Székely László (Gyimesbükk, 1912. január 7. –Temesvár, 1982.) néprajzkutató. Kutatási területe Erdély vallási néprajza.
Életpályája
Gyimesbükkön született többgyermekes vasutascsalád gyermekekén, 1912. január 7-én. Édesapját korán elveszítette. Gyergyószentmiklóson érettségizett, majd Gyulafehérvárt teológiát végzett. 1935-ben szentelték pappá. 1947-ig több csíki faluban teljesített lelkészi szolgálatot. Csíkszentdomokoson és Csatószegen is szolgált. 1941–1944 között a csíkszeredai római katolikus gimnáziumban tanított. 1943-tól a gimnázium alkormányzója volt.
1947-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A csíkkarcfalvi általános iskola igazgatójává nevezték ki. Irányításával megszervezték a Felcsíki Néprajzi Múzeumot. 1948-ban kérte laicizálását, papi hivatását feladva állami alkalmazásba lépett. 1949-ben néprajzból doktorált, majd Temesvárra költözött, ahol előbb főiskolán, majd líceumban, később általános iskolák magyar tagozatán tanított 1973-as nyugdíjazásáig.
Munkássága
Kutatási területe Erdély vallási néprajza. A vallási néprajz iránti érdeklődése már korai írásaiban is megmutatkozott.
Néprajzi írásai, cikkei, tanulmányai jelentek meg számos erdélyi magyar lapban, 1944 előtt többek között a Jóbarát, Gyergyói Újság, Csíki Néplap, Vasárnapi Harangszó, Erdélyi Tudósító hasábjain. Tanulmányait közölte az Erdélyi Iskola és a Vezetők lapja. 1944 után több bukaresti lap is közölte írásait: Pionír, Jóbarát, Szabad Szó, Tanügyi Újság, Könyvtári Szemle. Elsősorban vallási néprajzi tárgyú tanulmányai a Vigilia című magyarországi folyóiratban jelenetek meg: Katolikus néprajzi emlékek az erdélyi evangélikus szászok hagyományaiban (1974. 488) A néphagyományokat őrző egyház (1975. 109) A vallási néprajz új útjai és feladatai (1976. 35) A csíki székelyek aszkézise (1977. 160) A gyimesi csángók lelki élete (1978. 166) Katolikus hagyományok az erdélyi református székelyek néprajzában (1978. 593) Szentegyházak népe (1980. 366) A csíki székelyek passiója (1982. 244) Mária eljegyzése a székelyek hagyományaiban (1983. 759) A háromszéki Szentföld (1983. 893)
Önálló kötetei 1944 előtt jelentek meg. Csak halála után jelent meg talán legterjedelmesebb munkája, a csíki székelyek vallási néprajzát összefoglaló kötete: Csíki áhítat. A csíki székelyek vallási néprajza (Budapest, 1995). Művéből a csíki székelyek vallási életét minden életkorban, napszakban, a teljes egyházi év során és minden helyen megismerjük. Székely László néprajzi munkásságának jelentőségét Erdélyi Zsuzsanna, valamint Pusztai Bertalan néprajzkutatók méltatták a kötet előszavában.
Pusztai Bertalan, a szöveg gondozója így fogalmaz:
Székely László számos néprajzi tárgyú dolgozata kéziratban maradt, ezek közül több is foglalkozik Csík néprajzával. Az életfordulók néprajza. A paraszttársadalom alkata az életfordulók csíki néprajzában című doktori értekezése is kiadatlan maradt. De megjelent művei is nehezen hozzáférhetőek, a néprajzos szakma is alig ismeri életművét.
Kötetei
Szenthelyek, ünnepnapok. Csíkszentdomokos és Balánbánya turistakalauza. Kolozsvár, 1936 Ünneplő székelyek. Adatok a székelység vallásos néprajzához. Csíkszereda, 1943, Kolozsvár, 1944 Áhítat a falun. Adatok Csíkszentdomokos vallásos néprajzához. Csíkszereda, 1943 Csíki áhítat. A csíki székelyek vallási néprajza. Előszó: Erdélyi Zsuzsanna – Pusztai Bertalan. Budapest: Szent István Társulat, 1995 (posztumusz kötet) Érdekes tájak a Bánságban és környékén; szerk., jegyz. Illés Mihály; Szórvány Alapítvány–Gordian, Temesvár, 2012 (Helyzet-kép-jel könyvek) Bánsági áhítat; fotó Czank Gábor, szöveggond. Barna Gábor, G. Tóth Péter; SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, Szeged, 2014 (Szegedi vallási néprajzi könyvtár)
Források
Székely László: Csíki áhitat. A csíki székelyek vallási néprajza. Budapest: Szent István Társulat, 1995, Előszó: Erdélyi Zsuzsanna – Pusztai Bertalan
Hivatkozások
Kategória:Romániai magyar néprajzkutatók Kategória:Székelyek Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek