bélyegkép|jobbra|220px bélyegkép|jobbra|280px|A községháza bélyegkép|jobbra|230px Szászlekence, 1910-ig Lekence (, , szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Nevének eredete Neve víznévből való, amely Kiss Lajos szerint szláv eredetű és töve a cseh lekno ('tündérrózsa') szóval lehet párhuzamos. Először 1285-ben említették, Lekicencha, Lekencha és Lekenche alakban.
Fekvése Besztercétől 22 km-re délnyugatra, a Mezőségen fekszik.
Népessége A népességszám változása Népessége az elmúlt 160 év folyamán népszámlálásról-népszámlálásra nőtt, csupán az első világháború idején torpant meg a növekedés. Etnikai és vallási megoszlás 1850-ben 1514 lakosából 1249 volt szász, 194 cigány és 64 román nemzetiségű; 1438 evangélikus, 69 görög és hét római katolikus vallású. Amint látható, a cigány közösség is az evangélikus egyházközséghez tartozott. 1910-ben 2355 lakosából 1360 volt német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar anyanyelvű; 1432 evangélikus, 502 görögkatolikus, 161 zsidó, 110 református, 97 unitárius és 49 római katolikus vallású. 2002-ben 2795 lakosából 2119 volt román, 566 cigány, 97 magyar és kilenc német nemzetiségű; 2561 ortodox, 83 református, 40 pünkösdi és 35 baptista vallású.
Története Középkori szász telepítés. 1332-ben 69 tűzhelyet számlált. 1453-ban vásártartási, 1474-ben pallosjogot kapott. Beszterce vidékéhez tartozott.
1602-ben Basta katonái teljesen elpusztították és még 1642-ben is csak nyolc család lakta. 1713-ban 28 szász és 5 román, 1750-ben 64 szász, 30 román és négy cigány családot írtak össze benne. A románokat a határőrség felállításakor Naszód vidékére telepítették. 1800-ban kapott szabadalmat országos állat- és kirakodóvásár tartására minden év május 30-a és június 1-je között, 1821-ben pedig hetivásár tartására.Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900 Az 1850-es években és 1934 után járási székhely volt. 1866-ban gyógyszertár létesült benne.Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 45. o. 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták, a vármegye legnépesebb, szász többségű községe volt. Zsidók is letelepültek benne, akik az 1880-as években építettek maguknak zsinagógát. A közösségnek 1906-tól 1944-ig saját rabbija volt.Diana Medan – Viorica Medan: Evreii someșeni (București: Hasefer, é. n.. ), 128. o. Szász lakosságát a Wehrmacht 1944. szeptember 17-én evakuálta a közeledő front elől. Egy részüket a szovjet csapatok visszatelepítették, ők és utódaik a század utolsó harmadában hagyták el Romániát. A szászok többsége 1946-ban Rothenburg ob der Tauber környékén települt le. 1944. október 11-én a falu mellett heves csata zajlott le a szovjet és a Sebő Ödön vezette magyar utóvédek között.
Látnivalók A református (korábban evangélikus) erődtemplom egy dombon áll. A háromhajós teremtemplom gótikus stílusú, amelyet a mainál eredetileg magasabb, szabálytalan ellipszis alaprajzú kőfal kerít. A harangtorony a templomtól külön, a fal síkjában áll.
Gazdasága A település elsősorban tejipari üzeméről nevezetes, amely Erdély-szerte saját boltokat is fenntart. Szászlekence borvidék központja, melynek bejegyzett fajtái az olaszrizling, a szürkebarát, a piros tramini, az ottonel muskotály, a sauvignon blanc, a neuburger, a királyleányka, a fehér leányka és a chardonnay.A lekencei borvidék mint ellenőrzött minőségű borvidék leírása és a bortermesztés kritériumai és Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 227–28. o. A mai község területén 1947-ben még négyszáz, 2013-ban csak százötven hektáron termesztettek szőlőt.www.oniv.ro és Adevărul 2013. június 28. A lekencei szászok egykor hagymatermesztésükről voltak híresek. A 2010-es évek elejétől egyre nagyobb területen ültetnek Szászlekencén homoktövist, amelyből Besztercén állítanak elő levet és olajat.www.agriculturae.ro , www.timponline.ro és www.eco-ferma.ro A faluban 2012-ben tíz hektáros, 1,7 MW elektromos kapacitású napenergiapark épült.bistritaonline.ro és www.agrias.ro
Híres emberek Itt született 1941-ben Hans Raidel német keresztényszociális politikus. Itt született 1969-ben Călin Teutişan irodalomkritikus, irodalomtörténész.
Jegyzetek
Források Georg Felker (szerk.): Lechnitzer Heimatbuch. München, 1968 Az erődtemplom ismertetése
További információk abrosz a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/szaszlekence.html
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései