Az Elmisaurinae (nevének jelentése 'lábgyík', a mongol ölmyi szóból) a madárszerű maniraptora theropoda dinoszauruszok egyik alcsaládja az Oviraptorosauria, illetve az Oviraptoridae kládon belül. Bár az elmisaurinák jóval fejlettebbek a korábbi oviraptorosaurusoknál, például a Caudipteryxnél, oviraptorina rokonaikhoz viszonyítva meglehetősen kezdetlegesek, ami azonban nem jelenti a változatosság csoporton belüli csökkenését. Míg az oviraptorinák nagyon megrövidült pofával rendelkeztek, addig az elmisaurinák állcsontjai hosszúak és alacsonyak voltak, fogazatuk meghosszabbodott, porcos összekapcsolódásaik pedig kiterjedtek. Az elmisaurinák állcsontja a csoport történetileg legegyedibbnek számító jellemzője, a felszíne és a belső felépítése eltér más dinoszauruszokétól, az oviraptorinákat is beleértve. Az elmisaurinák legismertebb része a koponyájuk anatómiája, a legkorábbi formáik azonban csak koponya alatti csontvázuk révén váltak ismertté, amely olyan egyedi tulajdonságokkal rendelkezett, mint az összeforrt boka (ami a hasonló és feltehetően rokon Avimimus portentosusnál is látható), a rendkívül rövid, feltehetően (összeforrt csigolyák alkotta) pygostylével ellátott farok, ami a Nomingia gobiensisnél is megtalálható, és a karcsú, hosszú lábú, feltehetően a kisebb futómadarakéra, például az emuéra emlékeztető megjelenést kölcsönző kivételesen keskeny és hosszú lábak.
Osztályozás Az Elmisaurinae klád és testvércsoportja az Oviraptorinae együtt alkotja az Oviraptoridae családot. A csoport osztályozásának története zavaros. A hagyományos szemléletnek megfelelően a tagjai jóval kezdetlegesebbek, mint az oviraptorinák, és emiatt egy másik családba, a Caenagnathidae-be kerültek. Ez a név azonban a jelenleg jóval kezdetlegesebbnek tartott Caenagnathus collinsi nevű fajhoz kapcsolódik, míg a látszólagos csoport többi része a későbbi elemzések szerint a tradicionális oviraptoridák közé tartozik.
Bár az 1990-es évektől kezdve csak 2–6 fajt tekintenek általánosan az Elmisaurinae tagjának, a számuk valójában jóval nagyobb lehet, és az új felfedezések, valamint a régi fajokkal kapcsolatos új elméletek által a számuk elérheti a tízet. E történelmi eltérés nagyrészt az elsőként leírt elmisaurina, a Chirostenotes pergracilis köré összpontosul. A legtöbb elmisaurina maradvány rossz állapota, és az ebből következő téves azonosítások miatt a Chirostenotes különféle csontjait és példányait a történelem során több különböző fajhoz kapcsolták. Például az egyik faj, a Macrophalangia canadensis lába ugyanabból a térségből vált ismertté, amelyből a Chirostenotes pergracilis is előkerült, de egy két mellső és egy hátsó lábból álló új példány felfedezése lehetőséget nyújtott a kombinálásukra arra az időre, amíg fel nem fedeztek egy részleges koponyát, mellső és hátsó lábakkal együtt.
Fajok Napjainkban az Elmisaurinae rendszerint három nem hat faját tartalmazza. Egyes őslénykutatók azonban az Elmisaurus eleganst a Chirostenotes sternbergi fiatalabb szinonimájának tekintik, mivel mindkettő ugyanarról az Elmisaurus rarus lelőhelyétől távoli észak-amerikai területről származik. A Caenagnathasia martinsonit eredetileg a Caenagnathidae családba sorolták be, de mivel valószínűleg jóval kezdetlegesebb, az Oviraptoridae családon kívülre, a Caenagnathoidea öregcsaládba helyezték át. Emellett Teresa Maryańska, Halszka Osmólska és Mieczysław Wołsan a pygostylével (összeforrt farokcsigolyákkal) rendelkező oviraptorosaurust, a Nomingia gobiensist az Oviraptoridae család tagjának tartják, míg Nicholas R. Longrich és kollégái (2010-ben) az óriás Gigantoraptort sorolták ide.
Az Elmisaurinae az alábbi fajokat tartalmazza: Avimimus portentosus – egy rejtélyes, a mongóliai Nemegt-formációban felfedezett faj, melyet gyakran egy jóval kezdetlegesebb oviraptorosaurusnak tekintenek. Avimimus sp. – egy névtelen második faj, amely az Iren Debasu-formációból, Mongólából származik. Avimimus? sp. – egy lehetséges harmadik faj, amely a Dinosaur Park-formációból és a Scollard-formációból, Albertából vált ismertté. Chirostenotes pergracilis – először két kézfej és egy részleges alkar alapján írták le, de később több további elnevezett fajhoz tartozó példányt is hozzá kapcsoltak, köztük a Macrophalangia canadensis néven ismert lábat, ami a fosszilis leletanyag részévé vált. Chirostenotes elegans – egy kisebb, még karcsúbb kanadai faj, melyet eredetileg az Ornithomimus fajaként írtak le. Valószínűleg a Chirostenotes sternberg idősebb szinonimája. Egyesek inkább az Elmisaurus fajának tekintik, mivel mindkettő kisebb és karcsúbb a Chirostenotes pergracilisnál. Az is lehetséges, hogy ez a faj a nagyobb C. pergracilis más ivarú példánya. Chirostenotes sp. – egy lehetséges új faj, melyet egy Montanában talált állkapocs alapján azonosítottak, de nem neveztek el. Elmisaurus rarus – az egyetlen ázsiai caenagnathida (a Caenagnathasia martinsonit leszámítva), amely csak a lábfej egyes részei alapján ismert. A „Triebold caenagnathida” – egy feltételezett új faj vagy nem, melynek két, a dél-dakotai Triebold Paleontology által felfedezett kitűnő állapotú példánya a Pittsburghi Carnegie Múzeum (Carnegie Museums of Pittsburgh) gyűjteményébe került. Nyilvánvalóan óriási méretű faj, jó állapotban megőrződött koponyával és egy oviraptoridaszerű fejdíszre utaló bizonyítékkal, a leírását azonban még nem adták közre. Hagryphus giganteus – a legújabb felfedezés, egy meglehetősen nagy, mégis ritkán említett faj, amely Utah államból egy késő kréta kori rétegből származik (és nagyjából egyidős a Chirostenotes pergacilisszal).
Jegyzetek
Források
További információk
Fordítás
Caenagnathidae