|} A Rudolfbahn név a cs.kir. szabad Rudolf trónörökös Vasúttársaság (németül k.k. priv. Kronprinz Rudolf-Bahn Gesellschaft,: KRB) névből származik.
Az 1868 és 1873 között megnyitott fővonalaktól a napjainkig megnyílt új vonalakon át (csak a mai Ausztria területén) magában foglalja a St. Valentin–Kastenreith–Kleinreifling–Selzthal–Schoberpass–St. Michael–Neumarkter Sattel–St. Veit an der Glan–Feldkirchen in Kärnten–Villach–Tarvisio Centrale, heute verläuft sie bis Tarvisio Boscoverde vonalakat.
Története thumb|left|A kleinreiflingi állomás 2007 ősszel délről észak felé thumb|left|Téli látkép a Gesaeuse állomásra bejáró vonatból thumb|left|Kummerbrücke megállóhely a Rudolfbahnon (1988. május) Mivel saját vonalain a forgalom túl kicsi volt, a KRB gazdaságosságát nagy részben az átmenő forgalom biztosította, így más vasúttársaságok (elsősorban a Erzsébet Railway (KEB)) üzletpolitikájától függött. Tehát a KRB vonalhálózat összes északi vége a Kaiserin-Elisabeth-Bahn (St. Valentin és Amstetten an der Westbahn, Schärding an der Strecke Wels–Passau) vonalához csatlakozott.
A KRB gazdasági helyzete az 1873-as gazdasági válság hatására egyre romlott, így előbb 1880-ban a társaság állami csődgondnokság alá került, majd 1884-ben államosították.
Az államosítás után az Amstetten Reith szárnyvonalat korszerűsítették, majd a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak (kkStB) a forgalmat Bécs és Karintia között a Nordbahnon és a Rudolfbahnon biztosította (a Déli Vasút konkurenciájaként). Így ezen a szárnyvonalon még évtizedek, sőt a második világháború után is közvetlen vonat volt Bécsből Westbanhofból Amstetten, Hieflaun, Gesaeusen át, az Enns völgye felett Bischofshofen-ig a Salzburg-Tiroler Bahnig, amely a Westbahn részeként üzemelt.
Délen Pontafeltől a Kanaltalig (ma Tarvisio) a KRB összekötötte az olasz vasúthálózatot.
A Rudolsfbahn ma thumb|left|Tehervonat az ÖBB 1040 sorozatú mozdonyával Hieflauban, jobbra a vasércszállító vonal. (2001) Az egykori Rodolfsbahn valamennyi vonala a mai Ausztriai területén van és az ÖBB hálózatához tartozik (2011-től).
A Rudolfsbahn név ma már alig pár helyen található meg, néhány helyen a vonal mentén utcanévként Rudolfbahnstraße még emlékszik rá. Ennek oka, hogy a kapcsolat a St. Valentine illetve Amstetten-Villach-Tarvisio felé ma már nem olyan fontos. A Rudolfbahn egyes szakaszai ma már más jelentős közlekedési kapcsolatok része: A Schoberpassstrecke Selzthal–St. Michael a Fernverkehrsrouten Linz–Pyhrnbahn–Selzthal–Graz és Innsbruck–Bischofshofen–Ennstalbahn–Selzthal–Graz vonal része. A Leoben–St. Michael (–Neumarkter Sattel) –St. Veit an der Glan–Klagenfurt ma – ami történetileg nem korrekt – a Déli Vasút Wien–Bruck an der Mur–Leoben–Klagenfurt–Villach vonalának része. Ezeken a szakaszokon jár megnyitása óta a Koralmbahn valamennyi Railjetje és az EuroCity (Warschau -) Wien Meidling - Klagenfurt Hbf - Villach Hbf járata, továbbá néhány tehervonat főként Olaszország és Szlovénia irányába. A további pályaszakaszok az Ossiaschi tó (Ossiacher Sees) mentén ma már csak regionális jellegűek.
Friesach és St. Veit an der Glan valamint Villach ( Klagenfurt felé) állomások között a pálya az S1 Karintiai S-Bahn 2010. decemberi menetrendben szerepelt. St. Veit an der Glan és Villach (Feldkirchen in Kärnten felé) között S2 néven vették át S-Bahn üzembe 2011 decemberében. Az új elővárosi vasút üzemben, nőtt a vonatsűrűség illetve az elővárosi vonatok száma, részben ez már a Karintia ütemes menetrend 2008. decemberi bevezetése óta.
Eredetileg a pályahossz folyamatosan volt számozva St. Valentintől (0,000 km) az államhatárig Thörl-Maglern (401,045 km). A határnál Thörl-Maglerntől (94+250 km) visszafelé Udinéig (0+000 km) volt a számozás.
Részleges korlátozás a személyszállításban thumb|left|Régióvonat a Schobelhágói vonalon Seltzhalnál az ÖBB 1141sorozatú mozdonyával (1994) A Selzthal és Weißenbach-St. Gallen közötti pályaszakaszon a személyforgalmat 2009. szeptember 6-tól az ÖBB - egy vonatpár kivételével szombat, vasárnap és ünnepnapokon – gazdaságossági okok miatt megszüntette. A közlekedést autóbuszokkal biztosítják.
Amstetten–Kastenreith mellékvonal
Az Amstetten-Kleinreifling vonalon óránként járnak. Reggel és este néhány vonat van Amstettenből de csak Waidhofen aYbbs mellett-g munkanapokon, kivéve szombaton amikor egyes vonatok Kleinreiflingtól Weissbach-St.Gallenig mennek. Amstetten és Selzthal között hétvégén jár egy regionális vonat, mely az egyetlen amely még jár ezen a vonalon.
A St. Michael–Leoben Hbf szárnyvonal
St. Veit an der Glan–Klagenfurt lásd: Rosentalbahn Szintén a Kronprinz-Rudolfsbahn-Gesellschaft vasúthálózathoz tartozott a Salzkammergutbahn Stainach-Irdning–Attnang-Puchheim meghosszabbítással Schärding felé.
Fordítás
Irodalom Elmar Oberegger: Zur Geschichte der Kronprinz Rudolf-Bahn. Schärding/St.Valentin/Amstetten–Villach–Ljubljana, (Veröffentlichungen des Info-Büros für österreichische Eisenbahngeschichte 2), Sattledt 2007 Sepp Tezak: Die Rudolfsbahn I. Bahn im Bild Band 81, Verlag Pospischil, Wien 1991 Sepp Tezak: Die Rudolfsbahn II. Bahn im Bild Band 82, Verlag Pospischil, Wien 1992 Detlef Löffler (Hrsg.), Franz Gansrigler, Christoph Posch: Wien - Triest. Der Drang in den Süden: Von den Anfängen der Kronprinz-Rudolf-Bahn bis zum heutigen Ausbau der Südbahn und der Pontebbana, Styria-Verlag, Wien, Graz, Klagenfurt 2008, .
További információk
Linienplan S-Bahn Kärnten Artikel über die Rudolfsbahn Überreste der Rudolfsbahn im Raum Tarvis Fotoalbum: Gesäusebahn von Kleinreifling bis Selzthal - Eisenbahn, fotografiert auf einem Teilstück der Rudolfsbahn Artikel über die Einstellung des Personenverkehres, Kleine Zeitung online
Kategória:Vasúttársaságok az Osztrák-Magyar Monarchia területén Kategória:Ausztriai vasúttársaságok Kategória:Ausztria vasútvonalai Kategória:Friuli-Venezia Giulia vasútvonalai