Marie Luise Kaschnitz (eredeti nevén Marie Luise Freifrau von Kaschnitz-Weinberg, leánykori nevén Marie Luise Holzing-Berstett) (Karlsruhe, 1901. január 31. – Róma, Olaszország, 1974. október 10.) német írónő.

Élete Berlinben és Potsdamban nőtt fel. Apja vezérőrnagy volt. Weimarban érettségizett, majd könyvkereskedőnek tanult 1922 és 1924 között. Ezután egy müncheni kiadónál és egy római antikváriumban dolgozott.

1925-ben ment feleségül Guido Kaschnitz von Weinberg archeológushoz, akivel sokat utazott Franciaországba, Olaszországba és Görögországba, és váltakozó jelleggel hol Rómában, hol pedig Königsbergben, Margburgban és Frankfurt am Mainban éltek. 1941-től haláláig túlnyomórészt Frankfurtban élt, ahol a férje az egyetemen régészeti tanszéket vezetését vette át. 1958-ban férje halála után időszakosan freiburgi családi birtokukra költözött vissza.

Munkássága Első regénye, a Liebe beginnt (1933), amit a Cassirer Kiadó pályázatára írt. Ezt követően elbeszélései, esszéi és versei jelentek meg, többek között a Totentanz und Gedichte zur Zeit (1947), amelyet háborús tapasztalatok hatása alatt írt. A Zukunftsmusik (1950) és az Ewige Stadt (1952) ciklus azonban már egy olyan tendenciát mutat, ahol a dialógus egyre inkább a lírai én és a jelen között zajlik. Késői műveiben esszéisztikus és önéletrajzi írások kapnak központi szerepet. Engelsbrücke (1955) című római írásai után megjelent többek között a Das Haus der Kindheit (1956) és a Steht noch dahin. Neue Prosa (1970), amelyben az én a valóság és a saját identitás kérdését vizsgálja.

Az 1950-es évektől kezdve a hangjáték felé fordult. 1955-ben Büchner-díjjal tüntették ki. 1960-ban a frankfurti egyetem vendégprofesszora poétika tantárggyal. Tagja volt többek között a német P.E.N.-centrumnak, a német nyelvi és költészeti akadémiának és a bajor szépművészeti akadémiának.

Bollschweilban helyezték örök nyugalomra. A falunak Beschreibung eines Dorfes (1966) című művével ő maga állított irodalmi emlékművet. Frankfurtban egy emléktáblát helyeztek el a Wiesenau 8 szám alatti lakóházon, amelyben sokáig élt. Hagyatéka a német irodalmi archívumban található Marbach am Neckarban.

Művei (nem teljes felsorolás) bélyegkép|jobb bélyegkép|jobb Liebe beginnt. regény, Berlin, 1933 Elissa. regény, Berlin, 1936 Griechische Mythen. próza, Hamburg, 1943 Menschen und Dinge 1945. Zwölf Essays. Heidelberg, 1946 Gedichte. Hamburg, 1947 Totentanz und Gedichte zur Zeit. Hamburg, 1948 Adam und Eva (1949) Zukunftsmusik. versek, Hamburg, 1950 Hiroshima (1951) Das dicke Kind und andere Erzählungen. Krefeld, 1952 Ewige Stadt. Rom-Gedichte. Krefeld, 1952 Engelsbrücke. Römische Betrachtungen. Hamburg, 1955 Das Haus der Kindheit. Autobiographie, Hamburg, 1956 Lange Schatten. elbeszélések, Hamburg, 1960 Dein Schweigen – meine Stimme. Gedichte 1958–1961. Hamburg, 1962 Hörspiele. Hamburg, 1962 Einer von zweien (1962) Wohin denn ich. Aufzeichnungen. Hamburg, 1963 Überallnie. Ausgewählte Gedichte 1928–1965. Hamburg, 1965 Ein Wort weiter (1965) Ferngespräche. Erzählungen, Frankfurt am Main, 1966 Beschreibung eines Dorfes. Frankfurt am Main, 1966 Popp und Mingel (1967) Ein Gedicht (1967) Tage, Tage, Jahre. Aufzeichnungen. Frankfurt am Main, 1968 Die fremde Stimme. hangjáték, München, 1969 Steht noch dahin. Neue Prosa. Frankfurt am Main, 1970 “Kein Zauberspruch. Gedichte”. Frankfurt am Main, 1972 Orte. Aufzeichnungen. Frankfurt am Main, 1973 Der alte Garten. Ein Märchen. Düsseldorf, 1977 (posztumusz megjelenés)

Magyar fordításban Az X-edik nap – novella – Kászonyi Ágota fordításában A kövér kislány – novella – Szőllősy Klára fordításában Hosszú árnyak – novella – Győri Hanna fordításában Telefonok – novella – Kászonyi Ágota fordításában Decemberi éjszaka – vers – Kalász Márton fordításában Oly korban – vers – Hajnal Gábor fordításában A kék függöny – vers – Keresztury Dezső fordításában Genazzano – vers – Hajnal Gábor fordításában A folyó csupa veszély lett – vers – Pákozdy Ferenc fordításában Hirosima – vers – Pákozdy Ferenc fordításában Ádám és Éva. Válogatott elbeszélések; vál., szerk., utószó Fülöp József; KRE–L'Harmattan, Bp., 2020 (Károli könyvek. Műfordítás, forrás) Emberek és dolgok 1945-ben; szerk., utószó Fülöp József; KRE–L'Harmattan, Bp., 2024 (Károli könyvek. Műfordítás, forrás)

Elismerései bélyegkép|jobbra|225px|Marie Luise Kaschnitz sírja 1955: Georg Büchner-díj 1961: Villa-Massimo ösztöndíj 1966: Frankfurt am Main város Goethe-plakettje 1967: Pour le mérite a tudományért és művészetekért 1968: a Johann Wolfgang Goethe Egyetem tiszteletbeli doktori címe Frankfurt am Mainban 1970: Baden-Württemberg tartomány Johann-Peter-Hebel-díja 1971: Hessen tartomány Goethe-Plakettje 1973: Roswitha-Gedenkmedaille

Irodalom Biográfiák és bevezetések

Dagmar von Gersdorff: Marie Luise Kaschnitz. Eine Biographie. Insel, Frankfurt am Main 1992, (Taschenbuchausgabe: Insel, Frankfurt am Main, 1997, ) Elsbet Linpinsel: Marie Luise Kaschnitz. Leben und Werk. (= Dichter und Denker unserer Zeit; Folge 37). Claassen, Hamburg u. a., 1971 Elsbeth Pulver: Marie Luise Kaschnitz (= Autorenbücher; Bd. 40). C. H. Beck / Edition Text und Kritik, München, 1984, Johanna Christiane Reichardt: Zeitgenossin. Marie Luise Kaschnitz. Eine Monographie. Lang, Frankfurt am Main, 1984, (zugleich Dissertation, Universität Frankfurt am Main 1984) Uwe Schweikert: Marie Luise Kaschnitz. (= Suhrkamp-Taschenbuch; Materialien; Bd. 2047). Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1984, Interpretationen zu Marie Luise Kaschnitz. Erzählungen. (= Interpretationen zum Deutschunterricht). Oldenbourg, München, 1969

Tanulmányok

Jan Badewien, Hansgeorg Schmidt-Bergmann (Hrsg.): Marie Luise Kaschnitz. Eine sensible Zeitgenossin. (= Herrenalber Forum; Bd. 30). Evangelischer Presseverband für Baden, Karlsruhe 2002, (Sammlung von Beiträgen zu einer Tagung in Bad Herrenalb, 2001) Anita Baus: Standortbestimmung als Prozess. Eine Untersuchung zur Prosa von Marie Luise Kaschnitz. Bouvier, Bonn, 1974, (zugleich Dissertation, Universität Saarbrücken 1971) Petra Huber-Sauter: Das Ich in der autobiographischen Prosa von Marie Luise Kaschnitz. Dissertation, Universität Stuttgart, 2004 (Volltext) Johannes Østbø: Wirklichkeit als Herausforderung des Wortes. Engagement, poetologische Reflexion und dichterische Kommunikation bei Marie Luise Kaschnitz. (= Osloer Beiträge zur Germanistik; Bd. 17). Lang, Frankfurt am Main u. a., 1996, Heide Rohse: Trauern – Erinnern – Erzählen. Marie Luise Kaschnitz' Geschichte „Adam und Eva“ und die biblische Geschichte Erzählung von Paradies und Vertreibung. In: Freiburger literaturpsychologische Gespräche. Jahrbuch für Psychoanalyse und Literatur. Bd. 22: Trauer. Hrsg. von Wolfram Mauser und Joachim Pfeiffer. Königshausen & Neumann, Würzburg, 2003, S. 227-239, Nikola Roßbach: „Jedes Kind ein Christkind, jedes Kind ein Mörder“. Kind- und Kindheitsmotivik im Werk von Marie-Luise Kaschnitz. Francke, Tübingen u. a., 1999, (zugleich Dissertation, RWTH Aachen 1997) Adelheid Strack-Richter: Öffentliches und privates Engagement. Die Lyrik von Marie Luise Kaschnitz. Lang, Frankfurt am Main u. a., 1979, (zugleich Dissertation, University of Waterloo, Ontario) Ulrike Suhr: Poesie als Sprache des Glaubens. Eine theologische Untersuchung des literarischen Werkes von Marie Luise Kaschnitz. (= Praktische Theologie heute; Bd. 8). Kolhhammer, Stuttgart u. a. 1992, (zugleich Dissertation, Universität Hamburg, 1990) Helga Vetter: Ichsuche. Die Tagebuchprosa von Marie Luise Kaschnitz. M und P Verlag, Stuttgart, 1994, (zugleich Dissertation, Universität Hannover 1994) Monika Wolting: Der Garten als Topos im Werk von Marie Luise Kaschnitz, Undine Gruenter und Sarah Kirsch. Wroclaw, 2009.

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Frankfurt am Main város weboldala Marie Luise Kaschnitz 100. születésnapjára Biográfia ub.fu-berlin.de Az Universitätsbibliothek der Freien Universität Berlin linkgyűjteménye Magyarul megjelent műveinek bibliográfiája

Kategória:Német írók Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek