A Twist Olivér (eredeti címén Oliver Twist vagy The Parish Boy's Progress) Charles Dickens angol író második regénye, amelyet Richard Bentley adott ki 1838-ban. A mű főszereplője Twist Olivér, egy árva kisfiú, aki előbb egy dologházban éli szomorú és kilátástalan életét, majd egy temetkezési vállalkozó veszi a gondjaiba. Olivér végül megszökik, és eljut Londonba, ahol találkozik Jack Dawkinsszal, az Agyafúrt Vagánnyal, egy zsebtolvajbanda vezetőjével. Dawkins elvezeti őt az idős Fagin rejtekhelyére, akitől a banda valamennyi tagja a mesterséget tanulta. Olivér ekkor még nem tudja, hogy amit a banda tagjai tesznek, törvénytelen.
A Twist Olivérben Dickens a bűnözőkről és erkölcstelen életükről egyáltalán nem festett romantikus képet.Donovan, Frank: The Children of Charles Dickens. London: Leslie Frewin, 1968, pp. 61–62. Épp ellenkezőleg: azáltal, hogy lerántotta a leplet a korabeli London árva gyermekeinek nagyon is sanyarú sorsáról és a velük való kegyetlen bánásmódról, műve nemzetközi viszonylatban is súlyos aggodalmakat váltott ki, melyet olykor a nagy londoni árvakrízis néven is említenek. (Dickens idejében Londonban rengeteg árva gyermek élt.) A könyv alcíme (magyarul: A szegényházi fiú útja) utalás John Bunyan A zarándok útja című, 1678-ban megjelent vallásos művére, illetve William Hogarth festő 18. századi két karikatúra-sorozatára (A korhely útja; A szajha útja) is.Dunn, Richard J.: Oliver Twist: Whole Heart and Soul (Twayne's Masterwork Series No. 118). New York: Macmillan, p. 37.
A mű korai példája a társadalmi regény típusának; felhívja olvasói figyelmét a korabeli súlyos problémákra, úgymint a szegénytörvény, a gyermekmunka, a gyermekek bűnöző életmódra kényszerítése és az utcagyermek fogalma. A regény sajátos fekete humorral és szarkazmussal átszőtt története a kor képmutatásait gúnyolja ki. Elképzelhető, hogy megírását Robert Blincoe angol szerző 1830-as években írt önéletrajza ihlette, amelyben az író saját, dologházban töltött, rendkívül nehéz gyermekéveiről is beszámol. Mivel Dickens maga már gyermekként is dolgozott, innen is kaphatott ihletet a Twist Olivér papírra vetéséhez.
A regénynek számos mozifilmes és televíziós feldolgozása létezik, valamint egy nagyon sikeres musical is, ez utóbbi filmes adaptációja 1969-ben hat Oscar-díjat nyert.
Kiadásai A mű legelőször a Bentley's Miscellany (magyarul kb. Bentley-féle Egyveleg) című havilapban jelent meg folytatásokban, 1837 februárja és 1839 áprilisa között. George Cruicksank minden hónapban egy-egy acélkarccal illusztrálta a megjelent epizódot. Mielőtt a sorozat befejeződött volna, a mű kötetben is megjelent, szintén Richard Bentley gondozásában, Cruicksank huszonnégy acélkarcával együtt. A szerző ebben a kiadásban a Boz álnevet használta.Oliver Twist, Or, The Parish Boy's Progress By Charles Dickens, Contributor Philip Horne, Published by Penguin Classics, 2003, pg 486. .Bentley's Miscellany, 1837.
A sorozat megjelenési dátumai:: I – 1837, február (1–2. fejezet) II – 1837, március (3–4. fejezet); III – 1837, április (5–6. fejezet); IV – 1837, május (7–8. fejezet); V – 1837, július (9–11. fejezet); VI – 1837, augusztus (12–13. fejezet); VII – 1837, szeptember (14–15. fejezet); VIII – 1837, november (16–17. fejezet); IX – 1837, december (18–19. fejezet); X – 1838, január (20–22. fejezet); XI – 1838, február (23–25. fejezet); XII – 1838, március (26–27. fejezet); XIII – 1838, április (28–30. fejezet); XIV – 1838, május (31–32. fejezet); XV – 1838, június (33–34. fejezet); XVI – 1838, július (35–37. fejezet); XVII – 1838, augusztus (38. fejezet és a 39. fejezet első része); XVIII – 1838, október (39. fejezet második része, 40-41. fejezet); XIX – 1838, november (42–43. fejezet); XX – 1838, december (44–46. fejezet); XXI – 1839, január (47–49. fejezet); XXII – 1839, február (50. fejezet); XXIII – 1839, március (51. fejezet); XXIV – 1839, április (52–53. fejezet);
Az első kiadás címe Twist Olivér, avagy a szegényházi fiú útja (Oliver Twist, or, The Parish Boy's Progress) volt.
Története
A dologház és az első munkák bélyegkép|balra|250px|„Kérek még, felügyelő úr!”James Mahoney illusztrációja Twist Olivér egy meg nem nevezett város dologházában születik, kilátástalan nyomorba. (A folytatásokban megjelent változatban a várost Mudfog néven említik, amely Londontól mintegy 70 mérföldre északra helyezkedik el – ez az elhelyezkedés a valóságban Northampton városának felel meg.) Édesanyja belehal a szülésbe, édesapja hollétéről pedig semmit sem tudunk, így a kis Olivér élete első pillanatától kezdve árva. A szegénytörvény értelmében egy Mrs. Mann nevű nőhöz kerül dajkaságba. Itt tölti élete első kilenc évét, enni nagyon keveset kap, és finoman szólva is kevés kényelemben van része. Kilencedik születésnapja táján Bumble úr, az egyházfi visszaviszi a dologházba, ahol kóctépés lesz a munkája. Olivér továbbra is éhezik és látástól vakulásig dolgozik. Egy napon társaival, akik szintén nagyon éhesek, sorsot húz: a vesztesnek a következő étkezéskor kérnie kell még egy adag zabkását. Olivér veszít, így hát a vacsora végeztével táljával a kezében remegve előrelép: „Kérek még, felügyelő úr.”
Merészsége a dologházat vezető bizottság jól táplált tagjaiban hatalmas felháborodást vált ki. Rögvest fel is ajánlanak öt fontot bárkinek, aki a fiút inasnak maga mellé venné. Egy kéményseprő jelentkezik a gyermekért, ám ő igen félelmetes, durva ember, s Olivér addig könyörög, hogy ne kelljen elmennie vele, míg egy öreg bizottsági tagnak megesik rajta a szíve, és nem írja alá a szerződést. Végül a fiú az egyházközség temetkezési vállalkozójához, Sowerberry úrhoz kerül, aki kedvesebb vele, és mindig szomorú arckifejezését felhasználva a gyermektemetések halottkísérőjévé teszi. Sowerberry úr házassága azonban boldogtalan, felesége – leginkább azért, mert férje kedveli – határozott ellenszenvvel viseltet Olivér iránt, és amennyire csak teheti, rosszul bánik vele, és enni sem ad neki eleget. A fiú Noah Claypole, egy inastársa miatt is sokat szenved, aki bamba ugyan, de az ő csúfolásában élen jár, és Charlotte, Sowerberry úr szolgálója, Noah szerelme sem kíméli Olivért túlságosan.
Noah egy napon Olivér édesanyját „közönséges, rosszféle cafat”-nak nevezi, ami annyira kihozza őt a sodrából, hogy semmivel sem törődve rátámad a nálánál jóval nagyobb fiúra. Sowerberryné asszony persze Noah pártját fogja, és alaposan megbünteti Olivért, majd ugyanerre szólítja fel férjét és a verekedés kivizsgálására a helyszínre érkező Bumble urat is. Miután Olivér tőlük is nagyon nagy verést kap, éjjel, nyomorúságos fekhelyén keserves zokogásra fakad, pedig ilyen nem fordult elő vele csecsemőkora óta. Végül elhatározza, hogy megszökik. „Emlékezett rá, hogy a szekerek a dombra szoktak felkapaszkodni. Ő is arra indult.” Ahogy megy, egy kilométerkőhöz ér, amely tudatja vele, hogy London onnan hetven mérföldre van, Londonban pedig, amely hatalmas város, még Bumble úr sem fogja őt megtalálni.
London, az Agyafúrt Vagány és Fagin bélyegkép|jobbra|250px|Olivér találkozik az Agyafúrt VagánnyalJames Mahoney illusztrációja A Londonba vezető úton Olivér megismerkedik Jack Dawkinsszal, akit mindenki csak az Agyafúrt Vagány néven ismer. Jack egy zsebtolvaj, azonban az ártatlan Olivér még nem gondol arra, hogy új barátja esetleg becstelen ember. Jack enni ad a fiúnak, és beszél egy Londonban élő öregúrról, aki szívesen ad majd szállást és munkát neki. Olivér hálásan vele is tart ehhez a bizonyos öregúrhoz, aki nem más, mint Fagin, egy igen hírhedt bűnöző. Olivér nem tud róla, hogy Fagin és bandája törvénytelen cselekedetekből tartják fenn magukat; abban a hitben él, hogy társai pénztárcákat és zsebkendőket készítenek Saffron Hill-i tanyájukon.
Később a még mindig naiv Olivér Fagin bandájának két tagjával, a Vagánnyal és egy Charley Bates nevű, jó humorú fiúval elindul „zsebkendőt készíteni”, mivel a bandának nincs elég bevétele. Charley és a Vagány ellopják egy idős úriember, Mr. Brownlow zsebkendőjét, és zsákmányukkal futásnak erednek. Brownlow úr rövidesen észreveszi, hogy zsebkendője eltűnt, hátrafordul, és ott találja Olivért. Üldözőbe veszi; az üldözéshez többen csatlakoznak. Olivért elkapják és a rendőrbíró elé viszik. Brownlow úrban azonban kíváncsiság ébred a fiú iránt, és erősen kételkedni kezd abban, hogy valóban ő a tolvaj. A rendőrbíró nagy csalódására jelentkezik a könyvkereskedő, akinek a boltja előtt a lopás történt, és tisztázza Olivért a vád alól, mivel jól látta, hogy a bűntényt a Vagány követte el. Olivér ekkor már nagyon rosszul érzi magát, és elájul a tárgyalóteremben. Brownlow úr hazaviszi, és házvezetőnőjével, az idős, özvegy Bedwinné asszonnyal együtt ápolja.
A szokatlan kedvesség és szeretet hatására Olivér gyorsan felépül, egészen kivirul. Boldogsága azonban nem tart sokáig, mert Fagin, attól tartva, hogy a fiú esetleg leleplezi a bűnbandáját, elhatározza, hogy mindenképpen visszaviszi a Saffron Hill-i búvóhelyükre. Amikor Brownlow úr egy napon elküldi, hogy fizessen ki a nevében néhány könyvet, egy fiatal lány, Nancy, akivel Olivér korábban már találkozott Faginnál, megszólítja, és Bill Sikes segítségével a banda tanyájára hurcolja. (Bill Sikes Nancy szeretője; kegyetlen rabló, aki a lánnyal sem bánik éppenséggel finoman.) A banda elveszi tőle az ötfontos bankjegyet, amelyet Brownlow úr rábízott, és a szép új ruháitól is hamar megszabadítják. Olivér megpróbál megszökni és a rendőrséghez fordulni, de a Vagány, Charley és Fagin ezt könyörtelenül megakadályozzák. Nancy azonban a pártját fogja, és megmenti őt a veréstől, amit Fagintól és Sikestól kapott volna.
Fagin ismételten megpróbálkozik Olivér bűnözővé nevelésével, és arra kényszeríti, hogy vegyen részt egy betöréses lopásban. Nancy vonakodva társul a betanításához, és végig arról biztosítja, hogy segíteni fog neki, ha tud. Sikes, miután megfenyegette, megöli, ha nem működik együtt, beküldi Olivért a kiszemelt házba egy kis ablakon keresztül, és utasítja, hogy nyissa ki a bejárati ajtót a banda többi tagjának. A betörésnek azonban rossz vége lesz: Olivért lövés éri, és a bal karján megsebesül. Sikes elmenekül, Olivért pedig azok az emberek veszik gondjaikba, akiknek a kirablására küldték őt: Rose kisasszony és nagynénje, Maylie-né asszony.
Rejtély bélyegkép|balra|250px|Bill Sikes menekülJames Mahoney illusztrációja Mindeközben egy titokzatos, Monks nevű férfi is megismerkedik Faginnal, és ettől kezdve együtt szőnek tervet Olivér lejáratására. Monksnak nem túlzottan tetszik, hogy Fagin nem tudta Olivért bűnözővé faragni, és mindketten biztosak akarnak lenni abban, hogy a fiú soha semmit ne tudjon meg a múltjáról. (Az csak később derül ki, hogy Monks rokona Olivérnek.) Olivér szülővárosában Bumble úr megnősül: feleségül veszi özvegy Corneyné asszonyt, a dologház gazdag gondnoknőjét. A házasság azonban cseppet sem boldog: Bumble úr és hatalmaskodó neje állandóan veszekednek. Az egyik vita után Bumble úr a kocsmába megy, ahol találkozik Monksszal. Monks Olivérről kérdezi őt. Bumble úr tájékoztatja, hogy ismer valakit, aki sokkal részletesebb információkkal is tud szolgálni a fiúról, némi fizetség ellenében. Később Monks találkozik Bumble úr feleségével, akitől sok mindent megtud. Elhatározzák, hogy a medált és a gyűrűt, amely még Olivér édesanyjáé volt, ám azóta Bumble úr feleségéhez került, a folyóba dobják. Nem tudják, hogy Nancy kihallgatta minden szavukat, és siet, hogy Olivér jótevőinek elmondhassa mindazt, amit hallott. A lány ekkorra már szégyelli, hogy segédkezett a fiú elrablásában, és nagyon aggódik a biztonságáért. Elmegy Rose Maylie-hez és Brownlow úrhoz, hogy figyelmeztesse őket. Tudja, hogy Fagin és Monks ártani akarnak Olivérnek, és a fiú segítőivel többször is találkozik titokban. Egyik este is egy ilyen titkos találkozóra készül, azonban Sikes nem engedi el a bűntanyáról, mivel nem tudja kellően indokolni, hogy miért is kellene elmennie. Fagin rájön, hogy Nancy készül valamire, és elhatározza, hogy mindenáron megtudja, mire.