Fényberekhttps://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc=F%e9nyberek&trunc=0 (helyi szóhasználatban gyakran Platics), szerb nevén Платичево magyarlakta település a Száva-vidéken, a Vajdaságban. Jelenleg a Szerémségi körzetben, az Árpatarló községhez tartozik.
Demográfiai változások
Etnikai összetétel 1910-ben 2068 lakosa közül 412 magyar (19,9%), 1065 szerb (51,5%), 527 horvát (25,%) volt 1991-ben 2809 lakosa közül 203 magyar (7,2%), 1734 szerb (61,7%), 549 horvát (19,5%) volt 2002-ben 2760 lakosából 174 magyar (6,3%), 2007 szerb (72,7%) és 361 horvát (13,1%) volt Nemzetiség Szám % Szerbek 2007 72,71 Horvátok 361 13,07 Magyarok 174 6,30 Jugoszlávok 81 2,93 Cigányok 57 2,06 Montenegróiak 6 0,21 Macedónok 2 0,07 Albánok 2 0,07 Ukránok 1 0,03 Szlovének 1 0,03 Szlovákok 1 0,03 Muzulmánok 1 0,03 Egyéb/Ismeretlen
Nevének eredete Magyar neve a 'föveny' jelentésű fény+berek szóösszetételből ered, ami a helység fekvésére utal (a Száva számos ága veszi körül).
Történelem Fényberek már a középkorban is létező település volt, eredetileg Kővályú várához tartozott.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Valkó megye. A török időkben elnéptelenedett, magyar lakossága elmenekült. Később szerbek és a XVIII. században Kliment törzsből származó katolikus albánok telepedtek meg itt. Mai magyar lakossága nem a hódoltságot túlélt nyelvszigetek maradványa, hanem XIX. századi újratelepedés eredménye. A századfordulón magyar Julián-iskola működött Fénybereken. Egyre csökkenő magyar közössége számára egyre nagyobb problémát jelent az asszimiláció és az anyanyelv elvesztése, mivel a településen magyar iskola nem működik. Kulturálisan a szomszédos Nyék (Nikinci) falu magyar egyesületéhez tartoznak.
Pravoszláv temploma barokk, miáltal katolikus templomát a II. világháború harcaiban lebombázták, ma modern stílusú.
Jegyzetek
Kategória:A Szerémségi körzet települései