Harlow Shapley (Nashville, 1885. november 2. – Boulder, 1972. október 20.) amerikai csillagász.
A cefeidákkal végzett 1918-as, úttörő munkájában meghatározta a Tejútrendszer méretét és a Naprendszer helyzetét.Bart J. Bok. Harlow Shapely 1885-1972 A Biographical Memoir. National Academy of Sciences Jelentős az az 1953-as munkája, amelyben mekkora egy csillag körül a lakhatósági zóna (Shapley által adott neve: „Liquid Water Belt”, azaz „a folyékony víz övezete”)Richard J. Hugget, Geoecology: an evolutionary approach. pg 10
Élete, munkássága Willis Shapley és Sarah Stowell gyermekeként született egy farmon.
1907-ben újságírást akart tanulni a Missouri Egyetemen, de amikor kiderült, hogy a kurzust egy évvel elhalasztják, csillagászat szakra iratkozott be.
Végzés után ösztöndíjat kapott a Princetoni Egyetemtől, ahol Henry Norris Russell tanítványa volt. A változócsillagok periódus-fényesség összefüggését (ezt Henrietta Swan Leavitt fedezte fel) felhasználva, meghatározta a gömbhalmazok távolságát.
Elsőként ismerte fel, hogy a Tejútrendszer sokkal nagyobb, mint korábban gondolták, és hogy benne a Naprendszer nem a Galaxis középpontjában helyezkedik el, hanem attól fényévre.
thumb|Shapley (jobb oldalon az első álló alak) egy 1941-es tudományos ülésen
Shapley–Curtis-vita néven vált ismertté az az esemény, amelyen Heber D. Curtis-szel vitatkozott a csillagködök és egyéb galaxisok méretéről, illetve arról, hogy azok részei-e galaxisunknak — Shapley úgy gondolta, hogy igen. Ez az 1920-as vita tekinthető az extragalaktikus csillagászat kezdetének."The Scale of the Universe" Shapley, H. and Curtis, H. D., Bulletin of the National Research Council, 2, 169, p. 171-217 (1921) Michael Hoskin történész szerint Shapley motivációja a vitában az volt, hogy jó benyomást tegyen a Harvardról megjelent küldöttségre, akik igazgatójelöltnek tekintették a Harvard Obszervatórium élére."The 'Great Debate': What Really Happened" Hoskin, M., Journal for the History of Astronomy, 7, 169 (1976) A vitát Curtis nyerte — a csillagködök Galaxisunkon kívül vannak.
Ebben az időben Shapley a Wilson-hegyi Obszervatóriumban dolgozott, ahová George Ellery Hale vette fel. Nem sokkal később a Harvard College Observatory-ba ment igazgatónak az elhunyt Edward Charles Pickering helyére.
Élesen kritizálta Edwin Hubble megfigyeléseit, amelyekre alapozva azt állította, hogy az univerzumban a Tejútrendszeren kívül számtalan galaxis létezik. Shapley ebben is tévedett; Hubble felfedezése alapvetően átformálta a tudományos világképet.^ Marcia Bartusiak (2010). The Day We Found the Universe. Random House Digital, Inc. pp. x-xi.
1921-1952 között volt a Harvard College Observatory igazgatója. Nála dolgozott Cecilia Payne-Gaposchkin, az első olyan személy, aki (1925-ben) a Radcliffe College-ban doktorátust szerzett az obszervatóriumban végzett munkája alapján. Shapley érdemének tartják, hogy az intézményt vezető tudományos központtá emelte. Segítette a Németországból menekült zsidó tudósok elhelyezkedését is.
Az 1940-es években olyan, államilag támogatott tudományos szervezeteket segített, mint a National Science Foundation. Az ő érdeme, hogy az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) nevébe belekerült az „S” betű (a „tudományos” angol szó első betűje után).
1947-ben az American Association for the Advancement of Science („a tudomány haladásának amerikai szövetsége”) elnöke lett.
Shapley több globális fenyegetésre mutatott rá: drogok, amik elnyomják a szexuális vágyat; unalom; tömegpusztító fegyverekkel vívott világháború; világjárvány.
1950-ben Shapley kampányt szervezett az akadémián egy akkori bestseller, az orosz emigráns pszichiáter, Immanuel Velikovszkij Worlds in Collision című könyve ellen, amit sokan áltudományosnak tartottak.
A csillagászat mellett a mirmekológia is érdekelte (mirmekológia: hangyákkal foglalkozó tudományág).
Időnként kritizálták, mert szorgalmazta a tudományos adatcserét és együttműködést a Szovjetunióval. Késői éveit utazással, valamint csillagászati és filozófiai témájú előadásokkal töltötte.
Tagságok 1935-1971 között bizottsági tagja volt a tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó Science Service szervezetnek.
1941-ben a ciklusok tanulmányozásával foglalkozó alapítvány („Foundation for the Study of Cycles”) állandó bizottságának tagja lett.
Könyvei Számos könyvet írt csillagászati témákról, illetve általában a tudományról. Ezek között van a Source Book in Astronomy (New York: McGraw-Hill, 1929, társszerző: Helen E. Howarth, aki szintén az obszervatóriumban dolgozott). A kiadó tudománytörténeti sorozatának ez volt az első könyve.
1953-ban írta a Liquid Water Belt („a folyékony víz övezete”) című tanulmányát, ami tudományosan alátámasztotta Hubertus Strughold elméletét az ökoszféráról.James F. Kasting, How to find a habitable planet. pg 127
1957-es könyvében, az Of Stars and Men-ben („csillagokról és emberekről”) javasolta a „metagalaktika” elnevezést arra a fogalomra, amit ma szuperhalmaz néven ismerünk.
Népszerű könyve a Through Rugged Ways to the Stars.
Díjak, elismerések Henry Draper-érem - Tudományos akadémia, USA (1926) Prix Jules Janssen - Francia csillagászati társaság (1933) Rumford-díj - Amerikai művészeti és tudományos akadémia (1933) Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1934) Bruce-érem - Csendes-óceáni csillagászati társaság (1939) Franklin Medal (1945) Henry Norris Russell Lectureship - Amerikai csillagászati társaság (1950)
Emlékezete Shapley-kráter a Holdon 1123 Shapleya aszteroida Shapley szuperhalmaz
Családi élet 1914-ben megházasodott, felesége Martha Betz. Martha segítette férjét a csillagászati kutatásokban a Mount Wilson-on és a Harvard Observatory-ban is. Több cikket írt csillagfedésekkel kapcsolatban és más csillagászati témákban. Egy lányuk és négy fiuk volt, akik közül az egyik, Lloyd Shapley matematikus és közgazdász 2012-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott.
Jegyzetek
Források Glenn D. Considine (főszerk.): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia, 2008, John Wiley & Sons, Inc., , p. 4759.
Fordítás
Kategória:Amerikai csillagászok Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek