A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (röviden: Képzelt riport vagy Popfesztivál) Déry Tibor azonos című kisregényének 1973-as magyar musicalváltozata. A kisregényt Pós Sándor alkalmazta színpadra, zenéjét Presser Gábor, dalszövegeit Adamis Anna szerezte. Ez volt a rockzenészként népszerű Presser Gábor első színházi munkája, a darab pedig az első sikeres magyar rockmusical révén utat nyitott a populáris könnyűzenének a magyar színházi és irodalmi életbe. A cselekmény egy amerikai rockfesztiválon bontakozik ki, középpontjában pedig egy magyar emigráns házaspár áll.
A tragikus musical 1973. március 2-i vígszínházi bemutatója után azonnali kritikai és kasszasiker lett hazai és (a vendégjátékoknak köszönhetően) európai szinten. A premier óta számos magyarországi és európai színpadon bemutatták, míg angol nyelven az USA-ban 1986 márciusában láthatta először a közönség. A Színházi kalauz szerint ezen bemutatók sorából „kiemelkedett Kovalik Balázs 1999-es szegedi színrevitele Juronics Tamás koreográfiájával, illetve Szikora János tartalmas, gondolatiságában letisztult szolnoki rendezése (2005).”
Az előadástól függetlenül is nagy sikert értek el a musical dalai, melyek a Locomotiv GT repertoárjának részét képezték. A darab rádiójáték változata is elkészült 1979-ben, míg a mű 25. évfordulóján a dalokat Borlai Gergő vezetésével felújították, melyek később egy újabb, koncertjellegű változat alapjául szolgáltak.
Cselekménye A darab, hasonlóan az alapjául szolgáló regényhez, az altamonti rockfesztivál eseményeit és Meredith Hunter meggyilkolását meséli el azt Montanába helyezve, egy disszidált magyar házaspár szemszögéből, párhuzamot vonva a kábítószermámorban úszó tömeg és a nyilaskeresztesek között. 250px|bélyeg|A 2005-ös szolnoki előadás plakátja
Első felvonás Autók végeláthatatlan sokasága, háromszázezer fiatal közeledik az eső áztatta autópályán a montanai rockfesztiválra („Menni kéne”). Az égen feltűnő madárrajok baljós árnyékot vetnek a tömegre („Valaki mondja meg”). A kocsisorban van József is, egy Magyarországról menekült New York-i férfi, aki szintén emigrált feleségét, Esztert keresi, aki ellenzése ellenére utazott a fesztiválra. Útközben felvesz egy fiatal stoppost, a Fiút, akit homoszexualitása miatt provokál, majd kidobja kocsijából. Eszterről és szerelmükről beszél egy idegen nőnek, aki párnapos frigyet ajánlott neki, s felesége megjelenik előtte látomásában („Arra születtem”). A fesztiválra érkezvén több ismerőssel, köztük Manuellel is találkozik, ám Eszter hollétére nem sikerül fényt derítenie („Ringasd el magad I.”). A kimerült József álomba merül. Eszter meglátja férjét, de nem ébreszti fel, s amerikai barátnőjével, Beverley-vel a bedrogozott tömegben tanúi lesznek, hogy a színpadon kitört verekedésben a biztonságért felelős Pokol Angyalai motoros banda egy tagja szíven szúr egy Meredith Hunter nevű fekete fiút. József meghallja Eszter sikolyát, akihez egy lány visz hírt férjéről, de ő visszautasítja a találkozást („Nem akarom látni”). A gyilkosság körülményeit egy Tanútól tudjuk meg, kinek vallomásából saját története is kibontakozik.
József folytatja a kutatást Eszter után. Találkozik a kábult ismerősével, Renével, akitől nem tud segítséget kapni. Összeismerkedik a drogos férjét kísérő kanadai doktornővel, Marianne-nel („A fák is siratják”). Józsefet egyre jobban aggasztja Eszter holléte, így továbbáll („Add, hogy még egyszer”).
Második felvonás A koncertező tömeget otthagyva Eszter és Beverley egy sátorba húzódik, ahol a Fiú hasist ad Eszternek („Ringasd el magad II.”). A kábítószer hatása alatt Eszterben felidéződnek a gettók emlékei, míg egy másik közeli sátorban József Joshua és Frantisek filozófiai eszmecseréjének fültanúja. A két szál párhuzamosan halad, s Eszter elmeséli házasságának történetét is. József és Eszter végre találkoznak („Vinnélek, vinnélek”), ám amíg József a kocsit keresi, amiben hazaviheti feleségét, Eszter ismét eltűnik.
Esztert, amikor Beverley-vel a koncertre tart, ismét kábítószeres víziók gyötrik, a koncertre igyekező fiatalok helyett menekülő zsidókat lát („Indulás a koncertre”), látomásában egy Nyilas Madár beszél hozzá, s ad neki újabb adag drogot. Mindeközben a tömeg elválasztja Beverley-től, s közben a színpadon a Bíró a Pokol Angyalát a gyilkosságról vallatja. Most már József és Beverley is Esztert keresi („Eszter keresése”). A keresés egyre szimbolikusabbá válik, „hiszen Eszter a tisztaság, az emberség jelképe”. Az Eszter víziójában érezte tűszúrás valódi volt, a Fiú adott neki heroint, s mikor József rálel, már haldoklik.
Józsefet önvád gyötri, és ahogy felesége holttestére borul, a Fiú hátba szúrja, de nem hal meg, a Fiút elkapják. A Bíró a gyilkost vallatja, Beverly – aki az eseményekről Billtől értesül, aki szintén szerette Esztert – a lányt gyászolja, halálának okát keresi („Arra született”). A finálé a rendezői koncepciótól függően vagy a Föld sebeinek begyógyítását (és a fesztivál után maradt hulladékhegyek eltakarítását) célként kitűző, reményteljes „Arra születtünk” vagy a sokkal melankolikusabb „Valaki mondja meg” repríze.
Dalok listája Presser–Adamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról ISWC T-007.031.373-3 (teljes zenei anyag)
Első felvonás „Menni kéne” – kórus T-007.031.399-3 „Valaki mondja meg” – Tanú, kórus T-007.031.518-2 „Arra születtem” – Eszter T-007.031.273-0 „Ringasd el magad I.” – Manuel, kórus T-311.043.459-4 „Nem akarom látni” – Eszter T-007.125.695-5 „A fák is siratják” – Marianne T-007.031.320-0 „Add, hogy még egyszer”/„Add hogy még egyszer lássam” – József, kórus T-007.031.259-2
Második felvonás „Ringasd el magad II.” – kórus T-007.031.454-3 „Vinnélek, vinnélek” – Eszter és József T-007.031.527-3 „Indulás a koncertre” – instrumentális T-007.031.356-2 „Eszter keresése” – József és Beverley T-007.031.317-5 „Arra született” – első, második és harmadik lány T-007.031.272-9 „Finálé”/„Arra születtünk” – kórus T-007.005.837-5
A musicalben szereplő dalok több kiadást is megéltek, a Képzelt riporttól függetlenül is. A „Menni kéne”, a „Valaki mondja meg” és a „Ringasd el magad I.” című dalok szerepeltek a Szent István körút 14. című musicalben is. A „Valaki mondja meg”, a „Ringasd el magad I.” és a „Vinnélek, vinnélek” szerepelt a Vígszínházi búcsú kiadványon.
Továbbá a „Valaki mondja meg” szerepelt Sztevanovity Zorán Szép holnap (1987), a Géniusz Csillagból kő, Koncz Zsuzsa Miénk itt a tér, Zorán Koncert – Budapest Sportcsarnok (1996), Presser Gábor, Kovács Péter és Voga Viktória Koncert – Dalok régről és nemrégről (2003), Presser Dalok a színházból (2004), valamint Bereczki Zoltán és Szinetár Dóra Musical duett (2007) című albumán. Ezeken kívül feltűnt még a Koncert a Budapest Sportarénában (2005) és a Presser Gábor és vendégei – Jótékonysági koncert „Az Élet Menete Alapítvány” javára DVD-kiadványokon Zorán és Presser, illetve Presser előadásában.
A „Ringasd el magad” először egyperces változatban az azonos című 1972-es Locomotiv GT-albumon volt hallható, amely még csak előhírnöke volt a későbbi dalnak. A musical elkészülte után a dal felkerült az együttes Bummm! című albumára (1973) és a Báj-báj Loksi! videófelvételre (1992). Feldolgozta a Rapülők a Rapeta (1993) és a Riszájkling Show albumon, Balázs Péter és Török Gábor a Calypso duett albumon (1994), a Kimnowak a Ringasd el magad / Ide doki kell maxi CD-n (1997), Zámbó Jimmy 1999-ben, mely a 2005-ös Requiemen jelent meg, Makrai Pál a Best of Musical 1. – A világ legszebb musical slágerei magyarul válogatáshoz (2006), valamint Puskás Péter a Megasztár Allstar – A három sorozat legnagyobbjai! albumon. Presser Koncert – Dalok régről és nemrégről lemezén is hallható. A dal angolul „Rock Yourself” címen élt meg több felvételt.
„A fák is siratják” Király Linda (#1 – 2003) és Nguyen Thanh Hien (Megasztár – A legenda folytatódik – A döntősök kedvenc dalai – 2008) előadásában jelent még meg.
A „Vinnélek, vinnélek” szerepelt Faragó István Judy gitár (1983) és Presser Dalok a színházból albumán, és Falusi Mariann és Novák Péter előadásában feltűnt a Presser Gábor és vendégei – Jótékonysági koncert „Az Élet Menete Alapítvány” javára DVD-n.
A dalok ének-, zongora- és gitárkottáit tartalmazó füzetet a Rózsavölgyi és Társa Kiadó kiadó jelentette meg 1999-ben, majd két újabb kiadást élt meg 2004-ben és 2007-ben.
Keletkezése
Pós Sándor író–dramaturg, 1971-ben a Nemzeti Színház segédrendezője, a Műsoron: a színház című szakmai vitában látva rendezői pályájának megfeneklését, egy ifjúsági színház szükségességének ötletét vetette fel. A leendő műsortervet előkészítve talált rá Osztovits Levente javaslatára Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényére, melynek témáját megfelelőnek találta a fiatal közönség számára. Mivel a színház-alapítási beadványára nem érkezett hivatalos válasz, a darab ötletével Both Bélát, a Nemzeti igazgatóját kereste meg, akinek tetszett az elképzelés, és megbízta Póst a dramatizálással, Déry pedig, bár a bemutatóig bizonytalan volt a vállalkozás sikerességében, beleegyezett. Miután Both nyugdíjba vonult, a Nemzeti új igazgatója, Marton Endre saját maga vállalta a darab rendezését, Póst pedig asszisztensének nevezte ki. A próbafolyamat három hónap múltán sem kezdődött el, így Déry – Pós egyetértésével – a darab jogait átadta a Vígszínháznak, Pós pedig a Magyar Rádióhoz szerződött.
Várkonyi Zoltán, a teátrum igazgatója megszerezte a bemutatóhoz szükséges engedélyeket – az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya elé a „a nyugati hippikultúra kritikája”-ként terjesztve – bár a hatóságok a próbákat is figyelemmel kísérték; és a fiatal Marton Lászlót bízta meg a rendezéssel. A próbafolyamat során Pós százhúsz oldalas kézirata jelentősen lerövidült, ellenben a Vígszínház hagyományainak megfelelően zenebetétekkel tarkították. A Képzelt riporthoz több „hagyományos” színházi zeneszerzőt ajánlottak, ám Marton szívesebben dolgozott könnyűzenészekkel. A dalok megkomponálására először az Illés-együttest kérték fel – akikre a kisregény többször hivatkozik és párhuzamba állítja őket a The Rolling Stonesszal – ám az együttes szerzőpárosa, Bródy János és Szörényi Levente a kisregény felszíni rockellenes jelentésrétege miatt visszautasította a lehetőséget (a kettős inkább a magyar történelemben keresett témát leendő rockoperájához, vö.: István, a király).
Következőnek a másik népszerű rockegyüttes, a Locomotiv GT szerzőpárosát, a színház világában még idegen Presser Gábort és Adamis Annát keresték meg. Kezdetben – az Illéshez hasonló okokból – ők is nemet mondtak, ám Presser, újragondolva a művet, megmásította döntését. Erről így nyilatkozott: „Amikor a Popfesztivál kapcsán találkoztam Déry Tiborral, megkérdeztem tőle: jól értem-e, miről szól a regény. Úgy gondoltam, arról szól, hogy ha elmész innen, magaddal viszed. Mondta: igen. Ezzel helyére is került bennem a történet.” Az akkor még kizárólag rockzenésznek tartott Presser saját zenei világát használta fel a tizenhárom dal komponálásakor, a versek megírásáról pedig Adamis így nyilatkozott: