bélyegkép|jobbra|A Neumann-architektúra vázlata A Neumann-architektúra, más néven Neumann-modell egy számítógép-architektúrára kidolgozott modell. Neumann János és társai 1945. június 30-án publikálták a „First Draft of a Report on the EDVAC” (Első vázlat az EDVAC-ról készült jelentéshez) című kiadványban.Erről bővebben a Neumann-elvek c. cikkben.
A Neumann-architektúra szerint egy digitális számítógép a következő egységekből áll: aritmetikai-logikai egység (regiszterek), vezérlő egység: ez tartalmazza a programszámlálót és az utasításregisztert, operatív tároló az adatok és az utasítások tárolására, háttértár, illetve a perifériákhoz tartozó be- és kiviteli mechanizmusok.
A Neumann-architektúra mára a tárolt programú számítógép fogalmává vált. Az ilyen architektúra legfontosabb tulajdonsága, hogy utasításkód kiolvasása és aritmetikai vagy logikai művelet nem végezhető adatművelettel egyidejűleg, mert a számítógép egyetlen adatsínt használ. Ez az architektúra szűk keresztmetszete, ami meghatározott felhasználások esetén súlyosan korlátozza a rendszer teljesítményét. A Neumann-architektúra kialakítása egyszerűbb, mint a modernebb Harvard-architektúráé, mely szintén tárolt programú rendszer, de külön dedikált cím- és adatsín tartozik a memóriához és az utasításkód olvasásához.
Korai Neumann-architektúrájú számítógépek Neumann Első vázlata egy olyan konstrukciót írt le, amelynek alapján számos egyetem és vállalat épített működő számítógépeket. Ezek a gépek lényegesen különböztek egymástól, közülük csak az ILLIAC és az ORDVAC rendelkezett kompatibilis utasításkészlettel. ARC2 (Birkbeck, University of London) hivatalosan 1948. május 12-én lépett működésbe. Manchester Baby (Manchesteri Viktória Egyetem, Anglia) – tárolt program első sikeres indítása: 1948. június 21-én EDSAC (Cambridge-i Egyetem, Anglia) – ez volt az első gyakorlatban alkalmazott tárolt programú elektronikus számítógép (1949 májusa) Manchester Mark 1 (Manchesteri Egyetem, Anglia) a Baby továbbfejlesztése (1949 júniusa) CSIRAC (Ausztrál Állami Tudományos és Ipari Kutató Szervezet, Tudományos és Ipari Kutatási Tanács (Council for Scientific and Industrial Research)), Ausztrália (1949. november) MESZM a Kijevi Elektrotechnológiai Intézeben, Kijev, Ukrán SzSzK (1950. november) EDVAC (Ballistic Research Laboratory, Aberdeen Proving Ground Számítástechnikai Laboratórium) , 1951 ORDVAC (Illinoisi Egyetem), Aberdeen Proving Ground, Maryland (1951 novemberében készült el). IAS számítógép a Princetoni Egyetemen (1952. január) MANIAC I a Los Alamos Scientific Laboratory kutatóintézetben (1952. március) ILLIAC az Illinoisi Egyetemen, (1952. szeptember) BESZM-1 Moszkvában (1952) AVIDAC, Argonne National Laboratory (1953) ORACLE, Oak Ridge National Laboratory (1953. június) BESK Stockholmban (1953) JOHNNIAC a RAND Corporation-nél (1954. január) DASK Dániában (1955) WEIZAC a Weizmann Intézetben, Rehovot, Izrael (1955) PERM Münchenben (1956) SILLIAC Sydneyben (1956)
Jegyzetek
Források
További információk Kapcsolódó szócikkek Harvard-architektúra Turing-gép Neumann-elvek
Kategória:Hardver Kategória:Számítógép-osztályok