Az oratórium kettős, zenei és építészeti jelentésű kifejezés.
A zenében Zenei jelentése: az oratórium az operához hasonlóan szólóéneket és zenekart, áriákat, foglalkoztató drámai hatású kompozíció, ám attól eltérően foglalkoztat kórust és általában színpadon játszódik, jelmez nélkül. Többtételes dráma epikus kompozíció. A cselekmény összefüggő részét a tenor (rendszerint recitativo secco formájában) mondja el, de gyakran megelevenedik szólóénekek, duettek, tercettek, turbák formájában. Többnyire bibliai témájú, bár a 18. századtól már világi oratóriumokat is szereztek. Az első nagy oratóriumokat Giacomo Carissimi írta. A műfaj betetőzője Georg Friedrich Händel.
Az egyházi építészetben Az egyházi építészetben több jelentésű: Egy szentély emeleti részén nyíló imaterem, mely többnyire a templom urának magánájtatosságát szolgálta. Kisebb imahelyiséget, imatermet is jelenthet, vagy egy magánkápolnát pl. egy arisztokrata kastély birtokán.
A kifejezés a latin „oratio” (ima) szóból ered.
Híres oratóriumok Bach: Karácsonyi oratórium Händel: Messiás Haydn: A Teremtés Liszt: Krisztus
Források A Barokk zene vokális műfajai Dr. Bánhidi Lászlóné Klasszikusok mindenkinek
Kategória:Komolyzenei műfajok Kategória:Zenei stílusok