Nagy György (Szászsebes, 1879. november 5. – Budapest, 1923. március 29.) szakíró, költő, újságíró, ügyvéd, országgyűlési képviselő, politikus, a magyar köztársaságért vívott küzdelem egyik vezéralakja.
Életpályája bélyegkép|balra|300px|Nagy György az álló sor 1. tagja
Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte el. 1901-ben doktorált. 1902–1908 között a Székely Újság főmunkatársa volt. 1906–1910 között országgyűlési képviselőként dolgozott. 1910-ben Hódmezővásárhelyen ügyvédi irodát nyitott. 1911–1913 között alapító tagja volt az Országos Köztársasági Pártnak. 1918. november 16-án ő olvasta fel a köztársaság kikiáltásáról szóló nyilatkozatot az Országházban. 1922-ben betegen, vakon Károlyi Mihály ügyvédje volt. 1993-ban Hódmezővásárhely posztumusz díszpolgárává választotta.
bélyegkép|jobbra|200px|Nagy György politikus emléktáblája, Bp., VIII., József krt 33.
Művei Céltalanul (versek, 1898) Tavasz nélkül (versek, 1899) Száraz ágak (versek, 1900) Házassági válóperekben követendő eljárás (1915) Holtnak nyilvánítási eljárás (1915)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest 1999
További információk
Magyar életrajzi lexikon
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar újságírók Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:Hódmezővásárhelyiek Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar szakírók Kategória:Hódmezővásárhely díszpolgárai Kategória:Szászsebesiek