Nikodémusz Károly (Hajdúszoboszló, 1887. január 18. – Érmihályfalva, 1978. március 9.) magyar evangélikus lelkész, író, szerkesztő.
Életútja
Középiskoláit Hajdúböszörményben végezte, a pozsonyi Evangélikus Teológián szerzett lelkészi diplomát (1910). Hosszúfaluban lelkipásztor (1911-27), azután Brassóban lelkész, esperes. Az Evangélikus Néplap (1921-23) fő-, ill. társszerkesztője, az Evangélikus Élet szerkesztőbizottságának elnöke (1937-38), a Csángó naptár (1923-28) társszerkesztője. Az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT) tagja; 1946-ban a Brassói Petőfi Sándor Irodalmi Kör előadója. Idős korában elvállalta a nagykárolyi kis evangélikus gyülekezet lelkipásztori teendőit, s folytatta irodalmi tevékenységét.
Nyomtatásban első versei a Pásztortűzben jelentek meg (1920), a folyóirat kiadásában kerültek a közönség elé első novellái is. Judás Iskarioth c. ötfelvonásos verses drámája dicséretet nyert a kolozsvári Magyar Színház 1923. évi drámapályázatán, s a darabot be is mutatta a színház (1928). A Hírnök s a budapesti Napkelet munkatársa volt. Egyfelvonásos színdarabokkal is jelentkezett (A gépkocsi, Menekülés). Egyháztörténeti és vallásos munkák szerzője.
Kötetei
A brassói evangélikus egyházmegye megalakulásának története (Kolozsvár, 1927); Jó asszony volt a kománé (elbeszélések, Pásztortűz Könyvtár 17. Kolozsvár, 1928); Hit, remény, szeretet (Konfirmációi kis káté. Brassó, 1929).
Források
További információk Márton István: Júdás Iskáriót. Nikodémusz Károly drámája. Pásztortűz, 1925/20. Gaál Gábor: Erdélyi színház (Nikodémusz Károly: Júdás Iskáriót). Erdélyi Helikon, 1928/1. Járosi Andor: Nikodémusz Károly: Jó asszony volt a kománé. Pásztortűz, 1930/16. Antalffy Endre: Jó asszony volt a kománé. Erdélyi Helikon, 1930/7.
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Romániai magyar egyházi személyek Kategória:Magyar evangélikus lelkészek Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek