Bürüs () község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése Szigetvártól délre, Kétújfalutól keletre fekvő zsáktelepülés. Szomszédai: észak felől Várad és Hobol, kelet felől Szentegát, dél felől Endrőc, délnyugat felől Teklafalu, nyugat felől pedig Kétújfalu.
Megközelítése Közúton csak Váradon keresztül érhető el, a Szigetvártól Drávafokig húzódó 5808-as útról Kétújfalutól körülbelül egy kilométerre északra keleti irányban letérve, az 58 147-es számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti; a közelében húzódik ugyan a MÁV a, de ezen a szakaszon személyforgalom nincs.
Története Bürüs 1479-ből fennmaradt oklevelekben szerepel először, Bewres néven; ekkor valószínűleg Barcs várához tartozott. A török időkben sem néptelenedett el. 1757-től egy évszázadon át a Czinderi család birtokában volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács Gyula (független) 1994–1998: Kovács Gyula (független) 1998–1999: Szegedi József (független) 1999–2002: Dvorszkyné Monosi Gyöngyi (független) 2002–2006: Kovács Zoltán (független) 2006–2010: Kovács Zoltán (független) 2010–2014: Kozma István (független) 2014–2019: Kolat Irén (független) 2019–2020: Kolat Irén (független) 2020–2022: Kozma István alpolgármester (ügyvivőként) 2022–2024: Kozma István (független) 2024– : Kozma István (független)
A településen 1999. május 30-án időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka egyelőre tisztázásra vár, de a korábbi polgármester nem indult el rajta (a lakosok egyetlen jelöltre szavazhattak).
Időközi polgármester-választást írtak ki a településen 2020. november 8-ára is, mert az előző faluvezető 2020. július 24-én lemondott.Bürüs Helyi Választási Bizottság 1/2020. (VIII. 10.) határozata A koronavírus-járvány okán elrendelt korlátozások miatt azonban ezt a választást csak másfél évvel később, 2022. május 8-án lehetett megtartani.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 22,4% cigánynak, 1,3% horvátnak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,8%, református 18,4%, felekezeten kívüli 7,9% (3,9% nem nyilatkozott).Bürüs Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 29% cigánynak, 4,3% németnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,6% volt római katolikus, 11,6% református, 2,9% egyéb keresztény, 4,3% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (13% nem válaszolt).Bürüs Helységnévtár
Nevezetességei Református temploma feltehetőleg a 19. század végén épült, már több mint százéves. A 25 méter × 11 méteres alapterületű, 8 méteres párkánymagasságú, 320 ember befogadására alkalmas épület egy nagyobb térségben szabadon áll, hajójának hossztengelye párhuzamos a tőle délre futó úttal. Főbejárata a torony alatt keletre nyílik, előtte 1869-ben emelt, leromlott állapotú 1848-as emlékmű, bal oldalán pedig világháborús emlékmű áll. Koronás szószéke fából készült, egymanuálos, 8 regiszteres Angster gyártmányú orgonáját 1917-ben, a reformáció 400 éves jubileumi ünnepségén avatták fel; két, 400 és 250 kilogrammos harangját Szlezák László műhelyében öntötték Budapesten 1927-ben.Bürüs református temploma a Templomaink.hu adatbázisában A településen nagy zöldterületen van egy szabadidős programokra is alkalmas közparkos rész látványtóval. A tó és környezete 2017-ben került kialakításra. Bürüs és Szentegát között, Bürüs közigazgatási területén egy nagy erdőben áll a sikotai kulcsosház (vadászház).
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Somogy vármegye települései