Szécsi Ferenc, született SchönbergAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 80558/1893. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1893. év 12. oldal 24. sor (Pest, 1861. május 16. – Budapest, 1941. május 17.) újságíró, ügyvéd, a Vígszínház dramaturg-igazgatója, a Petőfi Társaság tagja.

Pályája Schönberg Ármin (1830–1891)Schönberg Ármin gyászjelentése (1891. január 23.) Pesti Hírlap, 13. évfolyam, 23. szám, 8. oldal ügyvéd és Tafler Teréz (1839–1903) fiaként született. A középiskolát Pesten, a jogot részben ugyanott, részben a lipcsei egyetemen végezte. 1886-ban ügyvédi oklevelet szerzett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Közben családi nevét Szécsire változtatta. Beutazta Nyugat-Európát és a Közel-Kelet egy részét; útjáról cikkeket írt a Pesti Hírlapba, (az 1880-as években gyakran Franciscus álnéven), humoreszkeket és tárcákat több más lapba.

A Vígszínház létesítésére 1894-ben alakított részvénytársaság legnagyobb részvényese volt, és így a színház üzemeltetésére alapított négyfős Vígszínház Bérlőtársaságnak is tagja lett. 1896-tól 1900 végéig a színház dramaturg-igazgatójaként működött. 1905-ben Hatvanba közjegyzővé nevezték ki, 1916-ban Pestszenterzsébetre helyezték át. 1907-ben a Petőfi Társaság tagjává választotta.

Újságírói pályáját Ágai Adolf Borsszem Jankó című élclapjában kezdte, melynek évekig állandó munkatársa volt. Ő teremtette meg a lap egyik népszerűvé vált alakját, Bukovay Absentiust. Háromszáznál több, kivált humoros tárcacikke jelent meg a hazai és kisebb részben a külföldi lapok. Sorozatban gyártotta a humoros ötleteket, aforizmákat, több közülük szállóigévé vált.

A színpadi szerzőként a Bál után című egyfelvonásos színművel indult, mely 1889-ben került színre a Nemzeti Színházban. Több külföldi darabot dolgozott át és fordított magyarra. Néhány színművét külföldön is játszották (Németország, Anglia, Oroszország, Amerika.)

Érdekesség, hogy a 80. születésnapját közvetlenül követő napon hunyt el.

Családja Felesége Deutsch Adrienne volt, Deutsch Lajos földbirtokos és Csillag Aranka lánya, akivel 1893. március 7-én Budapesten kötött házasságot.

Gyermekei:

Szécsi Ármin András Rezső (1893–1929) magántisztviselő. Felesége Dömök Irén Erzsébet volt. Szécsi Gábor Ferenc (1895–1971) mérnök. Felesége dr. Lakatos Márta Mária orvos volt. Szécsi Etelka (1897–?)

Testvére Szécsi Illés (1866–1939) gyáros, földbirtokos révén, Varsányi Irén sógora volt.

Munkái Bál után. Monolog. Budapest, 1889. (A Nemzeti Színházban mutatták be 1889. október 2-án) Legénybúcsú. Magánjelenet. Budapest, 1892. (Monologok 38. A Nemzeti Színházban mutatták be 1891. október 9-én) Kaland. Dramolet két szakaszban. Budapest, 1897. (Makai Emillel közösen. Színre került a Népszínházban 1897. január 7-én) Művészszerelem. Jelenet. Budapest, 1906. Derű. Szécsi Ferenc válogatott munkáinak gyűjteménye. Három kötet. Budapest és Gyoma, 1912.

További színművei Sára és Bernát, paródia 1 felvonásban (Rákosi Viktorral; Népszínház, 1888. december 18.) Baba, bohózat 3 felvonásban (Nemzeti Színház, 1893) Éljen a kisiparos, Carlweiss bohózata 4 felvonásban, fordítás (Vígszínház, 1896. júl. 21.) Utazás az özvegység felé, vígjáték 3 felvonásban (Nemzeti Színház, 1904. március 26. Előadták Prágában, Bécsben és Németország több városában) A színház ördöge, vígjáték 3 felvonásban (Vígszínház, 1905. március 3.)

Jegyzetek

Források

Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és Színmű / A színműirodalom c. alfejezet (Arcanum Kiadó)

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar színházi dramaturgok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Pestiek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Színigazgatók