A cikloszarin vagy rövidítve GF (ciklohexil-metilfoszfonofluorid) egy rendkívül mérgező, vegyi fegyverként használt vegyület. A cikloszarin az idegmérgek G-ágens családjába tartozik, vegyi fegyverek azon csoportjába, melyet a Dr. Gerhard Schrader vezette német kutatócsoport fedezett fel és szintetizált. A fő idegmérgek (ideggázok) a G-ágensek; a tabun (GA), a szarin (GB), a szomán (GD); és a V-ágensek, mint például a VX. Az eredeti vegyületet, a tabunt 1936-ban fedezték fel Németországban, szerves foszfort tartalmazó inszekticidek kutatása közben. Aztán következett a szarin, a szomán és végül a legmérgezőbb, a VX; a második világháború előtti, kereskedelmi rovarölő laboratóriumok terméke.
Az ENSZ 687-es határozata szerint tömegpusztító vegyi fegyver. Az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény 1. osztályú vegyületként osztályozta; így gyártása szigorúan ellenőrzött, felhalmozása pedig tiltott.
Kémiai jellemzői Elődjéhez, a szarinhoz hasonlóan, a cikloszarin egy folyékony szerves foszfát idegméreg. Fizikai jellemzői azonban, merőben eltérnek a szarintól.
Szobahőmérsékleten a cikloszarin színtelen folyadék, amelynek szagát különféleképpen jellemezték, édes és dohos; vagy őszibarackra vagy sellakra hasonlító. Ellentétben a szarinnal, a cikloszarin egy tartós folyadék; olyan értelemben, hogy kis gőznyomással rendelkezik; így viszonylag lassan párolog el, körülbelül 69-szer lassabban, mint a szarin; és 20-szor lassabban mint a víz.
Továbbá ellentétben a szarinnal, a cikloszarin gyúlékony; a lobbanáspontja 94 °C (201 °F).
A cikloszarin (GF) a szarinnál (GB) nagyobb toxicitást mutat az emberekben. A szarin medián halálos dózisa (LD50) 5 mg (egy 70 kg emberre vetítve); míg ez az érték a GF esetében 1,2 mg. A cikloszarin medián halálos koncentrációja és ideje (LCt50) 50 mg⋅min/m³; amely fele a szarinénak.
Más idegmérgekhez hasonlóan, a cikloszarin bináris vegyi fegyverként is bevethető. Prekurzorai nagy valószínűséggel a metilfoszfonil-difluorid; és a ciklohexanol, vagy ciklohexanol és ciklohexilamin keveréke lenne.
Története Gyártására először a második világháború alatt került sor, Németország vegyi fegyverek iránti kutatásának részeként; miután a szerves foszfát-vegyületek katonai potenciálja napvilágra került. A cikloszarint később, az 1950-es években az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is vizsgálta a potenciális idegmérgek szisztematikus vizsgálatának részeként. Soha nem került sor a tömegtermelésére, köszönhetően annak, hogy prekurzorai sokkal drágábbak, mint más G-sorozatú idegmérgek, például a szarin (GB).
A mai napig, Irak az egyetlen olyan ország, amelyről ismert, hogy jelentős mennyiségű cikloszarint gyártott, abból a célból hogy vegyi fegyverként ütközetekben felhasználja. Az iraki-iráni háború során (1980-1988), az irakiak szarin és cikloszarin együttes keverékét alkalmazták. Ennek valószínűsíthető oka, hogy így egy tartósabb vegyi anyagot nyertek, valamint így válaszoltak a szarin alkohol prekurzorárára helyezett, meglévő embargóra. A GB-GF keverék toxicitása egereken végzett kísérletek alapján a GB és GF toxicitásértékei között volt.
Jegyzetek
Fordítás
Források CBWInfo.com. (2003). Factsheets on Chemical and Biological Warfare Agents: CF. Hozzáférés ideje: October 30, 2004 United States Central Intelligence Agency. (July 15, 1996). Stability of Iraq's Chemical Weapon Stockpile Hozzáférés ideje: October 30, 2004 Office of the Special Assistant for Gulf War Illnesses. (Oct. 19, 2004). Chemical Properties of Sarin and Cyclosarin Hozzáférés ideje: October 30, 2004 Press release from Centcom confirming that the chemical munitions found by the Poles dated back to before the 1991 Gulf War, and, thus, could not represent a threat. A labortatory history of chemical warfare agents (2006) edition 2 Jared Ledgard.
Kategória:Vegyi fegyverek Kategória:Neurotoxinok