bélyeg|250px|"Maison tournante aérienne" (levegőben forgó ház). Rajzolta Albert Robida francia sci-fi-író a Le Vingtième Siècle című könyvéhez, egy tizenkilencedik században íródott elgondoláshoz, ami a huszadik századi életről szól. Egy lakóhelyet ábrázol, ami egy oszlop körül forog, miközben egy léghajó van a távolban. Grafitrajz tintával átrajzolva, készült 1883 körül, digitálisan helyreállítva
A science fiction irodalmi műfaja sokszínű. Mivel nincsen teljes megállapodás meghatározásáról tudósok és rajongók körében, az eredete ismeretlen. Néhányak azt mondják, a science ficton a késő középkorban kezdődött, mások szerint a science fiction csak a tudományos forradalom által jöhetett létre, nevezetesen Galileo Galilei és Isaac Newton csillagászati, fizikai és matematikai felfedezései által. Egyes nézetek alapján azt mondják, az eredete a Frankenstein c. regény.
A sci-fi a huszadik században fejlődött, mivel a tudomány és a találmányok áthatoltak a társadalomba, így érdekeltté vált az olyan irodalom, ami a technológia hatásait fedezi fel. Ma a sci-fi nagy hatással van a világkultúrára és a gondolatokra.
Korai science fiction Előfutárok bélyeg|bal|100px|A sumer Gilgames-eposz
Néhány történész állítja, hogy a sci-finek ősi történelme van, de ez csak a kisebbség; a többség ezeket az ősi műveket a proto-science fiction (elő-science fiction) példájának tekinti. Lester del Rey azt állította, hogy az első science fiction az első írott mű: a Gilgames-eposz, azonban az 1950-es években végleg különvált a sci-fi és fantasy műfaj, így az eposzokat és a rájuk épülő írásokat már a fantasy műfaj gyökerének tekintjük. Az ógörög művek között számos példát találhatunk science fiction-szerű elemekre (Lukianosz-féle Igaz történetek mellett), pl. Arisztophanésztől A felhők és A madarak, Platóntól Atlantisz leírása.
Korai science fiction-elemek ősi indiai eposzokban is megtalálhatók, mint például a Rámájana, ahol mitikus vimánák, repülő gépezetek száguldanak a Föld légkörében, és az űrben vagy víz alatt is tudtak közlekedni, valamint fegyvereik is voltak. Az ősi hindu eposzban, a Mahábháratában megemlítik Kakudmi királyt, aki a mennybe utazik, hogy találkozzon Brahmával, a teremtővel, és csodálkozik, amikor kiderül, hogy sok év telt el a Földön, amikor visszaért, így megelőlegezve az időutazás eszméjét.http://www.mythfolklore.net/india/encyclopedia/revati.htm A bibliai "Jelenések könyve" egyes részeihttp://www.biblegateway.com/resources/commentaries/IVP-NT/Rev/Great-Day-Wrath szó szerint értve olyanok, mint a science fiction: "Volt egy nagy földrengés. A nap fekete lett, mint a kecskeszőrből készült zsákvászon, az egész hold vérvörössé vált, és az égi csillagok leestek a földre, mint ahogyan a fügék leesnek a fügefáról, ha megrázza őket a szél. A menny visszahúzódott, mintha egy tekercset húznánk vissza, és minden hegy és sziget elmozdult a helyéről."
bélyeg|100px|A Beowulf első oldala
Ovidius Átváltozásokát (ami elmondja Daidalosz és Ikarosz történetét), a Beowulfot, a Nibelungenliedet, Dante Isteni színjátékát és Shakespeare A viharját is science fiction-elemeket tartalmazó műveknek minősítették. A vihar az őrült tudós-sztori egyféle reneszánsz prototípusát meséli el (amiképp a Faust-legenda), és ez volt az alapja A tiltott bolygó c. filmnek. Az Isteni színjátékban Dante másik bolygókra és csillagokra utazik, amik a mennyet alkotják és különböző népek laknak rajta; pl. a Marson a mártírok lelkei.
