Morvay Zoltán (Debrecen, 1875. november 28. – Siófok, 1945. március 24.) magyar nyomdász, nyomdászíró, szerkesztő, közíró. Morvay Pál atyja.
Életútja
Nyomdász, szülővárosában a Csokonai-nyomda szedőszekrénye mellett került kapcsolatba az irodalommal. 1897-ben egy segédtársával gyalogosan bejárta Európát, s vándorútját le is írta. Rudnyánszky Gyula költővel együtt a debreceni Csokonai Lapok irodalmi és kritikai folyóirat szerkesztője (1903-06), majd Marosvásárhelyen a Révész-könyvkereskedés nyomdájának mestereként 1912-től a Haladás, 1918-tól a Tükör című hetilap szerkesztője. Olyan időszakban, amikor az erdélyi magyar irodalom válsággal küzdött, megszervezte az Erdélyi Könyvbarátok Társasága kiadói vállalatát, s ügyes bérletrendszerrel biztosította a marosvásárhelyi magyar színjátszást. A KZST tagja. Megválva a nyomdától A Ma címen napilapot alapított (1925-33).
Önálló munkái közül Marosvásárhelyen jelentek meg:
Egy hatezer kilométeres séta története (1909); Szürke történetek (1911); Októberi fellegek (regény, 1920); Babérosi Balambér és más elbeszélések (1921); Gyermekvilág (verses-mesés képeskönyv, 1922); Randevú (vígjáték, 1923); A trubadúr és társai (regény I-III. 1925); A maharadzsa kincse (regény, 1926); Darázs-zümmögés (Rémesen rímes elégiák. 1935).
Források
További információk
Marosi Ildikó: Lynotipen írta: Morvay Zoltán. A Hét, 1976/15.
Kapcsolódó információk
Nyomdászírók Erdélyben Marosvásárhely magyar irodalmi élete
Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek