Borisz Anfijanovics Sahlin (, ; Isim, Tyumenyi terület, 1932. január 27. – Kijev, 2008. május 30.) hétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok, hatszoros Európa-bajnok szovjet-ukrán tornász.
Élete, pályafutása Sahlin Oroszországban, a Tyumenyi terület kisvárosában, Isimben született. A tornával 1944-ben, 12 éves korában kezdett foglalkozni, első mestere Vaszilij A. Porfirjev volt. Később a Kijevi Testnevelési Intézetben tanult, ahol 1955-ben végzett. Első komoly edzője Alekszandr S. Misakov volt, aki Larisza Latinyinának is mestere volt. A tornászválogatottban 22 évesen debütált, és ugyanebben az évben megnyerte a Szovjetunió bajnokságát is.
Tornász pályafutása során tíz egyéni világbajnoki érmet szerzett. A legeredményesebben 1958-ban, a Moszkvában megrendezett világbajnokságon szerepelt, ahol öt aranyérmet szerzett: az egyéni összetett versenyen kívül megnyerte a korlát, a lólengés és a nyújtó versenyszámait, és tagja volt az aranyérmes csapatnak is.
Három olimpián vett részt, 13 olimpiai érmet szerzett, közte hét aranyat (Melbourne-ben kettőt, Rómában négyet, Tokióban egyet), amivel sokáig az olimpiai játékok legsikeresebb férfi tornásza volt (1980-ban előzte meg a szintén szovjet Nyikolaj Andrianov). A legjobb olimpiája az 1960-ban Rómában megrendezett játékok volt, ahol négy egyéni aranyérmet nyert: összetett egyéni, lólengés (holtversenyben a finn Eugen Ekmannal), korlát és lóugrás (a japán Ono Takasival holtversenyben).
Egy szívinfarktust követően 35 éves korában vonult vissza a versenyzéstől. 1968-ban tagja lett a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) férfi szakág technikai bizottságának, ahol egészen 1992-ig tevékenykedett. Ezt követően a Kijevi Testnevelési Intézetben tanított.
Sahlint 2002-ben beválasztották a Nemzetközi Torna Hírességek Csarnokába (Hall of Fame).
Magánélete 1974-ben elvált feleségétől, Lariszától, majd 1977-ben újra összeházasodtak. Két lányuk született, Jekatyerina és Irina. Hogy nehéz helyzetbe került rokonait segíteni tudja, szinte minden megnyert érmét pénzzé tette.
Jegyzetek
Források Magyar Nagylexikon 15. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002. Walter Umminger: A sport krónikája. Officina Nova, Budapest, 1992. Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896-1976. Sport kiadó, Budapest, 1977. Kozák Péter, Rochy Zoltán szerk.: Olimpiai almanach. Tarsoly kiadó, Budapest, 2000. Peter Matthew, Ian Morrison, Radó Péter szerk.: Guinness sport-enciklopédia. Solaris Kft., 1991.
Fordítás
További információk
Kapcsolódó szócikkek Olimpiai bajnok tornászok listája Torna-világbajnokok listája Többszörös olimpiai aranyérmesek listája
Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Szovjet tornászok Kategória:Szovjet olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1956) Kategória:Olimpiai bajnokok (1960) Kategória:Olimpiai bajnokok (1964) Kategória:Olimpiai bajnokok (torna) Kategória:Szovjet olimpiai ezüstérmesek Kategória:Szovjet olimpiai bronzérmesek Kategória:Lenin-renddel kitüntetettek Kategória:Az International Gymnastics Hall of Fame tagjai