Borgóprund () falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Nevének eredete A Borgó a 'várberek' jelentésű német Burgau, míg a Prund a 'homokos térség, porond' jelentésű román prund átvétele.
Fekvése Besztercétől 22 kilométerre északkeletre, a Tiha-patak Besztercébe ömlésénél, a Borgói-havasok déli, a Kelemen-havasok északi lábánál fekszik.
Népessége Etnikai és vallási megoszlás 1850-ben 1519 lakosából 1490 volt román nemzetiségű; 1475 ortodox vallású. 1910-ben 2758 lakosából 2146 volt román, 463 német (jiddis) és 118 magyar anyanyelvű; 2050 ortodox, 385 zsidó, 117 római és 113 görögkatolikus, 58 evangélikus és 32 református vallású. 2002-ben 4994 lakosából 4965 volt román nemzetiségű; 4911 ortodox vallású.
Története bélyegkép|230px|jobbra|Nő kígyóval (1939) bélyegkép|200px|jobbra|Ortodox templom (1837) bélyegkép|230px|Borgóprundi olajütő a 19. század közepéről A Borgói-hágó előterében a 14. századtól létezett szórt település Borgó néven, amely Doboka vármegyéhez tartozott. 1755-ben kiépítették a Beszterce völgyében Moldvába vezető postautat. Az 1769–73 között fölvett jozefiniánus térkép a mai Alsóborgó, Borgóprund és Borgóbeszterce területén sorakozó gazdaságokat Nagy Borgo néven írja, de a Tiha-patak Besztercébe ömlésénél jelez egy Prundu Szekuluj nevű házcsoportot. A Borgó-vidék központjaként való kiépülése a terület Katonai határőrvidékhez való csatolásához kötődik. Erre felkészülésül a kincstár már 1770-ben papírmalmot alakított itt, és itt jelölte ki a Borgó-vidék falvainak katonai parancsnokságát. 1784-ben lakóit megváltották a Bethlen családtól, attól kezdve az erdélyi második román határőrezredben szolgáltak határőrként. Az elégedetlenséget megelőzendő a hatóságok meg sem próbálták őket katolizálni, mindvégig ortodox hiten maradtak. 1784-ben hetivásár tartására kapott jogot. Ugyanazon évtől itt élt a határőrség egyik alezredese, 1816-tól kezdve egyik őrnagya. Papírmalmát 1793-ban bérbe adták.Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. 2. 1712–1848. Cluj, 1964, 8–9. o.
1848-ban a román határőrezredek a császár mellett, a magyar forradalmárok ellen fogtak fegyvert. Környékét Urban vezetésével sáncokkal erődítették. 1849. február 25-én Bem József serege a határőröket Bukovinába szorította. A határőrök családjai a hegyekbe húzódtak, Bem seregének székely katonái pedig kijavították a Beszterce-völgy erődítéseit. A Grotenhjelm és Urban vezette orosz–osztrák (román) egyesült csapatok június 21-én bírták a székely helyőrséget állásaik feladására.
1851-ben a határőrezredet feloszlatták. Borgóprund 1861 és 1876 között Naszód vidéke egyik járási székhelye volt. 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták, járásszékhelyi címét 1877-ben vesztette el.Adrian Onofreiu: ‘Contribuții documentare privind istoria comitatului Bistrița-Năsăud: 1876–1899’ Arhiva Someșană, 3. sorozat, 5 (2006): 291. o. Papírmalmát 1873-ban a bécsi Neusiedler cég vásárolta meg, a következő évben pedig megnyílt a Zum Engelschutz patika.
1880 körül a borgó-vidéki lakosság fő megélhetési forrását az a mintegy háromszáz kezdetleges fűrészmalom biztosította, amely a falvak külterületén deszkát, gerendát, lécet, szőlőkarót és zsindelyt gyártott. Ezeket a borgói fuvarosok Beszterce, Dés és Kolozsvár piacán értékesítették, visszafelé pedig kézműves termékeket hoztak eladni a dornavátrai vásárra.Oroszi Sándor, A dualizmus kori fakereskedelem, különös tekintettel Erdélyre. Budapest, 2009, 10. és 60. o. 1883-ban Haltrich és fia komoly papírgyárrá alakították át a papírmalmot.Bogdán István: A magyarországi papíripar története (1530—1900). Budapest, 1963, 335. és 348. o. Zsidó lakói 1885-től alkottak saját hitközséget, amely szigorúan ortodox, részben haszid szellemben működött. A 20. század elején ló- és marhavásárok színhelye volt több fogadóval, faiparral, alma- és szilvatermesztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel. Híresek voltak a határában rendezett medvevadászatok. 1908-ban nagyközséggé alakult.Belügyi Közlöny 1908, 484. o. 1909-ben megszűnt az alapítványi román határőriskola, a borgóprundi gyerekek ezután csak az 1885-ben alapított állami magyar iskolába járhattak. Friedländer Elimélekh rabbi 1904-től Kneszet Hahamim címmel vallási folyóiratot adott ki, Friedländer Mendelné nyomdájában 1910 és 1913 között héber írású kiadványok is készültek.Diana Medan – Viorica Medan, Evreii someșeni (București, é. n. ), 133. o.
A papírgyár 1928 körül nyolcvan munkással évi 1200 tonna papírt állított elő.Osvát Kálmán szerk.: Erdélyi lexikon. Nagyvárad, 1928 1940 után Bethlen István személyesen árjásította, valódi tulajdonosai-vezetői helyükön maradhattak.Bächer Iván: A Bethlen grófok Böckere. In A zongora helye. Budapest, 2001 1944 októberében a szovjetek elől visszavonuló magyar csapatok legyilkolták a falu hét román lakosát.
1956 őszén a Borgóprundon állomásozó 255. tüzérezred katonái – a magyarországi forradalom hatására – szervezkedésbe kezdtek Teodor Mărgineanu főhadnagy vezetésével, melynek célja egy rendszerellenes zendülés kirobbantása lett volna. A Securitate azonban rövid idő alatt tudomást szerzett a szervezkedésről, a szervezőket letartóztatták, Mărgineanut pedig Szamosújváron kivégezték.
Gazdaság A papírgyár az utolsó években iskolaszereket, füzeteket, kartont és hullámpapírt állított elő.www.hicart.8k.com Miután csődbe ment, helyén 2007-ben egy ötszáz munkahelyes új gyárat adtak át, amely hűtőberendezéseket és radiátorokat gyárt.www.ziare.com A gyár honlapja: www.raal.ro
Híres emberek Itt született 1909. szeptember 5-én Kahán Sára festőművész.
Jegyzetek
Források Virgil Șotropa: Militarizarea Văiei Bârgăului. Arhiva Someșană 10 (1929)
Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései