Köntös-Szabó Zoltán, 1974-ig Szabó (Szentmihály, 1940. március 3. – 2023. április 3.) erdélyi magyar író, újságíró.

Életútja Középiskoláit a kolozsvári 2. sz. Líceumban (a volt Református Kollégiumban) végezte 1957-ben Kolozsvári véndiákok honlapja

A Forrás-nemzedék első rajának valóságszemléletét avantgárd eszközökkel bizarr rálátássá mélyítő művész.

Novelláival és riportjaival tűnt fel. Írói módszere e két műfaj szerencsés ötvözetéből született. Az 1960-as években megjelent kisregényei még diákkori élményeit rögzítve az ifjúsági irodalom új nyitását jelezte, 100 úton csatangol az ember fejléc alatt az Utunkban indított cikksorozata pedig a lényegre látó író eszközeivel közelítette meg a változó valóságot.

Novellái és "beszélgetései" következő sorában a mindennapok egyszerű alakjainak sorshelyzete, nyelvezete, rejtegetett titka robban elő. Az 1970-es években megjelent köteteit (Pingált szívek Natasának; Hová tűntek a hűségesek...) jellemezve írja Marosi Péter: a szerző "nemcsak arra érzékeny, ami bohém, furcsa, sőt groteszk körülötte, a környezetében, ami ilyen értelemben határeset vagy határeseten túli, hanem írói fantáziája mindegyre rá is dupláz a sok bohémkodásra, lumpenkodásra, furcsaságra, groteszkségre, úgyhogy írásművészete valamiféle groteszk népének, egyféle tragikomikus népeposz távlataiban oldja fel a gyermekkor emlékeit, a múltidéző kisemberek emlékezéseit". Tegyük hozzá: ez a groteszkség Kolozsvár jellegzetes egykori külvárosában, a Pata utcában szerzett gyermekélményeiből fakad.

Kár volt sírni Jeruzsálemben (1969) című kisregényében Rabbóni, a Megváltó általános emberi álmával, a Mennyek Országával szembeállítja Iskarioti Júdás evilági boldogságteremtésének egy népre korlátozott elképzelését, bibliai keretben is áthallhatóvá téve saját korának elvontan egyetemleges vagy ténylegesen szűk vágyálmait s a kettő közös tragédiáját. A kisregény első kiadását kultúrpolitikai okokra hivatkozva bezúzták, majd csak 1980-ban jelenhetett meg újra.

Az Utunk 1979-es évkönyvében közölt Lakon háza című drámáját a Szatmárnémeti Északi Színház mutatta be. A kritika elismeréssel fogadta, mert líraiságában "talán Csehovval rokon, a legfűtöttebb hangú közvetlen vallomás a szülőföld szeretetéről" (Páll Árpád). Az eredetileg már novellában is megfogalmazott téma a természetes tájbeli otthon külső-belső elidegenedését tükrözi. Fojtott ellenszenvek gyülemlenek fel hol a honosok és fürdővendégek közt, hol egy örökölt szőttest kiszorító giccses falvédő vagy a kapuzábés falukép és "a termőföld megbecstelenítése, semmibevevése" miatt, családot bomlasztó lelki rianásban.

Utolsó Romániában megjelent kötete, a Családi képek, levelek, avagy emberek útra kelnek, újra tényirodalmi jellegű "beszélgetések" gyűjteménye. Megszólaltatja a kisemberek egyéni visszaemlékezéseit a világesemények, háborúk forgatagában, erkölcsileg elkötelezve a megszólaltatottak iránt.

1981-ben családjával Magyarországra költözött, ahol további kötetei jelentek meg. 1984–1988 között a Rakéta Regényújság szerkesztője.

Megjelent vagy megjelenés előtt álló kötetei és bemutatott drámája 1960-as évek: Napos évszak (novellák, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1964) Hangolnak a tücskök (ifjúsági regény, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1965) Két part között (kisregény, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1966) Tisztaszemű fiúk (kisregény, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1968) Énekelj csak, Simon testvér (novellák, elbeszélések, karcolatok, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1968) Osztálykönyv (interjúk, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1969) 1970-es évek: Pingált szívek Natasának (novellák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974) Bárka ring az Urbán-öbölben I-II. (ifjúsági regény, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1976-77; magyar-román közös könyvkiadás, 1978) Hová tűntek a hűségesek?, avagy száz úton csatangol az ember (novellák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977) 1980-as évek: Családi képek, levelek, avagy emberek útra kelnek (beszélgetések, Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1980) Kár volt sírni Jeruzsálemben (kisregény, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980; Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988) Eljön kegyelmed Szodomába? (válogatás, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1980) Lakon háza (dráma, bemutató: Északi Színház, Szatmár, 1981) El Galante pajzán emlékiratai (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984) A Sárkány éve (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1985) Szurdokban árnyék – avagy Nikoláj kántortanító jelenései (elbeszélések, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986) 1990-es évek: Trianon gyermekei (Családi) krónika 1., Fehér zászló Erdély felett (regényfolyam, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1992) Trianon gyermekei (Családi) krónika 2.,Tövissel kerített Éden (regényfolyam, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1994) Trianon gyermekei (Családi) krónika 3., Köd lepte be a Szamost (regényfolyam, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997) 2000-es évek: Trianon gyermekei (Családi) krónika 4.,Torda felől hírt hoz a szél (regényfolyam, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2002) 2020-as évek:

Az alábbi kötetek tervezett megjelenése: Trianon gyermekei (Családi) krónika 5., Látományok és ármányok ideje Trianon gyermekei (Családi) krónika 6., Tüzek mellé telepedve Trianon gyermekei (Családi) krónika 7., Aranyosszék hű marad Trianon gyermekei (Családi) krónika 8., Nincs bekerítve Kolozsvár Trianon gyermekei (Családi) krónika 9., Távozó emlékek bája Trianon gyermekei (Családi) krónika 10., Gileádban elfogyott a balzsam Trianon gyermekei (Családi) krónika 11., A könyörtelen holnap Trianon gyermekei (Családi) krónika 12., Angyalokkal irgalmas ég alatt Trianon gyermekei (Családi) krónika 13/a, 13/b, Emmausban virradatra várva

Díjak, elismerések

József Attila-díj Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

Irodalom

Kántor Lajos: Melyik a túlsó part? Utunk 1967/7. Kovács János: Szabó Zoltán útkeresése. Utunk 1969/9. Kovács János: Keréknyom és káprázat. Igaz Szó 1978/1. Mózes Attila: Pont, mint a kavicsok. Korunk 1975/7. Mózes Attila: Mítoszból történelem. Igaz Szó 1981/7. Beke György: Száz úton csatangol a novellista. A Hét 1975/47. Beke Mihály: Kavicsok. Korunk 1978/1. Marosi Péter: "Ember Arcú Ország kicsiben." Utunk 1978/7. Újraközölve Világ végén virradat. 1980. 77-84. Szőcs István: Lakon háza. Előre 1981. szeptember 24. Páll Árpád: Igényes vállalkozás kérdőjelekkel. A Hét 1981/44. Nagy Sándor: Idő-, értékszerkezet és világfilozófia Köntös-Szabó Zoltán: Kár volt sírni Jeruzsálemben c. regényében. 1982 (állami vizsgadolgozat, kézirat)

Jegyzetek

Források

További információk Székely Ferenc: Kár volt sírni Jeruzsálemben, Népújság, 2020. március 21. és 2020. március 28. Zolti úrfi is elment. In memoriam Köntös-Szabó Zoltán (1940–2023), Népújság, 2023. április 7. Online hozzáférés

Kategória:1940-ben született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar ifjúsági szerzők Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Romániából Magyarországra áttelepült magyarok Kategória:Tordaszentlászlóiak Kategória:A kolozsvári református kollégium diákjai