Georg Michael Kerschensteiner (München, 1854. július 29. – München, 1932. január 15.) német pedagógus, és a "munkaiskola" alapítója. Nagyban hozzájárult a modern német népiskolák és szakiskolák fejlődéséhez.

Életpályája

Elszegényedett kereskedőcsaládból származott. Szülei, Anton és Katharina Kerschensteiner. Hatévesen a müncheni Szentlélek lelkésziskolába járt, 12 évesen gimnáziumi előkészítőbe. A gimnázium befejeztével, megkezdte oktatói tanulmányait. Gyakorlatát egy lechhauseni és egy fortsinnigi iskolában végezte. 1874-ben, Kerschensteiner otthagyta az iskolát és magántanuló lett. Saját lábára állt, megélhetését pedig, magán zenetanárként biztosította. 1877 és 1880 között matematikát és fizikát tanult a müncheni műszaki főiskolán, majd 1880-tól 1883-ig doktori iskolát végzett a Lajos–Miksa Egyetemen (Über die Kriterien für die Singularitäten rationaler Kurven vierter Ordnung).

1883-tól, Kerschensteiner gimnáziumi asszisztensként, matematikát és fizikát tanított a nürnbergi Melanchthon Gimnáziumban. 1885-ben matematikatanárként dolgozott az állami kereskedelmi iskolában, 1890-től matematika-fizika tanár volt Schweinfurtban, 1893-ban pedig Münchenben, a Ludwig Gimnáziumban. 1895-ben beválasztották a Müncheni Iskolatanácsba. 1918-ban visszalépett a tagságtól, ezután tiszteletbeli professzorrá avatták.

Reformpedagógusként

Az iskolatanácsba való választása után, Kerschensteiner a népiskolák megreformálásával kezdett foglalkozni (pl. iskolakötelezettség 8 éves kortól). 1900-ban – a mai szakiskolák elődjeként – bevezették a munkaiskolát és a „munkatanítást”. Később ezek a munkaiskolák udvarral és műhelyekkel egészültek ki. A munkapedagógia az újra felkarolt, kereskedelemorientált tanítási elv fogalma lett.

Kerschensteiner, alapgondolatait 1901-ben, „A német fiatalság állampolgári nevelése” című tanulmányában fogalmazta meg, mellyel az Erfurt Akadémia versenyének első helyét nyerte el. Az állam „nemesítését” és a fiatalok erkölcsi hanyatlásának megakadályozását, szakmák tanításával, állampolgári és politikai ismeretek oktatásával és egészséges életmódra neveléssel tervezte. S mindezt új szakiskoláiban. Az egységes politikai nevelés újnak számított. Ez az inkább konzervatívnak nevezhető nevelési cél, nagy szorgalmon és feltétlen engedelmességen alapult. Kerschensteiner úgy gondolta, hogy a továbbképző iskolák/szakiskolák alapelvei a társadalmi visszásságok megoldásai lehetnek. Münchenben átformálta az iskolaügyet, s ezzel mind Németországban, mind külföldön sok követőre talált. 1912-től 1919-ig a Haladás Néppárt képviselőjeként vett részt a Reichstagban. Az első világháború idején erősen nacionalista beállítottságú volt. Az 1918-as Novemberi Forradalom alatt sok fenyegetést kapott.

1918-ban a Müncheni Műszaki Egyetem díszdoktorává avatták. 1921-ben, Oskar von Miller, múzeumigazgató mellett Kerschensteiner is helyet kapott a müncheni Deutsches Museum vezetőségében. Sok iskolai közmunkát múzeumlátogatással kötött össze, és ezzel a módszerrel az egyike volt a mai modern múzeumpedagógia megalapítóinak.

Céljai

Kerschensteiner szerint a gyermekeknél a tanulni akarást kell elérni, véleménynyilvánításra és önállóságra kell őket ösztönözni a passzív „megtanítás” helyett. A spontaneitás és a cselekvőkészség szerves része kell, hogy legyen a pedagógiai munkának. Kerschensteiner, az életkorhoz igazított fizika és kémia tanítás mellett, fa és fém műhelyeket, tanulókonyhákat és eszközöket biztosított a szakiskolákban.

Az iskolai teljesítmény értékelésénél minden tanulót önvizsgálatra, saját maga értékelésére biztatott. A szakmák elsajátítása mellett, fontos célja volt a gyermekek személyiségének formálása, azok tudatos állampolgárrá nevelése.

Emlékezete A Deutsches Museumban berendezett kutató részleget, ahol szemináriumokat és továbbképzéseket is tartanak, az ő tiszteletére, Kerschensteiner Kollégiumnak nevezték el. A Német Fizikus Társaság évente adja át a Kerschensteiner ösztöndíjat egy-egy kiemelkedő fizikatanárnak. München városa 1995 óta tünteti ki Kerschensteiner medállal azokat a személyeket, akik a pedagógia területén érnek el sikereket. Először Bécsben, majd Mainzban, Aschaffenburgban, Germeringben, Lübeckben neveztek el róla. Troisdorfban 2010 óta egy szakkollégium neveztek el róla.

Tanulmányai Die staatsbürgerliche Erziehung der deutschen Jugend, 1901 (10 und mehrfach veränderte Auflagen bis 1931) Grundfragen der Schulorganisation, 1907 Begriff der Arbeitsschule. 1912; Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 2002, Charakterbegriff und Charaktererziehung, 1912 Wesen und Wert des naturwissenschaftlichen Unterrichts, 1914 Das Grundaxiom des Bildungsprozesses und seine Folgerungen für die Schulorganisation, 1917; Dieck, Heinsberg 1999, Die Seele des Erziehers und das Problem der Lehrerbildung, 1921 Autorität und Freiheit als Bildungsgrundsätze, 1924 Theorie der Bildung, 1926 Pädagogik der Gegenwart in Selbstdarstellung 1., 1926 Texte zum pädagogischen Begriff der Arbeit und zur Arbeitsschule. Schöningh, Paderborn, 1982

Magyarul

A munkaiskola fogalma; ford., tan. Bódi Ferenc; Tankönyvkiadó, Bp., 1972 (Neveléstörténeti könyvtár) Georg Kerschensteiner–Robert Seidel: A jövő iskolája a munkaiskola; ford. Szilágyi Pál, utószó Zibolen Endre; Tankönyvkiadó, Bp., 1979 (Pedagógiai források)

További információk Literatur von und über Georg Kerschensteiner im Katalog der Deutschen Nationalbibliothek Georg Kerschensteiner in der Datenbank der Reichstagsabgeordneten Zeitungsartikel zu Georg Kerschensteiner in der „Pressemappe 20. Jahrhundert“ der Deutschen Zentralbibliothek für Wirtschaftswissenschaften (ZBW) Kerschensteiner in Amerika. Eine Bibliographie 1905-1939 (Übersetzungen, Rezensionen, Zeitungsartikel etc.) Biografie auf der Website der Archivschule Marburg Kolloquium anlässlich des 150. Geburtstags von Georg Kerschensteiner, WiSe 2004/2005 an der LMU München Vier Vorträge im Quicktime-Format, zum Teil mit Simultananzeige der Powerpoint-Präsentation Preise der Deutschen Physikalischen Gesellschaft (darunter auch der Georg-Kerschensteiner-Preis)

Jegyzetek

Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Német pedagógusok Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Müncheniek