Az 1838-as árvíz Esztergom történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája volt, a királyi város épületeinek hetven százaléka összedőlt.
Története A Duna felsőbb szakaszán hatalmas mennyiségű hó esett le, a folyó Visegrádnál már 1837 decemberben befagyott. A tavaszi olvadást követően a Duna nem tudott levonulni. Helischer József városi tanácsnok korabeli leírása alapján március 5-én a város alacsonyabban fekvő utcáit már elborította a víz. Március 6-án a védekezés ellenére a jeges ár átszakította a gátakat, 8-ára a ferences templom környékén kívül minden a víz alá került a belvárosban. A vízszint március 13-áig emelkedett, „az 1809-eit is, még öt lábbal meghaladván az egész belső várost elöntötte”. „A Kapitányi Hivatal jókor, házonkint bémondatta és dobszóval is kihirdettette, hogy kiki ingóságait s marháit bátorságos helyre szállítsa, takarmányát a felső kenderföldek melletti útra hordassa és a vízöntésnek kitett házaikat támaszokkal ellássák. A molnároknak, halászoknak, épületfa kereskedőknek szólt, hogy dereglyéiket, ladikjaikat, talpjaikat a szükség esetébeni használásra készen tartsák.”
Az ár március 14-éig, vagyis kilenc napon át tartott. A lakosok egy része elhagyta a várost; a magasabban fekvő Szenttamásra, Szentgyörgymezőre és a környező hegyekben található pincékbe, présházakba, vagy temetőkbe menekültek. 760 főnek a ferences rendház nyújtott menedéket és ellátást. Március 12-én azonban a barátok templomába és a rendházba is behatolt a víz, mindenkinek el kellett hagynia a jelentős károkat szenvedő épületet. A kripta napokig víz alatt állt, a falak meglazultak, az életveszélyessé vált templomot pedig csak 1857-ben tudták jótevők támogatásával annyira rendbe hozni, hogy a hívők minden veszély nélkül látogathassák.Esztergom és Vidéke 1927. május 8. / 2. oldalEsztergom és Vidéke 1915. január 10. / 3. oldalEsztergom és Vidéke 1907. március 31
Az újjáépítés Mivel a veszély lassan növekedett, ember- és marhaáldozat nem volt. A város 853 házából 614 teljesen összedőlt, mindössze 150 maradt némileg épségben.Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig A házak összerogyását elősegítette, hogy a lakosok bútoraikat a padlásokra menekítették, amit a falak már nem bírtak.
Esztergom városának segélyosztó központját ez idő alatt a főkáptalan gazdasági hivatalában rendezték be. Az épület ma a Duna Múzeumnak ad otthont. Az ár levonulta után a keletkezett kárt másfél millió forintra becsülték. A kormány ideküldte Pethőfalvi Uzovich János főispáni helytartót, aki már 16-án hozzáfogott a helyreállításhoz. Az újjáépítéskor prioritást élveztek az iskolák és a kaszárnyák.Borovszky Samu: Esztergom vármegye 398-399 p. A 120 éve a főúton működő Aggok háza is használhatatlanná vált, az intézménynek el kellett hagynia régi helyét. A Bazilika építkezését vezető Packh János ingyenesen készített terveket egy új kórház felépítésére a Csillag utca és a Hosszú sor sarkán, ami másfél év múlva meg is nyitotta kapuit. Új tervet dolgoztak ki az utcák szabályozására, Esztergom pedig százezer forintos kölcsönt kapott a kormánytól az újjáépítésre.
Kutatható iratanyaga Az 1838-as nagy árvízre vonatkozó, vegyes provenienciájú (keletkeztetésű) iratok közül (melyek az 1838–1839 közti évkört ölelik fel) 5,80 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyag (42 nagydoboz és 3 kötet) került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az az A 103 törzsszámon kutatható. Az iratanyag részben az árvíz okozta károkkal, részben azok helyreállításával, részben pedig a kárvallott lakosság segélyezésével kapcsolatos; túlnyomó részben a pesti és budai történésekre vonatkozik, de azok mellett kisebb arányban az Óbudát, Esztergomot, illetve e városok környékét érintő károkkal kapcsolatban is tartalmaz információkat.
Az egyik nagyobb iratrészben a segélyek szétosztására kiküldött bizottság, a gróf Cziráky Antal országbíró, majd Teleki József koronaőr elnökletével működött Segedelemosztó választmány iratai – jegyzőkönyvek, adományokról készült kimutatások, bevételi és kiadási pénztári naplók, elszámolások, károkról és károsultakról készült összeírások stb. – találhatók meg. Egy másik iratrészt képeznek az árvíz ügyében Pestre kirendelt királyi biztos, Lónyay János helytartótanácsi tanácsos hivatalában az árvíz kapcsán született iratok; illetve vannak az anyagban a helyreállítási munkákra kirendelt katonai egységektől származó iratok is. Segédlet (betűrendes mutató) csak a Lónyay-féle grémium irataihoz van, a többi irat átnézéssel kutatható.Az 1838-as pesti árvízre vonatkozó iratok jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. november 28.
Árvízszintjelző táblák KépHelyNyelv60pxMikszáth Kálmán utca 7.Magyar60pxJókai utca 58.Magyar,német60pxMikszáth Kálmán utca 16.Magyar60pxGran Tours épülete, Széchenyi térMagyar60pxDeák Ferenc utca 16.Magyar60pxSzéchenyi tér 10.Magyar60pxÖregtemplom, Pór Antal térMagyar60pxDeák Ferenc utca 34.Magyar60pxVárosháza nyugati oldalaMagyar60pxVármegyeháza, Bottyán János utcai homlokzatMagyar60pxRudnay Sándor tér 26.Magyar60pxA Terézia úti szegényházi kápolna lábazatánMagyar60pxKossuth Lajos utca 58.Német60pxDeák Ferenc utca páros oldala, a „Tökház” közelébenNémet60pxFerences rendház és gimnázium ebédlőjeMagyar60pxBajcsy-Zsilinszky Endre út 1. kapualjábanNémet
Források
Külső hivatkozások Az 1838-as esztergomi jeges árvíz térképeken
Kategória:Árvizek Kategória:Esztergom történelme