thumb|305px| A régió meghatározása forrásonként változik. A Népszámlálási Hivatal definíciója szerint a Nyugathoz 13 állam tartozik: Alaszka, Arizona, Colorado, Hawaii, Idaho, Kalifornia, Montana, Nevada, Oregon, Utah, Új-Mexikó, Washington és Wyoming. Ezen belül a régiót tovább osztják hegyi és pacifikus területre. A világosabb vörössel jelzett államok alkotják a síksági államokat. Ezeket gyakran a nyugathoz sorolják, de néha a Középnyugat és a Dél részeként is szerepelhetnek. thumb|300px|A Nemzetközi Űrállomásról készült felvételek a Nyugat-Egyesült Államokról. thumb|A Gateway Arch St. Louisban, a „Nyugat kapujaként” is ismert, és az Egyesült Államok nyugati terjeszkedésének állít emléket.
A Nyugat-Egyesült Államok, népszerű megnevezése szerint az Amerikai Nyugat vagy egyszerűen csak a Nyugat, tradicionálisan az Amerikai Egyesült Államok legnyugatibb államaiból áll. Az Egyesült Államok alapítása óta tartó nyugati terjeszkedésének következtében, a Nyugat jelentése időről időre változott. Eleinte, 1800 körül a Appalache-hegység gerincét tekintették a Nyugat határának. Az óta a periféria elmozdult nyugat felé és a Mississippi vált a legkeletebbi lehetséges határvonallá.
A 21. században a Sziklás-hegység és a Nagy-medence és a Nyugati part államait sorolják általánosságban az Amerikai Nyugathoz.
A kis jelentőségű földrajzi meghatározottságán kívül a Nyugatnak van antropológiai értelme is. Annak ellenére, hogy léteznek belső különbözőségek, a régiónak meg van a közös történelmi múltja, kultúrája (zene, ételek), gondolkodásmódja és világnézete, ahogy a sajátos dialektusai is. Mint ahogy más hasonlóan nagy kiterjedésű és változatos kultúrájú régiók, az Amerikai Nyugat is számos szubrégióval rendelkezik.
A „Nyugat” fontos szerepet játszott az amerikai történelemben. A Vadnyugat fogalma fontos szerepet tölt be az amerikai folklórban.
A legkiterjedtebb értelmezés szerint a Nyugat-Egyesült Államok a legnagyobb régió, ami az Egyesült Államok területének több mint a felét magába foglalja. Magában foglalja az egymástól igencsak különböző Nyugati partot, a északnyugati esőerdőket, a Sziklás-hegységet, a Nagy-síkságot és a magasfüvű préri legnagyobb részét egészen Nyugat-Wisconsinig, Illinoisig, az Ozark-plató nyugati határáig és a déli erdőségek nyugati határáig, valamint az Öböl-parti régióig. Ide tartozik az Egyesült Államok összes sivatagi területe (a Mojave-sivatag, a Sonora-sivatag, a Nagy-medence és a Chihuahua-sivatag) is.
A Sziklás-hegységtől nyugatra lévő államok szemiarid sztyepp és arid sivatagi, mélyföldi és plató-környezettel rendelkeznek, míg a hegységekben tűlevelű erdőségek nőnek.
A régió magában foglalja a Louisianai Szerzemény és az 1818-as egyezménnyel Angliától megszerzett területek nagy részét is, ahogy a Texasi Köztársaság területét, az Oregon-egyezménnyel 1846-ban, az 1848-ban Mexikótól megszerzett területeket és a Gadsden Szerzemény területeit is.
Arizona, Új-Mexikó, Nevada, Colorado és Utah a délnyugati területek tipikus képviselői, amelyhez gyakran Texast és Oklahomát is hozzá veszik. Idaho, Montana, Oregon, Washington és Wyoming ezzel ellentétben az északnyugati területeket alkotják, amihez néha hozzáveszik a kanadai Brit Columbia tartományt is, így létrehozva a Pacifikus Északnyugatot. Létezik még egy régió, amely mind a délnyugati, mind az északnyugati államok közül magába foglal néhányat. Ez a Hegyi Nyugat Arizonával, Új-Mexikóval, Coloradóval, Utah-val, Nevadával, Montanával, Idahóval és Wyominggal.
A Nyugatot fel lehet osztani pacifikus államokra (Alaszka, Hawaii, Kalifornia, Oregon és Washington), amint belül a Nyugati Part csak Kaliforniát, Oregont és Washingtont jelöli, és Hegyi államokra. Alaszka és Hawaii, amik nem függenek össze területileg a többi nyugati állammal, bár kevés hasonló vonást mutatnak a többiekkel, de általában a Nyugathoz sorolják őket. Nyugat-Texas, a Chihuahua-sivatag területén hagyományosan a Nyugat részét képezi, klimatográfiailag viszont a Nyugatnak Austintól nyugatra kellene kezdődnie, ahol a csapadékmennyiség radikálisan leesik a keleti területeken általánoshoz képest.
Néhány nyugati állam közös régiót alkot keleti államokkal. Kansas, Nebraska, Dél-Dakota és Észak-Dakota gyakran a Középnyugat részeként jelenik meg olyan államok mellett, mint Iowa, Illinois és Wisconsin. Arkansas, Louisiana, Oklahoma és Texas pedig a Délnek is részét képezik.
Ritka, hogy a Mississippitől keletre bármelyik államot is a modern nyugathoz soroljanak. Történelmileg azonban az Északnyugati Terület fontos területe volt a korai Egyesült Államoknak, Ohiót, Indianát, Illinois-t, Michigant és Wisconsint magába foglalva, illetve ide sorolták még Minnesota északkeleti részét is. Emellett az amerikai sport ligákban a „nyugati” konferencia, vagy divízió keretében részt vesznek a Mississippitől keletre lévő államok is, különböző okokból. Például arra hivatkoznak, hogy nincs elég nyugati csapat, nem ragaszkodnak szigorúan a földrajzi régiókhoz stb. Például az NBA és az NHL keretein belül Tennessee is a Nyugati Konferencia része.
Demográfia
thumb|200px|right|Az Egyesült Államok azon államai, ahol a nem-hispano fehérek nem alkotnak többséget:
A 2000. évi népszámlálás adatai szerint a Nyugat népességén belül az etnikai megoszlás a következő: 68,5% fehér 12,1% egyéb rasszbeli 7,9% ázsiai 4,9% fekete, vagy afroamerikai 4,3% két vagy több rasszból származik 1,8% indián, vagy eszkimó 0,5% hawaii-i bennszülött vagy csendes-óceáni 24,3% hispano vagy latino.US Census Bureau
A Népszámlálási Hivatal definíciója szerintUS Census Bureau's official map, regdiv.pdf a Nyugat 13 államot foglal magába (melyek teljes lakossága a 2010. évi népszámlálás adatai szerint főhttp://www.census.gov/prod/cen2010/briefs/c2010br-01.pdf) és két kisebb régióra oszlik, amelyek a következők: A Hegyvidéki államok: Montana, Wyoming, Colorado, Új-Mexikó, Idaho, Utah, Arizona és Nevada. A Pacifikus államok: Washington, Oregon, Kalifornia, Alaszka és Hawaii.
Azonban a Népszámlálási Hivatal egy definíciót használ csak a Nyugatra a rendszereiben, ami nem teljesen azonos a történelmi és kulturális Nyugattal. Például a 2000-es népszámláláson a Népszámlálási Hivatal Texast, az Egyesült Államok második legnagyobb hispano lakosságával rendelkező államot a Délhez, Oklahomát, a második legnagyobb indián lakosságú államot szintén a Délhez, a nagy síkvidéki indián lakossággal rendelkező Dakotákat pedig a Középnyugathoz sorolta. Azonban Oklahoma nyugati fele, ahogy Nyugat-Texas is, sem kulturálisan, sem földrajzilag, sem szocioökonómiai tekintetben nem tartozik a Délhez.
A 2000. évi népszámlálás a Mississippitől nyugatra fekvő államokban lakost mutatott ki, beleértve indiánt (1,8%) és hispanót (24,5%) (többségük mexikói). Az indiánok aránya az egész Egyesült Államokban 0,9%, a hispanóké 12,5%. A Nyugat történetének kezdeteitől kezdve igen jelentős ázsiai lakosság főt (5,6%) tett ki, többségük a legnyugatabbi területeken. Az afroamerikaiak száma volt (6,5%), vagyis kevesebb, mint arányosan a teljes országban (12,8%). A legnagyobb koncentrációban (12%) a Nyugati államok közül az ide számított Texasban és Kaliforniában éltek ekkor feketék.
A Nyugat ma is a legritkábban betelepült terület az Egyesült Államokban a maga 19 fő/km²-es népsűrűségével. Csak Texas (30 fő/km²; 78 fő/négyzetmérföld), Washington (33 fő/km²) és Kalifornia (82 fő/km²) haladja meg az országos átlagot (30 fő/km²; 77,98 fő/négyzetmérföld).
Az egész nyugati régió képét nagyban befolyásolta az európai, hispano, ázsiai és indián lakosság jelenléte. Itt él a legnagyobb számú kisebbség az Egyesült Államokban, és itt található mind a négy olyan amerikai állam, ahol az összes kaukázusi népcsoport együtt sem alkot többséget. Ezek Kalifornia, Hawaii, Új-Mexikó és Texas. Míg a legtöbb tanulmányt az amerikai etnikai tendenciákról az európaiakról és az afroamerikaiakról írják, a Nyugat, és főleg Kalifornia, több városában ez a két csoport együtt sem éri el a népesség felét a hispanók és az ázsiaiak nagy száma miatt. Az európai és afrikai származású amerikaiak azonban továbbra is igen erős jelenlétet tudhatnak magukénak a politikában, mivel az ázsiaiak és a hispanók között igen alacsony az állampolgárok és szavazati joggal rendelkezők aránya.
