Radó Vilmos, születési és 1881-ig használt nevén Roth VilmosAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 20071/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 14. oldal 22. sor (Felsővadász, 1847. április 23. – Budapest, Terézváros, 1919. december 9.) képzőintézeti tanár, ifjúsági író.

Életútja Roth Jakab rabbihelyettes és Láng Sára fiaként született. Középiskolai tanulmányait az egri cisztercitáknál végezte, majd pedig a tanítóképző-tanfolyamot az érseki líceumban, ahol tanítói oklevelet nyert. Tanulmányainak befejeztével több évig mint tanító (Békésen, Óbudán) és nevelő működött a fővárosban. 1870-ben a pedagógiumhoz nevezték ki mint gyakorlóiskolai tanítót, 1874-ben pedig a Budapest II. kerületi állami tanítóképző-intézetben a magyar és német nyelv és irodalom rendes tanárává. 1871-ben állami ösztöndíjjal tanulmányutat tett Dél-Németországban és Svájcban, amelynek eredményéről egy memorandumban számolt be a közoktatásügyi kormánynak (megjelent a Magyar Tanügy 1872. évf.). 1873-ban ugyancsak a kormány megbízásából Észak-Németországban járt; 1877 és 1878-ban pedig Olaszországot utazta be. Ez utóbbi utazását a Fővárosi Lapokban írta le. A Budapesti Kereskedelmi Akadémiában az 1883-84. iskolai évtől mint a német nyelv bejáró tanára működött.

Cikkei az 1860-as években a Freie pädagogische Blätterben, majd a Pester Lloydban és a Néptanítók Lapjában jelentek meg; a Pesti Naplóban (1882. 354. Az ifjúsági iratokról); a Magyar Paedagogiában (1896. Szarvas Gábor emlékezete, 1901. A német nyelv a budapesti elemi népiskolákban stb; a Pallas nagy lexikonába a pedagógiai cikkeket írta.

Családja Felesége Goldstein Regina (1858–1932) volt, Goldstein Rudolf nagykereskedő és Wachsmann Róza lánya, akivel 1881. december 20-án Budapesten kötött házasságot.

Gyermekei: Radó Emma (1885–?). Férje Baré Emil (1870–1943) hegedűművész. Radó Klára (1887–?). Első férje Farkas Pál (1878–1921) író, szociológus, ügyvéd, országgyűlési képviselő, második Steinwegs Frigyes. Radó Sarolta (1894–?). Férje Bogyó István (1889–?) uradalmi intéző.

Munkái

Magyar olvasókönyv az izraelita elemi iskolák számára. Kiadja a magyar országos izraelita tanító-egyesület. I-IV. osztály. Budapest, 1881. (Több kiadást ért.) Eredeti magyar gyermek- és népmesék. Számos képpel; a képeket rajzolta Szemlér Mihály. Budapest, é. n. (Olcsó és díszkiadás. Ism. Budapesti Szemle 73. k. 1893. M. Tanítóképző 1893.) Vámbéry Ármin utazásai Ázsiában, az ifjúság számára átdolgozta. Budapest, 1882 A tananyag leszállítása a fővárosi népiskolákban. Budapest, 1884. (Különnyom. a M. Tanügyből.) Robinson Crusoe története. Az eredeti elbeszélés nyomán gyermekek számára. Budapest, é. n. (2. javított kiadás. Budapest, 1893.) Olvasókönyv az elemi népiskolák I-VI. osztálya számára 1882. (Gyertyánffy István és Kiss Áronnal együtt. Több kiadást ért.) Gróf Benyovszky Móricz élete és kalandjai. Az ifjúság számára. Budapest, 1888. (2. javított kiadás. Budapest, 1903.) Magyar népmondák az ifjúság számára. Ébner Lajos képeivel. Budapest, 1891 Ujváry Miklós, a magyar Robinzon. Elbeszélés a serdültebb ifjúság számára. Budapest, 1899 Erzsébet királyné emlékezete. Budapest, 1899 Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. Bevezetéssel ellátta. Budapest, 1901. Két füzet. (Magyar Könyvtár 230., 240.)

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Magyar írók Kategória:1847-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar ifjúsági szerzők Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok