A Koralm-alagút egy kétvágányos, 32,9 km hosszú, normál nyomtávú, villamosított vasúti alagút Ausztriában a Koralpe hegység alatt. Az alagút a 130 km hosszú Koralm-vasútvonal része, mely Graz és Klagenfurt között épül. Az alagút két egyvágányos járatból áll, melyet 500 méterenként összekötnek. Megnyitására 2025. december 12-én került sor.
Története A Koralm-alagút Ausztria legdélebbi vasútvonalának, a Koralmbahnnak talán legjelentősebb műszaki eleme. A nagy teljesítményű, 250 km/h maximális sebességgel közlekedő vasútvonal célja, hogy - ahol ez gazdaságilag megvalósítható - több mint egy órával lerövidítse a menetidőt Bécs és Klagenfurt között Grazon keresztül, a becsült menetidő így két óra 40 perc lesz. A nemzetközi forgalom szempontjából a vonal elkészülte jobban megkönnyíti a vasúti áruszállítást az Adriai- és a Balti-tenger kikötői között. Számos stájerországi regionális személyiség támogatta az alagút megépítését, mivel az hozzájárul a hegyvidéki régió Ausztria többi részéhez képest viszonylag korlátozott vasúti infrastruktúrájának kezeléséhez, és az alagút üzembe helyezését követően jelentős gazdasági előnyöket és beruházásokat hozna a helyi vállalkozásoknak.
1995 folyamán az osztrák kormány felhatalmazta az Osztrák Szövetségi Vasutakat, hogy folytassák a Koralm vasútvonal tervezését és kivitelezését, beleértve a Koralm-alagutat is; az útvonal kiválasztásának véglegesítése és a jogi előkészületek mellett kiterjedt környezetvédelmi felméréseket végeztek. Az építési folyamatot megelőzően kiterjedt tanulmányokat végeztek a helyi geológiáról; 2002 folyamán a leendő alagút közelében egy sor próbafúrásból az elsőt, végül összesen 130 kutatófúrást hajtottak végre. A 2010-es években a Koralm vasútprogram volt a legnagyobb ilyen jellegű projekt, mely az országban zajlott.
2013-ban megkezdődtek az alagút fúrási munkálatai. Az ikeralagút fúrásának folyamata több mint 800 fős személyzetet és három alagútfúró gépet (TBM) vont be, állítólag világelsőnek számított, hogy egy TBM-et folyamatosan használtak kemény kőzetre több mint 17 km hosszan. A feltárás során hatmillió köbméternyi kitermelt anyagot távolítottak el, amelynek kétharmadát különböző zajvédő falakhoz, vasúti töltésekhez, szűrőkavicshoz vagy betonhoz használták fel újra ömlesztett anyagként. A TBM-ek mellett helyenként hagyományos fúrási és robbantási technikákat is alkalmaztak. A talajvíz alagútba való bejutásának korlátozása érdekében mintegy 132 000 m² AGRUFLEX alagútbélést építettek be az alagút teljes hosszában. Nagy figyelmet fordítottak a megfelelő vízelvezetés biztosítására az alagút teljes hosszában.
2017-ben az alagút befejezésével 2023-ra számoltak, a vonal teljes hosszában pedig a következő évben adták volna át. 2018 folyamán azonban Norbert Hofer közlekedési miniszter bejelentette, hogy az alagút építésének üteme a kihívást jelentő geológia miatt jelentősen lelassult; az ÖBB szóvivője, Christoph Posch kijelentette, hogy az ütemterv változása nem a megszorító intézkedéseknek, hanem az alagútépítés során felfedezett, előre nem látható törésvonalaknak tudható be. Ekkor a Koralm-alagút a tervek szerint 2025 decemberére készült volna el, és 2026-ra kellett volna üzembe helyezni. Az alagút késedelmes befejezése más regionális infrastrukturális projekteket is érintett, például a Jauntal-híd környékén az egyvágányú vasútvonal kétvágányúvá való fejlesztését.
2018. augusztus 14-én a déli fúrásban áttörést értek el. 2020. június 18-án bejelentették, hogy az északi fúrásban is áttörést értek el, ami a Koralm vasútvonal teljes alagútépítésének befejezését jelentette. Ennek megfelelően a munka szerelési fázisba lépett, melynek során az alagút belső burkolatát az üzemszerű használathoz szükséges összes berendezéssel és felszereléssel együtt kell felszerelni. Továbbá, az alagút teljes hosszában üzembiztonsági berendezéseket kell telepíteni, mint például 500 méterenként keresztátjárókat, valamint egy nagyjából félúton elhelyezett egyetlen vészhelyzeti állomást, amely szándékosan lépcsőzetes peronokkal és egy 800 méter hosszúságú, megerősített menedékhelyiséggel rendelkezik.
Az első próbavonat 2023. június 12-én haladt át az alagúton.Erste Fahrt auf neuer Koralmbahnstrecke (in German) 12 June 2023, Retrieved 12 September 2023. Az alagút és az azon keresztülhaladó vasútvonal 2025. decemberére készült el és a 2025/2026-os menetrend kezdetével üzembe is állt.
Kritika A kritikusok a projekt költségei miatt ellenezték. A Die Presse és a Kurier napilapok 2010-ben azt a véleményt terjesztették, hogy a Koralmbahn finanszírozási költségeivel együtt több mint 10 milliárd euróba kerülhet. Ugyancsak kritizálták, hogy az osztrák Südbahn nem része az Európai Unió által támogatott közlekedési útvonalaknak (TEN), ezért az EU nem vesz részt a finanszírozásban. A szövetségi közlekedési minisztérium azonban egy parlamenti kérdésre adott válaszában cáfolta ezt a kritikát; a Koralmbahn nem szerepel a prioritást élvező projektek között, de már részesült TEN-támogatásban. Abrufbar unter Továbbá azzal érveltek, hogy a Koralm-alagút a Semmering-alagút nélkül értelmetlen; annak építése folyamatban van, és az ÖBB 2030-ig tervezi üzembe helyezését.Semmering-Bahntunnel: Chancen steigen orf.at, 7. August 2010, abgerufen am 7. Januar 2021.
Korrupció A Gazdasági és Korrupciós Ügyek Állami Ügyészsége 2020 januárjában vádat emelt 25 személy ellen, akik a beruházás során megvesztegetést követtek el, mind az adók, mind a vevők részéről.Bestechungsprozess rund um Koralmbahn orf.at, 7. Jänner 2020, abgerufen am 8. Jänner 2020. A 14 személy ellen indított eljárás eltereléssel zárult. Egy építőipari vállalat három alkalmazottját 2021-ben 180 napi pénzbírsággal sújtották, mert évekig ajándékokkal, borosüvegekkel és hasonlókkal kedveskedtek a tartományi tisztviselőknek és a rendőrségnek.
Képgaléria
Jegyzetek
További információk Koralmtunnel.eu Koralmtunnel.at ÖBB Projektinformation Koralmbahnn ÖBB Webcam Koralmbahn
Kategória:Ausztria vasúti alagútjai Kategória:Bázisalagutak Kategória:Az Alpok alagútjai Kategória:21. századi építmények Kategória:2026 a vasúti közlekedésben