A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér az az államilag megkövetelt munkadíj, amelynél alacsonyabb munkadíjat egyetlen munkavállaló sem kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente emelik, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol emelkedik, máskor viszont csökken az értéke. A 2022-es adatok szerint az Európai Unió összes tagállama közül Magyarországon a 4. legalacsonyabb a minimálbér összege, és a visegrádi országok közül is mindhárom másik országban jóval magasabb a minimálbér összege, mint Magyarországon. – ec.eurostat.eu, 2022. január 28.
Pedig a minimálbérnek, és annak minél nagyobb emelésének számos pozitív hatása van: növeli az életszínvonalat, csökkenti az abszolút és a relatív szegénység mértékét, enyhíti a kereseti különbségeket, mérsékli a keresetek egyenlőtlen területi eloszlását és a nemek közötti bérszakadékot, csökkenti a munkaerő külföldre vándorlásának mértékét, mérsékli a pályaelhagyók számát, növeli az egyes hivatások presztízsét, munkára ösztönöz, növeli a munkatermelékenységet, a vállalkozásokat hatékonyabb működésre sarkallja, miközben csökkenti a szürkegazdaság mértékét, emellett a magasabb jövedelemadó-, járulék- és áfabevétel következtében növekednek az állami bevételek. Kutatások azt is bebizonyították, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatottak számát.
A minimálbér mértékére évről évre javaslatokat tesz az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Organization) is.
Magyarországon differenciált minimálbért alkalmaznak: a forintos normál minimálbér mellett létezik a bruttó forintos garantált bérminimum is – utóbbit a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben alkalmazzák. Ilyen differenciált rendszert a világon egyetlen más országban sem alkalmaznak. 2020-ban napirendre került a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése, ennek a bevezetése azonban a mai napig nem történt meg. A minimálbér egységesítését azonban támogatnák a munkaadók és a munkavállalók képviselői is.Átalakításra vár a minimálbérezés – magyarnemzet.hu, 2020. január 14. Emellett az inflációNagy Márton: magasabb, 5-6 százalékos lehet jövőre az infláció – portfolio.hu, 2023. december 4. miatt a minimálbér forinton történő egységesítését egyetlen lépésben meg lehetne tenni anélkül, hogy a minimálbért fizető munkáltatók terhei reálértéken drasztikusan növekednének, és hogy a garantált bérminimumhoz kötött fizetések összege nominálisan csökkenne. Az európai minimálbér-szabályozás miatt újra napirendre kerülhet a minimálbér egységesítése, hiszen a vonatkozó uniós irányelv a jelenleginél érdemben magasabb minimálbért fog megkövetelni Magyarországon, ami miatt a garantált bérminimum megtartása külön kategóriaként fenntarthatatlan és szükségtelen lesz.Jönnek az új EU-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? – lakmusz.hu, 2022. október 11.
2022-ben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyta az európai minimálbér-szabályozásról szóló irányelvet, amely megszabja, hogy milyen képletek alapján kell kiszámítani a minimálbér összegét. Ezek között van a mindenkori átlagbér 50%-a és a mediánbér 60%-a; mindkét számítási mód jelentős minimálbér-emelést jelentene a jelenlegi szinthez képest Magyarországon. A tagállamoknak legfeljebb két évük van rá, hogy átültessék az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe, az új szabályokat tehát először legkésőbb a 2025-ös minimálbér összegének megállapításánál kell alkalmazni.Jön az uniós minimálbéremelési rendszer, jól járnak a magyar dolgozók – napi.hu, 2022. október 4.
Az európai minimálbér bevezetésének hatékony módja, ha a korábbi évek átlagbéréből számítják ki a minimálbér összegét; erre jó példa Szlovákia esete, ahol a kormány szándékai szerint a bruttó minimálbér összegét egy automatikus mechanizmus szerint, minden év esetében a két évvel korábbi bruttó átlagbér 60%-ában fogják megállapítani – ugyanakkor a munkavállalóknak és a munkaadóknak lesz lehetőségük kölcsönösen megállapodniuk egymással egy ennél is magasabb összegű minimálbérről.
