Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombságban; határában folyik a Rákos-patak.
Szomszéd települések Gödöllő, Dány, Pécel, Valkó, Nagytarcsa, Kistarcsa és Kerepes.
Története Első okleveles említése 1274-ből, Ilsuazyg formában szerepelt, későbbi oklevelekben Irsazeg, Irsuazeg, Irsuazhig, Ilsuasak, Ilsuascek, Ilsasceg, Isuasceg, Ilsazig, Ilsasceg, Ilswazyg, Yrsazig, Yrsuazek formákban is szerepel. Nevét egyes történészek az ószláv irsa/irswa (égerfa), és a magyar zug, szeglet (védett hely) szóösszetétellel magyarázzák, mások szerint magyar nemzetségnév az alapja. Az égerfa elmélet mellett az a természeti tény szól, hogy Isaszeget a Rákos-patak mentén lápos terület vette körül, a lápos területen az égerfa őshonos fa volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A 12. században épült az Öregtemplom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Báthori-család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. A Rákóczi-szabadságharc idején a németek egy része elmenekült, a szabadságharc alatt Rákóczi embere pusztaként hivatkozott a településre. 1712-től főként tót telepesek érkeztek a községbe. Az 1715. évi országos összeírásban mindössze 36 adózó jobbágy élt itt, 21 család. Magyar telepesnevek a teljesség igénye nélkül: Nagy, Deák, Juhász. 1723-ban részlegesen, majd teljesen Grassalkovich Antal grófhoz került Isaszeg. A letelepült jobbágyok - földesuruk vallásának megfelelően – katolikusok voltak. Mindez meghatározta a község felekezeti elköteleződését a további évszázadokban. Grassalkovich Antal 1734-ben renováltatta és részben barokk stílusban átépíttette a szent Márton tiszteletére épült "Öregtemplomot".
Petőfi Sándor többször is megfordult itt 1845-1848 között.http://www.jokai-bibl.hu/isaszeg_fuzet/isaszeg_fuzet.htm#tortenet_2 Isaszeg füzet -- Isaszeg története 1274-től 1848-ig
Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd emlékmű őrzi. A településtől délre, a Katonapallagon találhatjuk azokat a honvédsírokat, melyek a Görgei Artúr vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzik. Az ütközet részleteit illetően Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor A kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.
Csernovics Emília, Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itteni tartózkodásakor a Szobor-hegyre, az akkori Zsidó-hegyre járt ki imádkozni (a Honvédszobor abban az időben még nem állt.) A Zsidó-hegy elnevezést a domb lábánál lévő zsidó temetőről kapta.
I. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.
1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).
1937-ben épült meg a Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma ("Nagytemplom").
1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.
2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek.
Közélete Tanácselnökei 1959–1986: Bodrogi András 1986–1990: Dr. Tóthné Pacs Vera
Polgármesterei 1990–1994: Dr. Tóthné Pacs Vera (független) 1994–1998: Dr. Tóthné Pacs Vera (független) 1998–2002: Dr. Tóthné Pacs Vera (független) 2002–2006: Dr. Kocsis László (IPK-Fidesz) 2006–2010: Hatvani Miklós (Április 6. Kör) 2010–2014: Hatvani Miklós (Fidesz-Április 6 Kör) 2014–2019: Hatvani Miklós László (Április 6. Kör) 2019–2024: Hatvani Miklós (Isaszegi Április 6. Kör Egyesület) 2024– : Dr. Budaházi Árpád (Családok Isaszegért Egyesület)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 2% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,7%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,6% (27,6% nem nyilatkozott).Isaszeg Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 6,3% református, 0,9% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,1% izraelitának, 0,1% ortodox, 2,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).Isaszeg Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|353x353px|Honvéd emlékmű A temetőben álló Szent Márton Római Katolikus templom, az „Öregtemplom”. Honvéd emlékmű (A tavaszi hadjárat isaszegi csatájának emlékműve a Szobor-hegyen; Radnai Béla szobrász alkotása). Honvéd-sírok Magyarországon nem őshonos fák arborétuma Gödöllő felé félúton (az egykori Gödöllői Koronauradalom fenyőkísérleti telepe) Falumúzeum – helytörténeti gyűjtemény „tőzeges” horgásztavak a Rákos-patakon A településtől északra halad el a Csörsz árok. Kőkereszt Ave Maria Kápolna, a szabadságharcban részt vett isaszegi honvédek nevével. A temetőből a Kálváriára vezető Keresztút. Zsidó temető a Szobor-hegy lábánál, melyet a második világháború óta nem használnak. A Szobor-hegy régi neve (Zsidó-hegy) erre utalt. A Szent Márton Római Katolikus templomtól induló kálvária
Híres emberek
Itt született 1871. szeptember 1-jén Ripka Ferenc újságíró, politikus, az Erzsébet királyné Gödöllőn című emlékalbum szerzője, Budapest volt főpolgármestere. Itt született 1891. augusztus 6-án Straussler Miklós mérnök, harckocsitervező, feltaláló. Itt élt Rejtmayer József népi fafaragó művész Itt született 1924. szeptember 15-én Lázár György kommunista politikus, miniszterelnök. Itt született 1937. július 4-én Ruszt József Kossuth és Jászai Mari-díjas rendező. Itt született 1940. július 18-án Takács Zoltán festőművész. Itt született 1950. október 5–én Szabados Zsuzsa magyar színésznő. Itt született 1965. július 20-án Farkas Attila Márton (FAM), író, esszéista, egyiptológus és kulturális antropológus. Itt született 1979. március 13-án Benik Balázs raliversenyző és 3-szoros magyar bajnok. Itt született 1984. augusztus 29-én Kalocsai Richárd, a Reformátusok Lapja volt fotóriportere.
Az isaszegi csatában részt vett honvédtisztek
Aulich Lajos honvédtábornok, Damjanich János honvédtábornok, Fiala János mérnök, Gáspár András huszártábornok, Görgei Artúr honvédtábornok, Hauszer Károly őrnagy, Iglódy Kálmán zászlóalj-parancsnok, Illési Sándor százados, Kaszab János őrnagy, Kmety György dandárparancsnok, Klapka György honvédtábornok, Komlóssy Lajos dandárparancsnok, Lord József kapitány, Madách Pál futár, Sárközy Dénes főhadnagy, Sipos Pál hadnagy. A névsor nem teljes.
Média Újság: Isaszeg Önkormányzati Tájékoztató, Isaszegi Hírek Magazin TV: Isaszeg TV (ITV) (már megszűnt)
Testvértelepülések Bojanów, Lengyelország Csúza, Horvátország Kishegyes, Szerbia Csíkkozmás, Románia Csíkszentmárton, Románia Kenyhec, Szlovákia
2009-ben Isaszeg elsőként rendezte meg a Testvértelepülések fesztiválját.
Jegyzetek
Források Isaszeg város honlapja
Irodalom Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.), Egyetemi nyomda, Budapest, 1938 Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC (Hungarian Architectural Heritage ABC), Budapest Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái (Rotunda in the Medieval Hungary), Akadémiai, Budapest Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
További információk Isaszeg Önkormányzatának honlapja Tihanyi László: Isaszeg. Történeti áttekintés; Isaszegi Műemlék és Helytörténeti Bizottság–Isaszegi Tanács–Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, Isaszeg, 1966 (Pest megyei múzeumi füzetek) Etele Józsefné: A Tanácsköztársaság 133 napja Isaszegen és környékén; Népművelési Tanácsadó, Bp., 1969 (Pest megyei múzeumi füzetek) II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója és a győztes isaszegi kuruc csata emlékére; szerk. Dürr Sándor, Kovássy Zoltán, Szathmáry Zoltán; Isaszegi Falumúzeum Múzbaráti Köre, Isaszeg, 1977 Asztalos István: Isaszeg; szerk. Egey Tibor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza) Budaháziné Hargitai Irén: Városunk. Az igazság ösvényén; LA4 Média Kft., Isaszeg, 2009 Notter Béla–Szmolicza József: Isaszeg. Városnéző séta; TKM Egyesület, Bp., 2008 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) Álomszövők – AKÍK vagyunk. Antológia isaszegi költők és írók műveiből; szerk. Haász Irén; Jókai Mór Városi Könyvtár Alkotó Költők és Írók Klubja, Isaszeg, 2015 Isaszeg a történelem tükrében; szerk. Kovácsné Halomházi Zsuzsanna; Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Isaszeg, 2019 Nagy Eszter: Múlt és jelen. Emlékül a jövő nemzedékének; Biró, Bp., 2020
Kapcsolódó szócikkek Damjanich János Általános Iskola (Isaszeg)
Kategória:Magyarország városai Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései Kategória:Pest megye települései