Krakkó (, , IPA: 'krakuf, , , , Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.A Lengyel Statisztikai Főhivatal adatai szerint 2007-ben Krakkó megelőzte Łódź városát: http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_ludnosc_miast.pdf . Lakosainak száma 804 000, elővárosokkal együtt 1 250 000 fő. Területe: 326,8 km².
Hivatalos neve Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros).. 1596-ig Lengyelország fővárosa volt, majd ezt a szerepet Varsó vette át tőle, amikor odakerült a Szejm és a lengyel király székhelye. Az egyetlen olyan lengyelországi város, mely használhatja a lengyel címert saját címerében. A heraldika szabályai szerint ez a jog fővárosi ranggal bíró városnak jár.
Krakkó a Kis-lengyelországi vajdaság fővárosa, a krakkói agglomeráció központja és járási jogú város. A vajdaság hivatalai mellett itt székel a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia (PAU),A lengyel név pontos fordítása: a Tudások Lengyel Akadémiája. De a cikkben használt fordítás összefoglalja a művészek és a tudósok képességeit, ami az angol fordításban is látható: Polish Academy of Arts and Sciences. a Nemzeti Tudományos Központ (NCN) és a Lengyel Köztársaság Különleges Alakulata.
A város kulturális, oktatási és turisztikai központ, a Krakkói főegyházmegye székhelye. Fontos közúti és vasúti csomópont. Balicében található a második legnagyobb nemzetközi lengyel repülőtér.
A név eredete A 12. századi lengyel krónikaíró, Kadłubek Boldog Vince szerint Krakkó neve Krak fejedelem nevéből származik. A nyelvészek többsége szerint a más vidékeken is előforduló településnév valójában a szláv Krak (Holló) nevű személy szállását, birtokát jelölte,Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Második kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. Maria Malec: Słownik etymologiczny nazw geograficznych Polski. Wydawnictwo Naukowe PWN, Warszawa, 2003. és a krónikások a névadót csak a város későbbi jelentősége miatt tették meg fejedelemnek.
Mások szerint a 2. században élő földrajztudós, Klaudiosz Ptolemaiosz által említett Carrodunum (jelentése: szekértábor) név Krakkót rejti, így a városnév a környéket egykor benépesítő kelta néptől származik.
A név Erdélyben is megtalálható, lásd Boroskrakkó, németül Krakau. A Krakkó a Karakó rövidülése, az utóbbi név a Gyímesekben is megjelenik.
Egyéb feltevések úgy tartják, hogy Krok, a cseh legendákban szereplő hős volt a névadó, vagy hogy a szláv fejedelmi családoknál gyakran használt Kruk névre vezethető vissza a város neve.
Újabban az is felmerült, hogy a Krakkó megnevezés a település környezetére utaló név, és szerzőnként eltérően vagy a lengyel krzak (bokor, cserje, bozót), vagy a szerbhorvátban megőrződött krak (folyóág, elágazás) származékának vélik.
Az első írott forrás, amelyben Krakkót említik, 966-ból származik. Az írás szerzője Ibrahim ibn Jakub arab utazó és kereskedő volt. Latin írásmóddal elsőként 973-ban Cracouaként szerepel.
Földrajzi viszonyok Fekvése Krakkó a Visztula (Wisła) folyó partján terül el, a folyó felső részén. A város közelében a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű területen fekszik. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.
Krakkónál több földrajzi egység találkozik össze: a Krakkói Kapu (Brama Krakowska), az Oświęcim-medence (Kotlina Oświęcimska), a Sandomierz-medence (Kotlina Sandomierska), a Nyugati-Beszkidek hegyvidék (Pogórze Zachodniobeskidzkie) és a Krakkó–Częstochowa-fennsík (Wyżyna Krakowsko-Częstochowska). Fekvése révén tökéletes hely azon turisták számára, akik kirándulni akarnak a lengyel hegyekbe, a kis-lengyelországi fennsíkokon vagy a karsztvölgyekbe.
Krakkó legmagasabb pontja a dombra épült Piłsudski-halom (Kopiec Piłsudskiego) tetőpontja. Összesen 383 m magas, azonban maga az emlékhalom – ami egy 1937-ben emelt mesterséges építmény – csak 35 m. A város legalacsonyabb pontja ott található, ahol keleti határán átlép a Visztula (188 m).
Krakkó Ukrajna határától nyugatra 230 km-re található.
Klíma A város a kontinens belsejében található. Éghajlata mérsékelt, földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb és változatosabb a magyarországinál. Hat évszakot különböztetnek meg: télelő, tél, tavaszelő, tavasz, nyár és ősz. A tél változatos, van, hogy esik a hó, s van, hogy több éven át nem. A nyár általában meleg, de a napsütést gyakran szakítja meg egy-egy zápor. Lengyelország középső, síkvidéki területe ugyanakkor száraz a csapadékos hegyekhez képest.
Krakkó Európa egyik legkeletibb városa, ahol mérsékelt óceáni éghajlat uralkodik. Keletebbre az éghajlat már kontinentális. Az átlagos nyári hőmérséklet 18–19,6 °C, a téli –2,1–0 °C. Nyáron a hőmérséklet időnként túllépi a 25 °C-t. Mivel Krakkó elég közel fekszik a Tátrához és ott gyakori a halny (ami egy főn típusú szél), így még télen is 20 °C-ig emelkedhet a hőmérséklet.A Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet (IMGW) adatai szerint. https://en.wikipedia.org/wiki/Krak%C3%B3w#Climate.
Parkok thumb|200px|A Planty thumb|200px|Krakkói Völgyek (Dolinki Krakowskie) thumb|200px|A Zakrzówek mesterséges tó (Zalew Zakrzówek) thumb|200px|A Wolski-erdő a Kościuszko-halommal (Kopiec Kościuszki), az előtérben Błonia
Krakkóban közel 40 park található, amelyek 320 hektáron terülnek el. A legismertebbek a Planty és a Visztula sétány (Bulwary Wiślane), a legnagyobb pedig a Lengyel Repülők Parkja.
Egyedülálló hely Európában a Błonia, mely egy 48 hektár kiterjedésű nagy mező. A város történelmi központjához közel, a Zwierzyniec kerületben fekszik A 19. század közepéig tavaszonként mocsárrá változott, s kolerajárványok idején ennek szigetein helyezték el a haldoklókat. A mocsár kiszárítása után nagygyűléseket, díszmeneteket és katonai gyakorlatokat rendeztek rajta. 1849-ben I. Miklós orosz cár tartott seregszemlét az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverésére irányuló magyarországi hadjárata előtt, 1910-ben a lengyelek ünnepelték a grünwaldi csata 500. évfordulóját, 1933-ban pedig a „bécsi” csata 250. évfordulóját. A náci megszálláskor a németek be akarták építeni, de a terv nem valósult meg. 1965-ig szabad volt az állattartás a mezőn, majd 2011-től újra megnyílt ez a lehetőség a juhtenyésztés előtt.Ewa Łosińska Wypas, czyli owce na Błoniach, Rzeczpospolita (hírlap), http://www.rp.pl/artykul/597063,714952.html , (elérés 2011.09.10)
Fontos zöldterület még a Wolski-erdő a Sowiniec-dombbal. Az erdő Zwierzyniec kerület nyugati részében található, területe 419 hektár. Benne kapott helyet a Krakkói Állatkert (Ogród Zoologiczny w Krakowie). A Sowiniec lankái a Visztulával párhuzamosan Błoniától a város nyugati határán túl húzódnak. Itt két mesterséges emlékhalom (kopiec) áll: a Kościuszko- és a Piłsudski-halom.
Természetvédelmi területek
Krakkóban 5 természetvédelmi terület van és a Júrai Tájvédelmi KörzetekhezJura Krakowsko-Częstochowska – a Wyżyna Krakowsko-Częstochowska másik neve; ez mutatja, hogy a terület már a jurában kialakult tartozó néhány kis zöldterület még. Ezekből a körzetekből, a Bielany-Tynieci Tájvédelmi Körzet (Bielańsko-Tyniecki Park Krajobrazowy), Tenczyni Tájvédelmi Körzet (Tenczyński Park Krajobrazowy) és Krakkói Völgyek Tájvédelmi Körzet (Park Krajobrazowy Dolinki Krakowskie) részei Krakkóban találhatók.
A város területének része a Visztula ökológiai folyosójához tartozik. Itt sok kis folyó ömlik bele a Visztulába, a völgyeikkel együtt ezek Krakkó legérdekesebb helyei.
Bielany-sziklák (Bielańskie Skałki, 1,73 ha) – növényi természetvédelmi terület, Wolski-erdő része, Visztulánál (Zwierzyniec); Bonarka (2,29 ha) – sziklás természetvédelmi terület a Płaszów pályaudvar mellett a Wola Duchacka kerületben; Leánysziklák (Panieńskie Skałki, 6,41 ha) – erdei táj – és természetvédelmi terület, jura kori szoros Wolski-erdő északi részében (Zwierzyniec); Przegorzały-sziklák (Skałki Przegorzalskie, 1,38 ha) – sziklás és növényi természetvédelmi terület, a Wolski erdő része a Visztulánál (Zwierzyniec); Skołczanka (36,77 ha) – tájvédelmi terület a város délnyugati részén a tynieci kolostor mellett.
Üdülőhelyek Krakkó területén két üdülőhely található: Swoszowice Krakkó egyik kerülete. Két forrás található itt, melyek vize szulfát és hidrogén-karbonátanionokat, valamint a kalcium és a magnézium kationjait tartalmazza. Kéntartalmuk alapján Swoszowice forrásai az ötödik helyen vannak a világon és negyedik helyen Európában.http://www.uzdrowisko.krakow.pl/ Mateczny a Podgórze kerület nyugati részében található, az ismert körforgalom közelében. Az üdülőhelyen orvosi rehabilitációs és fürdőgyógyászati kezeléseket végeznek szulfátos, kloridos, nátriumos, magnéziumos és kalciumos vizekkel.
Népessége
Krakkó népességének változása a 18. század végétől:
Krakkóban az utóbbi két évtizedben szinte változatlan volt a népességszám, 2015-ben 761 069 lakosa volt. Ugrásszerű növekedés 1955-ben, illetve 1955 és 1985 között történt. Ekkor csatolták hozzá Nowa Hutát és építették a Lenin-kohót, az államnak pedig lakást kellett biztosítania a munkások számára. Ezzel létrejött az első szocialista mintaváros Lengyelországban. Napjainkban a Czyżyny, a Mistrzejowice, a Bieńczyce, a Wzgórza Krzesławickie és a Nowa Huta kerületek fekszenek a Krakkóhoz csatolt újabb városrészben. A gyár a második legnagyobb lengyel kohó ma is, új neve Sendzimir-kohó (Huta im. T. Sendzimira).
Történelme
thumb|left|Krakkó 1912 A város legrégebbi része egy erődítmény, ami a Wawel-magaslaton épült ki, s amelyet egykor a Visztulát övező mocsarak vettek körül. A szlávok az 5. században érkeztek a vidékre. 989 után, Szent Adalbert korában a Piast-dinasztiához tartozó I. Mieszko és fia, Vitéz Boleszláv meghódította Sziléziát és Krakkót, s birodalmukat az Odera folyóig kiterjesztették.
A város 1000-től püspöki székhely volt. 1038-ban, Újító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa. 1138 és 1320 között a Szeniorátusi Lengyelország része volt. 1241–1242-ben sokat szenvedett a tatárok betörésétől, a hejnał ma is erre emlékeztet. A várat és az András-templomot a hódítók lerombolták, újjáépítésükre később került sor gótikus stílusban. 1257-ben városi rangot kapott a település. Ekkor kezdett kialakulni a mai Óváros (Stare miasto).
1320-ban koronáztak először lengyel királyt a Wawel katedrálisban Kis Ulászló személyében. A 14. század végén, II. Jagelló Ulászló (Władysław II Jagiełło) lengyel király alatt a város a Hanza-szövetség tagja lett. III. Kázmér (1333-1370) uralkodása után az Anjou-házi I. (Nagy) Lajos magyar királyé lett a lengyel trón.
1572-ben meghalt az utolsó Jagelló király, II. Zsigmond Ágost. Őt Valois Henrik féléves uralkodása után a magyar Báthory István erdélyi fejedelem követte. Báthoryt halála után a krakkói Wawel katedrális altemplomában temették el. 1587-től a svéd Vasa-házból származó III. Zsigmond lett a király, aki Varsót tette meg lengyel királyi székhelynek. 1655 és 1702 között többször pestis pusztított a városban, s kétszer a svédek is meghódították. Mindezek ellenére Krakkó 1734-ig koronázó város maradt.
Lengyelország három felosztása után, 1795-től 1809-ig Ausztria fennhatósága alatt állt. 1809 és 1815 között a formálisan önálló Varsói Hercegséghez tartozott, majd 1846-ig szintén formálisan szabad város volt (Krakkói Köztársaság, Rzeczpospolita Krakowska). Stratégiai okokból ekkoriban bontották le a városfalak nagy részét az osztrák hatóságok, hogy gyengítsék a védekezőképességet, és jött létre a belváros körül a Planty park. A bontástól a fal egy része, a Városi Arzenál és a Flórián-kapu menekült meg. Az 1846 februárjában kitört krakkói felkelés (Powstanie krakowskie) leverése után Ausztria magához csatolta. 1850-ben tűz ütött ki Krakkóban, amely a város csaknem 10%-át elpusztította, de gyorsan elhárították.