A Nyugat-Egyesült Államokban van a legmagasabb nemi ráta (több a férfi, mint a nő) az egész Egyesült Államokban.
Mivel a modernizáció hulláma még sok nyugati területet nem ért el, amikor megindult a nemzeti örökség megőrzésének ügye, a szövetségi kormányzat ügynökségei hatalmas területeket vettek birtokba a Nyugaton. (A legfontosabbak ezek közül ma nemzeti parkok, nemzeti erdők, vagy mezőgazdasági területek.) A nemzeti parkokat olyan rekreációs tevékenységek céljára tartják fenn, mint a halászat, kempingezés, túrázás és hajózás, de más kormányzati területeken a ranch-gazdálkodás és a bányászat is jelentős szerepet kap.
A legnagyobb város a régióban Los Angeles a nyugati parton. A nyugati parton fekszenek még olyan jelentős városok, mint San Diego, San Bernardino, San José, San Francisco, Oakland, Sacramento, Seattle, Tacoma és Portland. A Hegyi államok prominens városai pedig Denver, Colorado Springs, Phoenix, Tucson, Albuquerque, Las Vegas, Salt Lake City, Boise, El Paso és Cheyenne.
Természetföldrajz
right|thumb|A Nyugat-Egyesült Államok geográfiailag három területre osztható: a Sziklás-hegység (16-19-es terület a térképen), az Intermontán Platók (20-22), és a Nyugati-Kordillerák (23-25).
A Csendes-óceán partvidéke mentén fekszik a Parti-hegység, melynek méretei nem közelítik meg a Sziklás-hegységéit, mégis impozáns látványt nyújt. Itt csapódnak le az óceán felől érkező nedves légtömegek. A Parti-hegységtől keletre több termékeny völgy fekszik, mint például a San Joaquin-völgy Kaliforniában és a Willamette-völgy Oregonban.
A völgyeken túl húzódik a Sierra Nevada délen és a Cascade-hegység északon. Az itt található Mount Whitney méteres magasságával az Egyesült Államok törzsterületén fekvő 48 állam legmagasabb pontja. Ezen túl itt van a Mount Saint Helens vulkán is, amely az 1980-as kitörésével híresült el. A Mount Mazama Kr. e. 4860-ban bekövetkezett kitörése hozta létre a Kráter-tavat. Ezek a hegyvonulatok igen csapadékosak, felfogva a Parti-hegységen átjutó nedves légtömegek java részét. Ennek köszönhetően tőlük keletre eső árnyékot képeznek, sivatagos területeket hozva létre. Ezek a száraz területek főleg Nevadában, Utah-ban és Arizonában koncentrálódnak. A Mojave- és a Sonora-sivatag több más sivataggal együtt itt helyezkedik el.
A sivatagokon túl emelkedik a Sziklás-hegység. Északon majdnem a Cascade-hegység tőszomszédságában emelkedik, úgyhogy a sivatagi régió itt csak néhány mérföld széles. A Sziklás-hegység több száz mérföld széles, és megszakítás nélkül húzódik Új-Mexikótól Alaszkáig. A Sziklás-hegység régió az Egyesült Államok legmagasabban fekvő területe, láb átlagmagassággal. A hegyvonulat legmagasabb pontjai, amelyek közül 54 méter fölé emelkedik, mind Colorado középső és nyugati részén található.
A Nyugat számos hosszú folyóval rendelkezik, amelyek a Csendes-óceánba, vagy a Mexikói-öbölbe tartanak. A Mississippi formálja a legkeletebbi lehetséges határvonalat, ami elválasztja a Nyugatot az Egyesült Államok többi részétől. A Missouri, a Mississippi mellékfolyója, a Sziklás-hegységbeli forrásából kiindulva keresztül folyik a Nagy-síkságon, mielőtt beleömlene a Mississippibe. A Colorado folyó a Hegyvidéki államokon kígyózik keresztül, kiformálva a Grand Canyont is. A Colorado a délnyugati területek fő vízforrása, több olyan gáttal, mint például a Hoover-gát. A legtöbb ivóvíz a Nyugat közeli államaiban a Colorado folyóból származik. A Columbia folyó a legnagyobb folyó Észak-Amerikában, ami a Csendes-óceánba folyik. A Platte keresztül folyik Nebraskán, és arról ismert, hogy 2 kilométer széles, de csak 1 centi mély. A Rio Grande képezi a határt Texas és Mexikó között, mielőtt Új-Mexikóban észak felé fordulna.