Zalaapáti község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Fekvése Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. Korábban különálló településrésze volt Zalahosszúfalu, amely mára a központjával szinte teljesen összenőtt és a település északi részét képezi.
A közvetlenül határos települések: észak felől Bókaháza, északkelet felől Szentgyörgyvár, délkelet felől Sármellék, dél felől Esztergályhorváti, délnyugat felől Zalaszentmárton, nyugat felől Pacsa, északnyugat felől pedig Szentpéterúr és Gétye.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 75-ös főút, mely kelet-nyugati irányban keresztülhalad a belterületének déli részén. A főutat itt keresztezi a Galambok–Zalaszentgrót közti mellékút, mely Galamboktól idáig a 7522-es, innen Zalabérig a 7352-es útszámozást viseli.
Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.
Története
Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen 1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb település nem fejlődött az apátság mellett, de a török időkben az is elpusztult. A 18. század elején indult lassú újratelepedése.
1715-ben a göttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A 19. században fejlődése fokozódott, és jelentős méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.1895-ben épült meg a falut is érintő Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, ahol 1974-ben megszűnt a forgalom.
1925-ben hozzácsatolták a szomszédos Zalahosszúfalu községet.
1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.
2015-ben bevezettek egy sávosan progresszív ebadót, aminek a célja a helyi kutyamenhely távozásra bírása.
A településen polgárőrség működik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Farkas Ernő (független) 1994–1998: Farkas Ernő (független) 1998–2002: Farkas Ernő (független) 2002–2006: Vincze Tibor (független) 2006–2010: Vincze Tibor (független) 2010–2014: Vincze Tibor (független) 2014–2019: Vincze Tibor (független) 2019–2024: Vincze Tibor (független) 2024– : Fehér Csaba (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,3%, cigány 3,67%, német 2,68%, román 0,5%. A lakosok 65,1%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (24,4% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% németnek, 1,2% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlovénnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,7% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).Zalaapáti Helységnévtár
Híres személyek Itt született 1839-ben Kránitz János altábornagy. Itt hunyt el 1930-ban Rózsa Vitál János (1857-1930) bencés rendi áldozópap és főgimnáziumi tanár.
Régi mondások, falucsúfolók a településről Sorba megy, mint az apáti bíróság. [A mondás eredete már nem ismert.]Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal
Nevezetességei Apátság épülete Római katolikus templom Szentkirályi-kúria - Épült 1796-ban.
Érdekességek Ezen a településen lett feladva az az ötöslottó szelvény, amellyel egyedüliként 2010. július 6-án 3 milliárd 177 millió forintot nyert az illető.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Zalaapáti az utazom.com honlapján Zalaapáti a www.utikonyvem.hu oldalon
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései