Hellmár Antal (Anton Helmar, Malacka, 1700. november 28. – Buda, 1744. január 1.) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.
Élete 1717. október 9-én Győrött lépett a rendbe; Bécsben a teológiát, Grazban a poézist és retorikát végezte és mindkét tantárgy ismétlése után 1735-37-ben Szakolcán, a Nagyszombati Egyetemen a logikát, fizikát és metafizikát adta elő. Ezután a szerzet növendékeinek mestere volt; végül Budán tanított.
Nevét hibásan Hellmayernek és Hellmayrnak is írják.
Művei Mausolaeum Graecense Ferdinandi II. Rom. Imp. Marige Annae conjugis et Joannis Caroli AA., versu descriptum Graecii, 1732 Templom Aulicum Societatis Jesu seu Divi Aegidii urbis Graecensis patroni basilica cum oratione in eundem et delineatione templi. Graecii, 1733 Dictamina seu scita variae doctrinae, politicae, moralis, stoicae, christianae, et spiritualis. Ex operibus Joannis Eusebii Nierembergii... Promotore... Tyrnaviae, 1736 Lusus poetici... Promotore... Tyrnaviae, 1736 (ezt Kéri Bálintnak tulajdonítják) Series Banorum Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae ab anno 870 ad 1737. Tyrnaviae, 1737 (mások szerint Kéri Bálint a munka szerzője)
Források
Magyar katolikus lexikon
Kategória:Malackaiak Kategória:Magyar jezsuita szerzetesek Kategória:1700-ban született személyek Kategória:1744-ben elhunyt személyek