Hanau város Németországban, Hessen tartományban. A szomszédos települések északon Schöneck és Bruchköbel, északkeleten Erlensee és Rodenbach, délkeleten Kahl am Main, délen Großkrotzenburg, Hainburg és Obertshausen, nyugaton Mühlheim am Main és Maintal.

Városrészek Innenstadt Nordwest Südost Lamboy Steinheim Klein-Auheim Großauheim Wolfgang Mittelbuchen KesselstadtStadt Hanau: Hauptsatzung Stand 20. Februar 2020

Története

Lásd még: hanaui csata

Várkastélyát első ízben 1143-ban említették, a település ezt követően alakult ki a vár körül. 1303. február 2-án I. Albert német király vásártartási jogot és városi rangot adományozott Hanaunak. Ebben az időben kezdték el a városfalak építését.

A 15. században a lakosok száma megnövekedett és a város lényegesen kibővült. A nyugati városfalakon kívül előváros alakult ki, amit 1470-ben szintén fallal védtek. 1528-ban a két középkori falrendszer körül újabb városfalat építettek a kor technikai színvonalának megfelelően.

A város a legdinamikusabban II. Fülöp Lajos hanau-münzenbergi gróf idején növekedett, aki 1597. június 1-jén szerződést kötött a Franciaországból és Spanyol-Németalföldről menekült kálvinistákkal, akik tőkét és szaktudást hoztak városba. Ekkor alakult ki az új városrész (Neustadt), amely 1821-ig a hanau óvárostól független közigazgatással rendelkezett. Szintén II. Fülöp Lajos volt az, aki zsidó közösséget telepített a városba.

A 19. században Hanau a németországi demokratikus mozgalmak egyik központja volt, ahonnan 1830-ban és 1848-ban számos forradalmi megmozdulás indult. 1850 novemberében a várost bajor és osztrák csapatok foglalták el, amelyek az ellenforradalmat szolgálták, és csak 1851 nyarán vonultak ki.

1933-ban a nemzetiszocialista hatalomátvétellel megszűnt a város demokratikus közigazgatása. A második világháború előtt és alatt számos zsidó származású polgárt deportáltak és öltek meg; Hanau 1604 óta létező zsidó közössége teljesen megsemmisült.

1944. január 6-án és március 19-én a várost brit bombatámadás érte, és ez utóbbi során majdnem teljesen lerombolták. Csak hét ház kerülte el a pusztítást; a lakosság száma 10000 fő alá csökkent. A háborút követő újjáépítés során a középkori városkép eltűnt. A várkastély, hadtörténeti múzeum és a színház romjait eltakarították, hogy az új épületeknek helyet teremtsenek. Ugyanerre a sorsra jutott a városfal akkor még megmaradt része, a lakóépületek többsége, köztük több műemlék is.

Hanau az amerikai hadsereg egyik legnagyobb európai támaszpontja lett. A hidegháború alatt mintegy 30000 katona és civil tartózkodott itt. 2008. augusztus 8-án a támaszpontot végleg bezárták.

Népesség

(December 31-i állapot szerint)

Év Állandó lakosok 1998 87 716 1999 87 809 2000 88 294 2001 88 801 2002 89 185 2003 88 897 2004 88 487 2005 88 546 2006 88 402 2008 87 760 2009 88 023 2010 88 335

Közlekedés Közúti közlekedés A várost érinti az A3-as, A45-ös és az A66-os autópálya. Vasúti közlekedés

Szenczi Molnár Albert és Hanau

Az első teljes, magyar nyelvre lefordított (és kinyomtatott) Biblia, vagyis a vizsolyi biblia javított kiadását Szenczi Molnár Albert készítette el és Hanauban adta ki 1608-ban – innen is a kiadás neve: hanaui biblia. (A tudós fordító ez idő tájt a kb. 100 km-re északra fekvő Marburgban volt Móric hessen–kasseli tartománygróf pártfogoltja.) (Évekkel később) Szenczi Molnár Albert a harmincéves háború következtében elvesztette oppenheimi otthonát, így először a heidelbergi fejedelmi udvarban húzódott meg, de a várost a fehérhegyi csata után Johann t’Serclaes Tilly katonái dúlták fel; kifosztották és megkínozták Szenczi Molnár Albertet is, aki ekkor Hanauba vándorolt. Itt adta ki Bethlen Gábor megbízásából Kálvin Institutio Christianae religionis című művének magyar fordítását (1624).

Híres hanauiak

Salamon Hanau (1687. – 1746.) német zsidó nyelvtudós Friedrich Wilhelm Mertz (Hanau, 1777. – 1859.) osztrák császári-királyi altábornagy, a komáromi erőd parancsnoka 1845 és 1848 között Johann Christian Claudius Devaranne (Hanau, 1784. március 8. – Düsseldorf, 1813. július 20.) a népek csatája egyik alakja a Napóleon elleni koalíciós haderőből Grimm fivérek Jacob Grimm (Hanau, 1785. január 4. – Berlin, 1863. szeptember 20.) német nyelvész, irodalomtudós, jogász, a német filológia és ókortudomány megalapozója Wilhelm Grimm (Hanau, 1786. február 24. – Berlin, 1859. december 16.) német író, nyelvtudós és régiségbúvár Ludwig Emil Grimm (Hanau, 1790. május 14. – Kassel, 1863. április 4.) német festő és rézmetsző, a Grimm fivérek öccse Ludwig Hassenpflug (Hanau, 1794. február 26. – Marburg, 1862. október 10.) kurhesseni miniszter Moritz Daniel Oppenheim (Hanau, 1800. január 7. – Frankfurt am Main, 1882. február 26.) német–zsidó festő (a modern kor első zsidó festője) Hermann Kopp (Hanau, 1817. október 30. – Heidelberg, 1892. február 20.) német kémikus Louis Paul Amédée Appia (Hanau, 1818. október 13. – Genf, 1898. május 1.) svájci sebész Karl Storck (Hanau, 1826. május 21.. – Bukarest, 1887. május 18.) német születésű román szobrász Karl Heyer (Hanau, 1888. november 30. – Freiburg, 1964. július 24.) hugenotta író, antropozófus Paul Hindemith (Hanau, 1895. november 16. – Frankfurt am Main, 1963. december 28.) német zeneszerző, zenetudós és -pedagógus, hegedűs, brácsás, karmester, a 20. századi zene egyik központi alakja Wilhelm Wagenfeld (Bréma, 1900. április 15. — Stuttgart, 1990. május 28.) német ipari formatervező, dizájner, a bauhaus fontos alakja, Moholy-Nagy László tanítványa Rudi Völler (Hanau, 1960. április 13. –) volt német labdarúgó, jelenleg a Bayer 04 Leverkusen sportigazgatója Molnár Zsófi (Arad, 1967. augusztus 1. –) Hanauban élő magyar meseíró, ifjúsági elbeszélő, műfordító. Molnár Szabolcs és Molnár Erzsébet leánya Nico Kurz (Hanau, 1997. január 31. –) német dartsjátékos

Testvérvárosai

Dartford, Egyesült Királyság Tottori, Japán Jaroszlavl, Oroszország Conflans-Sainte-Honorine, Franciaország Francheville, Franciaország Nilüfer, Törökország Doorn, Hollandia (megszakadt 2009 januárjában)

Jegyzetek

További információk

Fordítás

Kategória:Hessen települései