L. Sprague de Camp és más írók úgy tekintenek Lukianosz második századi szatirikus művére, az Igaz történetekre – ami egy bolygóközi utazásról szól –, mint egy korai, ha nem a legkorábbi példája a science fictionnek vagy a proto-science fictionnek.Grewell, Greg: "Colonizing the Universe: Science Fictions Then, Now, and in the (Imagined) Future", Rocky Mountain Review of Language and Literature, Vol. 55, No. 2 (2001), pp. 25–47 (30f.)Swanson, Roy Arthur: „The True, the False, and the Truly False: Lucian's Philosophical Science Fiction” , Science Fiction Studies, Vol. 3, No. 3 (Nov. 1976), pp. 227–239Georgiadou, Aristoula and Larmour, David H.J.: "Lucian's Science Fiction Novel True Histories. Interpretation and Commentary", Mnemosyne Supplement 179, Leiden 1998, , IntroductionGunn, James E.: "The New Encyclopedia of Science Fiction", Publisher: Viking 1988, , p.249. Gunn a regényt "proto-science fictionnek" nevezi. Kingsley Amis vélekedése ambivalensnek tűnik. Bár azt írta, hogy "Alig nevezhető sci-finek, mivel a komikus hatás eléréséért szertelenséget szertelenségre halmoz", azt is elismerte, hogy sci-fi jellemzői vannak, amikor szembesítette egy huszadik századi űropera cselekményével: "Azt jegyzem meg, hogy az Igaz történet élénksége és kifinomult ízlése miatt olyan, mintha egy viccet olvasnánk, majdnem minden korai-modern science fiction terhére, amit mondjuk 1910 és 1940 között írtak."Kingsley, Amis: „New Maps of Hell: A Survey of Science Fiction”, New York 1960, p.28 Ilyen tipikus sci-fi témák és toposzok vannak az Igaz történeletben:Fredericks, S.C.: „Lucian's True History as SF” , Science Fiction Studies, Vol. 3, No. 1 (March 1976), pp. 49–60 utazás a világűrbe, idegen életformákkal való találkozás, bolygóközi háború és imperializmus, bolygókolonizálás, gigantikusság motívuma, lények, amik az emberi technológia szülöttei, olyan világok, amikben más fizikai törvények vannak és a főszereplő kalandozásra és felfedezésre való vágya.
Urashima Tarō korai japán történetében szerepel az időbeli előreutazás, ezt először a Nihongi-ban írták le (720). Egy fiatal halászról szól, akit Urashima Tarónak hívtak, aki meglátogat egy víz alatti palotát, és ott marad három napig. Miután hazatér a falujába, kiderül, hogy háromszáz év telt el ott, őt elfelejtették, háza romokban áll és a családja meghalt. A tizedik századi japán elbeszélést, A bambuszvágó történetét is lehet proto-science fictionnek nevezni. A történet főszereplője, Kaguya-hime egy hercegnő a Holdról, akit a biztonságáért a Földre küldtek, mivel űrháború zajlik, és Japánban neveli fel egy bambuszvágó. Később az igazi földönkívüli családja visszaviszi a Holdra. Egy illusztrációban látható egy kerek repülő gépezet, ami hasonlít egy repülő csészealjra.
Számos történet az Ezeregyéjszaka meséiben tartalmaz sci-fi elemeket, például a "Bulukiya kalandjai", ahol Bulukiya, a főszereplő keresi a halhatatlanság gyógynövényét, emiatt felfedezi a tengert, elutazik az Édenkertbe és Jahannamhoz is, és átutazza a kozmoszt, más világokba eljutva. Találkozik dzsinnekkel, sellőkkel, beszélő kígyókkal, beszélő fákkal és más életformákkal az útja során. Az "A szárazföldi ’Abd Allah és a tengeri ’Abd Allah történetében", a főszereplő megkapja a víz alatti lélegzés képességét és felfedez egy víz alatti tengeralattjárós társadalmat, ami úgy van ábrázolva, mint a szárazföldi társadalom ellentéte, ahol a társadalom egyfajta primitív kommunizmust követ, ahol nincs pénz és ruha. Más Ezeregyéjszaka-mesékben vannak ősi technológiákról, fejlett ősi civilizációkról, és ezeket elsöprő katasztrófákról szóló részek. "A Rézváros" egy utazócsoportot ír le, akik régészexpedícióra mennek a Szaharán keresztül, hogy megtaláljanak egy ősi elveszett várost és megpróbáljanak felhozni egy bronzhajót, amit Salamon arra használt, hogy csapdába ejtsen egy dzsinnt, és az úton találkoznak egy mumifikált királynővel, kővé vált lakosokkal, életszerű, emberszerű robotokkal és automatonokkal, zsinór nélküli marionettbábukkal, és egy rézből készül lovas robottal, aki az ősi város irányába vezeti az utazókat. "Az ébenfából készült ló" történetében van egy robot, ami úgy néz ki, mint egy repülő lószerű gép, ami az űrbeli utazásra is képes. A "harmadik kalendár meséjében" is van egy robot, ami egy titokzatos matróz alakját veszi fel. A "Rézvárost" és az "Ébenfából készült lovat" is a proto-science fiction korai példáinak lehet venni. (cf. )Academic Literature , Islam and Science Fiction Korai arab proto-science fictionre még példa Al-Farabi Egy nagyszerű város lakóinak véleményei-je, ami egy társadalomutópiáról szól; Al-Qazwini futurisztikus meséje, az Awaj bin Anfaq, ami egy távoli bolygóról a Földre jött emberről szól, és néhány Ezeregyéjszaka meséi-elem, mint például a repülő szőnyeg.Achmed A. W. Khammas, Science Fiction in Arabic Literature
Roubi szerint az Ibn al-Nafis írta Fādil ibn Nātiq (c. 1270) arab teológiai regény utolsó két fejezetét is lehet sci-fiként értelmezni. Ez a regény számos sci-fi elemeket tartalmaz, mint a spontán generáció, futurológia, apokaliptikus témák, világvége, feltámadás és a túlvilág, de ahelyett, hogy mitológiai vagy természetfeletti magyarázatot adott volna ezeknek, helyette Ibn al-Nafis megpróbálta ezeket saját anatómiai, biológiai, fiziológiai, csillagászati, kozmológiai és geológiai tudása szerint megmagyarázni. Például egyik regényében Ibn al-Nafis bevezeti saját tudományos elméletét az anyagcseréről,Dr. Abu Shadi Al-Roubi (1982), "Ibn al-Nafis as a philosopher", Symposium on Ibn al-Nafis, Second International Conference on Islamic Medicine: Islamic Medical Organization, Kuwait (cf. Ibnul-Nafees As a Philosopher, Encyclopedia of Islamic World ) és arra is vonatkozik, hogy ő fedezte fel a vérkeringést. A regényt a huszadik század elején fordították le angolra Tehologus Autodidactus néven.
Európai proto-science fiction A tizenhatodik században kezdtek megjelenni Európában olyan olvasmányok, amik hasonlítanak a mai modern sci-fire. Az ilyen irodalmat a felvilágosodás inspirálta. Az egyik legkorábbi példa Thomas More 1516-os regénye, az Utópia. Ezt a szót sok későbbi író is felvette, és elég elterjedt lett az utópia-motívum a sci-fiben. Figyelemre méltó, hogy More és Francis Bacon, a kor egyik vezető humanistája is proto-science fiction műveket írt. Bacon The New Atlantis (Az új Atlantisz) c. művét 1627-ben adták ki.
A felvilágosodásban olyan tudományos felfedezések voltak, amik ötleteket adtak a sci-fi-íróknak. Sokan írtak képzeletbeli Holdra utazásról, először Johannes Kepler a Somnium (Az álom) c. művében, aztán Francis Godwin a The Man in the Moone c. művében, ami valószínűleg az első angol nyelvű sci-fi volt, később Cyrano de Bergerac, A Hold államainak és birodalmainak komikus történetében (1656). Az űrutazás Voltaire Micromégasában (1752) is megjelenik, ami azért a feltevésért is nevezetes, hogy más világok lakói fejlettebbek lehetnek az embereknél.
Más jelentős korai munkák: Margaret Cavendish 1666-ban írt regénye, a The Blazing World, Louis-Sébastien Mercier regénye, az L'An 2440, Jonathan Swifttől a Gulliver utazásai (1726) és Ludvig Holbergtől a Niels Klim földalatti utazásai. 1733-ban Samuel Madden megírta a Memoirs Of the Twentieth Centuryt (A huszadik század emlékiratai), amiben a narrátor 1728-ban kap egy sorozat dokumentumot 1997-1998-ből egy őrangyaltól, ez egy olyan cselekményfordulat volt, ami emlékeztet a későbbi időutazást tartalmazó regényekre, bár a történet nem magyarázza el, hogyan szerezte be az angyal az iratokat.
Még megemlítendő Simon Tyssot de Patot Voyages et Aventures de Jacques Massé-ja (1710), amiben egy elveszett világ szerepel, valamint tőle a La Vie, Les Aventures et Le Voyage de Groenland du Révérend Père Cordelier Pierre de Mésange (1720), amiben egy üreges Föld van, és Nicolas-Edme Rétif La Découverte Australe par un Homme Volant-ja, (1781) ami a látnoki találmányai miatt híres.