Vlagyimir (Владимир) város Oroszországban. A Vlagyimiri terület székhelye. A középkorban a Vlagyimir–szuzdali Nagyfejedelemség fővárosa volt, ebből az időszakból származnak a Világörökség részét képező „fehér műemlékei”.
Földrajz Moszkvától 182 km-re keletre, a Kljazma folyó bal partján fekszik.
Éghajlat Vlagyimir éghajlata mérsékelt kontinentális. A havi középhőmérséklet júliusban 18 °C, januárban −11 °C; a fagymentes időszak hossza jellemzően 120–130 nap. Az éves átlagos csapadékmennyiség 560 mm, amelynek kétharmada eső formájában érkezik. Késő novembertől kora áprilisig általában hó borítja a várost. A jellemző szélirány a délnyugati.
Történelem Alapítás A város alapítási dátumának hagyományosan 1108-at tekintik; nevét alapítója, II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem után kapta. Vlagyimir erődöt alapított a Kljazma partján, nem messze a Nyerl torkolatától, védelmet biztosítandó a Szuzdalba vezető vízi út számára. Egyes újabb feltételezések szerint azonban I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem alapította 990-ben, az ezt alátámasztó források elégségessége azonban vitatott.
thumb|200px|left|A 12. században épült Arany-kapu Aranykor 1157-ben Andrej Bogoljubszkij fejedelem Szuzdalból Vlagyimirbe helyezte át székhelyét; ettől kezdve 1439-ig itt volt a Vlagyimir–szuzdali Fejedelemség (a 12. század utolsó harmadától nagyfejedelemség) központja. Metropóliát is létre akart hozni a városban, ezt a törekvését azonban a pátriárka nem támogatta. 1169-ben a Rusz fővárosává emelkedett Kijev helyett: innentől a nagyfejedelmek közül a primus inter paresnek már a vlagyimir–szuzdalit tekintették. Ebben az időszakban épült az Arany-kapu és az Istenanya elszenderedése székesegyház. 1212-ben, IV. Vszevolod kijevi nagyfejedelem halála után azonban a Rusz önálló fejedelemségekre esett szét. 1214-ben jött létre Rosztovról leválva a Vlagyimiri püspökség.
thumb|200px|left|Batu kán beveszi Vlagyimirt (16. századi miniatúra)
Hanyatlás 1238-ban a tatárok felégették a várost, amely az ellenőrzésük alá is került. Ez korlátozta a vlagyimiri nagyhercegek hatalmát, és a fejedelemségek újraegyesítését sem tette lehetővé, ugyanakkor a város jelentőségét jelzi, hogy 1299-ben Kijevből ide helyezték át az orosz ortodox egyház székhelyét, és 1432-ig a Rusz összes nagyhercegét itt koronázták.
A 14. század közepétől, különösen I. Iván moszkvai nagyfejedelem uralkodása alatt a Moszkvai Nagyfejedelemség fokozatosan megerősödött, és idővel átvette a főváros szerepét. Vlagyimir azonban – az orosz állam kialakulásában játszott szerepe miatt – továbbra is fontos politikai és kulturális központ maradt.
thumb|263px|Az Istenanya elszenderedése székesegyház thumb|263px|Egy keletnémet gépállomás Vlagyimirben gyártott traktora 1949-ben
Modernizáció A 16–18. században a város túlnőtte a régi erőd falai által határolt területet. A 18. században számos fából épült templomot kőépületek váltottak fel. 1778-ban létrejött a Vlagyimiri kormányzóság, Vlagyimir központtal. 1838-ban épült meg a Moszkva és Nyizsnyij Novgorod közötti út, 1861-ben pedig a vasút is elérte a várost. A 19–20. század fordulóján számos jelentős épületet emeltek.
Az 1930-as években indult meg az iparosítás: vegy- és gépipari üzemek létesültek. A II. világháború után jelentek meg a városban az autóbuszok és trolibuszok.
A város „fehér műemlékeit” 1992-ben vette fel az UNESCO a Világörökség listájára.
thumb|263px|Vlagyimir vasútállomása
Infrastruktúra Közlekedés A Transzszibériai vasútvonal Nyizsnyij Novgorod-i ága mentén fekszik, de elérhető a Moszkva és Nyizsnyij Novgorod között vezető M7-es „Volga” autópályán is.
A helyi közösségi közlekedést trolibuszok, autóbuszok és az előbbiekhez hasonlóan kötött útvonalon közlekedő mikrobuszok biztosítják, amit a taxik egészítenek ki. A városban 14 trolibusz- és több mint 20 autóbuszvonal működik, amelyek több helyütt átfedik egymást, különösen a belvárosban. Az autók száma folyamatosan növekszik; tervbe van véve a forgalom elterelése a történelmi városközpontból.
Kultúra A városnak két nagy egyeteme van. A kultúrát színházak, bábszínházak és egy nagy hangversenyterem szolgálja.
Turizmus A város csaknem minden látnivalója a belvárosban, a kelet-nyugati irányú Bolsaja Moszkovszkaja út mentén található.
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei néven a Világörökség része az Arany-kapu, a középkori orosz védelmi építmények egyetlen fennmaradt példája; a 12. században épült és Andrej Rubljov freskóival díszített Istenanya elszenderedése székesegyház, valamint a Dmitrij-székesegyház. A közeli Bogoljubovo mellett, a Nyerl partján áll a Mária oltalma templom.
Személyek Itt születtek: Mihail Klavgyijevics Tyihonravov (1900–1974) mérnök, rakétatervező Alekszej Vlagyimirovics Batalov (1928–2017) színész Valentyin Ivanovics Afonyin (1939–) orosz labdarúgó, edző Jurij Vlagyimirovics Lodigin (1990–) görög származású, orosz válogatott labdarúgó Itt született és hunyt el Nyikolaj Jefimovics Andrianov (1952–2011) tornász
Testvérvárosok Vlagyimir testvérvárosai a következők: Erlangen, Németország Jéna, Németország Canterbury, Egyesült Királyság Campobasso, Olaszország Anghiari, Olaszország Saintes, Franciaország Bloomington–Normal, Amerikai Egyesült Államok Sarasota, Amerikai Egyesült Államok Csungking, Kína Kerava, Finnország Jelenia Góra, Lengyelország Ústí nad Labem, Csehország Kardzsali, Bulgária
Jegyzetek
Források Font, Varga (2006):
Fordítás
További információk Hivatalos honlap
Kategória:A Vlagyimiri terület települései