Vigántpetend község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése Vigántpetend a Balatontól 15 kilométerre északra, a Balaton-felvidék és a Déli-Bakony között húzódó Eger-patak völgyében, a Veszprém-Tapolca főút mentén helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás Tapolcán található 18 kilométerre. Vigántpetendet két oldaláról is meg lehet közelíteni, egyrészt a veszprém-tapolcai 77-es főút felől, másrészt a Nagyvázsonyt Vigántpetenddel összekötő régi úton (a római út is itt húzódott valahol; mai számozása 7311-es). Nagyvázsony irányából a Balaton-felvidék fennsíkjáról ereszkedhetünk le a meredek szerpentinúton. Az első meredek jobb kanyar után már lehet látni a községet és az Eger-völgye településeit, a Bakony hegyvonulatait.
Szomszédos települések Kapolcs Pula Nagyvázsony Szentjakabfa
Története Vigánt falut először 1236-ban említi oklevél. Vigánt Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan. 1338-ban felosztották két birtokos között. A keleti részt kapták a nemesek, amit később Nemes Vigántként említenek. A nyugati felét a káptalan kapta. Ebből lett később Pór Vigánt, mely később Petend határába olvadt be. 1672 után lakatlan a falu, az 1750-es években kezdik újra benépesíteni. Ekkor térnek vissza a nemesek is.
Zalapetend neve 1333-ban tűnik fel először. Az egykori hadiút mentén a Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében fekvő település. Petend első birtokosa a veszprémi káptalan. 1520-tól a Gyulaffy család, később pedig az Esterházyak uralják. E családok birtokain virágzó mező- és erdőgazdálkodás folyt. 1500 és 1700 között többször elnéptelenedik. Az 1700 évek elején újra benépesedik. Petend tiszta jobbágyfalu. Lakossága katolikus, anyaszentegyháza 1751-ben alakult. Az 1760-ban épült katolikus templom építtetője Eszterházy Károly egri püspök, a család híres építészének, Fellner Jakabnak tervei alapján. A településnek 1750-től tanítója van. Határa nagyrészt az előbb említett Esterházyaké és Zichy Pálné grófnőé.
A két falut, Vigántot és (akkor már) Zalapetendet 1938-ban egyesítették Vigántpetend néven. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott. A huszadik századi körzetesítések több ízben is társközségi létre kényszerítették. A falu azonban mindenkor bizonyította, hogy élni akar. Jelzi ezt az öreg iskola is, mely 1976-ban látott utoljára diákot, jelenleg környezetvédelmi oktatóközpontként működik. (Független Ökológiai Központ) A csórompusztai egykori gazdasági épület ma a Magtárstúdió fiatal munkatársainak alkotóhelye. Az ő terveik alapján készülnek a Művészetek Völgye Fesztivál kiadványai, grafikai anyagai. A 80-as évek végén itt kezdődött el a Fesztivál.
Vigántpetend napjainkban Kapolcs községgel közös körjegyzőséget alkot. A helyi iskolások Monostorapátira és Taliándörögdre járnak. A körzeti orvos is Kapolcson rendel.
A rendszerváltás óta a település jelentős fejlődést élt meg. Az évekig üres porták benépesültek, több fiatal család választotta lakhelyéül a falut. Portalanított utcái, vezetékes ivóvízhálózata, telefonos ellátottsága, földgázvezetéke jelzi, hogy az itteniek szeretik Vigántpetendet, s szívesen is tesznek érte. Népesség alakulása Vigánton és Petenden: Év 1785 1829 1857 1869 1890 1910 1920 1930 Petend 242 313 257 444 539 431 454 485 Arány (%) 100,0 129,3 118,6 183,4 222,7 178,1 187,6 200,4 Vigánt 106 116 96 126 146 132 113 107 Arány (%) 100,0 109,4 90,6 137,7 142,5 124,5 106,6 100,9 Vigántpetend népessége: Év 1941 1949 1960 1970 1980 1997 Vigántpetend 520 447 421 359 285 200 1941. év=100% 100,0 86 81 69 54,8 38,5
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kandikó Ferenc (független) 1994–1998: Marton Istvánné (független) 1998–2002: Marton Istvánné (független) 2002–2006: Marton Istvánné (független) 2006–2010: Marton Istvánné (független) 2010–2014: Marton Istvánné (független) 2014–2016: Nemoda István (független) 2017–2019: Győriványi Dániel (független) 2019–2024: Győriványi Dániel (független) 2024– : Győriványi Dániel (független)
A településen 2017. február 26-án időközi polgármester-választás zajlott, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 6,3% cigánynak mondta magát (2,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,5%, református 2,6%, evangélikus 2,6%, felekezeten kívüli 4,7% (8,9% nem nyilatkozott).Vigántpetend Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 1,6% németnek, 4,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 64% volt római katolikus, 3,2% evangélikus, 0,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 2,1% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).Vigántpetend Helységnévtár
Nevezetességei 300px|bélyegkép|jobbra|A templom madártávlatból Legfőbb nevezetessége a katolikus templom, melynek 2010-ben ünnepelték a 250. évfordulóját. Erre az évfordulóra gyűjtést szerveztek a templom teljes felújítására. A másik nevezetessége a harangláb, melyet az 1700-as években az akkor főleg evangélikusokból álló vigántiak állítottak maguknak. Vajai-ház: a régi parasztházból kialakított múzeumban több száz éves bútorok is találhatók, melyeket főleg a faluból gyűjtöttek össze. A templom mögött található a Tókert. Itt tartják a Művészetek Völgye vásárát. Józsa István Vándoriskolája. Római őrtorony kilátó, a községtől kb. 2 kilométerre keletre, közvetlenül a Nagyvázsonyba vezető mellékút mellett.
Helyi hagyományok Hajliliomozás évszázados néphagyomány az országban egyedüli. Húsvét vasárnap délután a vigántpetendi lányok végig járják a falut, egymást fogva és négy legnagyobb lány kezében zöld ággal, egymásnak felelgetve, énekelve bújnak át a lányok által tartott kapun. Ha átment minden lány a kapun, kezdik újra az éneket. Ezt a népi játékot csak lányok játszhatják. Ilyenkor a falu apraja-nagyja az utcára vonul és megnézik a lányokat. A lányok népviseletben vannak öltözve, amit erre az alkalomra kölcsönöznek. Karácsonykor a gyerekek betlehemes köszöntőjüket mutatják be a templomban és a házaknál is.
Híres emberek Kandikó Zoltán (1967-) magyar küzdősportoló és harcművész
Régi mondások, falucsúfolók a településről Petenden a zisten mellett van kis isten is. [A mondás eredete nem tisztázott.]Vázsonyi Izidor gyűjtése. Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28. Vigándon sütőlapáton nyújtották föl a harangot a toronyba.
Jegyzetek
További információk A vigántpetendi futballcsapat honlapja és facebook oldala A község honlapja A vajai ház Józsa István Vándoriskolája - életmódtáborok, pedagógiai programok: Józsa István Vándoriskolája
Kapcsolódó szócikkek Petendi pálinkaház
Kategória:Veszprém megye települései