Története
Közgazdasági modellek A kereslet-kínálat elemzése, ahogy azt számos közgazdasági tankönyv bemutatja, arra utal, hogy a minimumbér bevezetése a munka árát az egyensúlyi bér szintje fölé kényszerítheti. hivatkozta: (A munkabér egyensúlyi szintje az a bérszint, amely mellett ugyanannyi munkaórát vennének a munkaadók, mint amennyit a munkavállalók eladnának.) Ennek oka, hogy az egyensúlyi szintnél magasabb bér mellett több ember szeretne munkát vállalni, mint amennyire a cégek igényt tartanak. A minimumbér bevezetése vagy emelése általában főként az alacsonyabb képzettségű munkaerő piacára van hatással, mivel ezen piacra lehet igaz, hogy az egyensúlyi bérszint a minimálbér szintjén vagy alatta van. Ezzel szemben a magasan képzett munkaerő piacán az egyensúlyi bér többnyire túl magas ahhoz, hogy a minimálbér bevezetése vagy emelése érdemben hatással legyen rá. hivatkozta:
Más szóval az alap közgazdasági érvelés a következőket mondja az olyan jószágokról, mint a munka (vagy akár a búza): Valamely jószág árának mesterséges emelése a kínálatának növelése és keresletének csökkenése irányában hat. Az eredmény az adott jószág fölöslege. Ha a fölösleg búza, a kormány megveszi azt. Viszont mivel a kormány nem „veszi meg” (nem alkalmazza) a fölöslegként kialakuló munkaerőt, így a munkaerő-fölösleg munkanélküliség formájában jelenik meg, ami jellemzően magasabb minimálbér szabályozás esetén, mint anélkül.hivatkozta: Tehát a minimálbér növelése segíti azokat, akiknek a bére ezáltal megnő, viszont hátrányosan érinti azokat, akik nem jutnak munkához (vagy elveszítik állásukat), mert a vállalatok létszámleépítésbe kezdenek.
A minimálbér támogatói szerint azonban a helyzet jóval összetettebb annál, mint amit a fent leírt elmélet leképez. Az egyik bonyolító tényező a munkaerő piacán lehetséges monopszónia (azaz több eladós – egy vásárlós helyzet). Ilyenkor a munkáltatónak hatalmában áll meghatározni a bérszintet. Ezért legalább az elméleti lehetősége adott annak, hogy a minimálbér növelje a foglalkoztatottságot. S habár az egy-munkáltatós állapot aligha jellemző a legtöbb munkaerő piacra, más tényezők – aszimmetrikus információ, mobilitás korlátozottsága és a munkaerő értékesítés személyes jellege – a legtöbb cég számára bizonyos fokú bérmeghatározó pozíciót teremtenek. Számos közgazdász inkoherensnek tartja az érvelést, mely szerint a munkaerő piac egyszerű kereslet-kínálat modelljére alapozva kijelenthető lenne, hogy a minimumbér csökkenti a foglalkoztatottság szintjét.hivatkozta: hivatkozta: hivatkozta:
Empirikus kutatások
Több száz közgazdasági kutatás igyekezett kimutatni, hogy a minimálbér bevezetésének ill. emelésének van-e, milyen irányú és mekkora hatása a foglalkoztatottságra. Neumark és Wascher (2007) meta-tanulmányukban (más tanulmányokat összefoglaló tanulmány) összesen 102, az 1990-es évek elejétől készült tanulmányt vettek górcső alá. Ezeknek fele (52) vonatkozott az USA-ra, a másik fele (50) egyéb OECD országokban, Latin-Amerikában és Indonéziában készített tanulmány volt.John Smith: Why Does the Minimum Wage Have No Discernible Effect on Employment? 2013. Center for Economic and Policy Research Neumark és Wascher így összegezték eredményeiket: „A becslések széles sávban mozognak és ennek megfelelően nincs konszenzus a minimálbér-emelésnek az alacsony bérezésű foglalkoztatottságra gyakorolt hatását illetően. Azonban az a gyakran megfogalmazott állítás, miszerint az újabb kutatások nem támasztják alá a hagyományos nézetet, - azaz hogy a minimálbér csökkenti az alacsony bérűek foglalkoztatottságát - biztosan nem helytálló. Az általunk megvizsgált tanulmányok többsége a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatásának viszonylag konzisztens, bár nem mindig statisztikailag szignifikáns, jelzését adja... További konklúzió, hogy alig van olyan tanulmány, mely meggyőző bizonyítékot szolgáltatna a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatására.”Neumark, D.; Wascher, W.: Minimum wages and employment. 2007. IZA Discussion Papers, No. 2570
Azonban Doucouliagos és Stanley (2009) meta-tanulmánya szerint, mely 64, 1972 és 2007 között készült tanulmányt nézett át, a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása közel nulla. Doucouliagos és Stanley (2009) tanulmány azonban kifejezetten az USA-ban mért tinédzser foglalkoztatottság kérdésével foglalkozott.
John Smith (2013) szerint minden empirikus kutatás, mely megvizsgálta, azt találta, hogy a minimálbér emelése konzisztensen és statisztikailag szignifikáns módon társult az érintett dolgozók bérének emelkedésével. Ugyanakkor a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása nem egyértelmű.
A minimálbér támogatói rámutatnak, ha a minimálbér emelése csak kisebb mértékű foglalkoztatottságbeli visszaeséssel jár, azt ellensúlyozhatja a minimálbéren állásukban megtartottak helyzetének javulása. Magyarországi fejleményeket ismertetve Pogátsa Zoltán közgazdász kiemeli: „a 2001-2-es óriási minimálbér-emelésnél nagyságrendileg félmillió ember bére emelkedett, miközben közvetlenül csupán körülbelül 12 ezer ember munkája árazódott ki”Pogátsa Zoltán a HVG.hu Vélemény rovatában. 2014. június 18. Magyarán: a minimálbér emelésével több mint negyvenszer annyi ember járt jól, mint rosszul. A minimálbér emelése után megszűnt munkahelyek száma olyan minimális volt, amelyet a munkaerőpiac 1-2 hónap alatt képes újra létrehozni.
Minimálbér Európában Európában Izland, a skandináv országok, Svájc, Ausztria, Olaszország és Ciprus nem alkalmazza. Írország 2001-ben, míg Horvátország 2009-ben vezette be a minimálbért. Németországban 2014. július 11-én fogadták el a minimálbérre vonatkozó jogszabályt, amely 2015-től lépett hatályba.
Minimálbér Magyarországon
Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, 1992 és 2011 között mértékét éventeA napi.hu cikke említ egy négyéves időszakot, melyben nem évente történt ennek megállapítása, azonban azt nem részletezi. állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács már csak javaslattételi lehetőséggel bír.
A mindenkori év végére megállapított minimálbér összege kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Mértéke egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét.2012 tavaszán ez a minimálbér 30-ad része. Az év első emelt havibérét február elején kapják meg a munkavállalók, hiszen az csak a tárgyévi januári munkáktól érvényes.
A minimálbér összege mindig bruttó összeg (azaz a vonatkozó adókat még ki kell belőle fizetni); így a munkavállalók által kézhez kapott kereset a minimálbérnél jóval alacsonyabb is lehet. A 2002 és 2008 közötti tárgyi adóévekben (hét adóévben) a minimálbér adómentes volt. 2009-től ismét adóköteles, azonban az adójóváírás miatt ez eleinte csak minimális adóterhet jelentett. 2012. január 1-jétől azonban megszűnt az adójóváírás, emiatt a 16%-os személyi jövedelemadóteher hárult a minimálbérre, mely 2016-tól 15%-ra csökkent. A minimálbérre is igénybe vehető szja-jóváírás, három vagy több gyermeket nevelő keresők akár nettóban is megkaphatják a legkisebb kötelező munkabért.
Mértéke szakképzettséget nem igénylő munkakörökben