A tuja (Thuja) a toboztermők (Pinophyta) közé sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának egyik növénynemzetsége mintegy öt fajjal. Ezeket gyakran „életfáknak” nevezik.
Származása, elterjedése
Egyes fajai Kelet-Ázsiában, mások Észak-Amerikában honosak.
Fajai
koreai tujaPriszter, 257. és 521. o. (Thuja koraiensis) Nakai (1919)TPL, Thuja nyugati tuja (nyugati életfa, közönséges tuja, tuja, Thuja occidentalis) L. óriás tuja (óriás életfa) Thuja plicata Donn ex D.Don foszló kérgű tuja (Thuja standishii) (Gordon) Carrière kínai tuja (Thuja sutchuenensis) Franch.
A malonyai tuja (Thuja occidentalis cv. Malonyana) a közönséges tuja egyik változata.
Korábban a Thuja nemzetségbe sorolták a ma már a monotipikus Platycladus nemzetségbe sorolt keleti életfát (Platycladus orientalis) is.
Megjelenése, felépítése
Fajai fák vagy cserjék. Koronája általában kúp alakúak, vízszintes hajtásokkal. A páfrányszerűen két merőleges síkba rendeződő hajtások színe általában sötétebb és fényesebb, a fonákuk halványabb és fakó.
Pikkelylevelei keresztben átellenesen, rányomottan állnak, a fonákukon a meglehetősen lapos, telt levelkék közötti mélyedésekben gyakran hamvas szürke vagy ezüstös rajzolattal. Az apró, hegyes levélcsúcsok befelé hajlanak, ezért a hajtások tapintása puha.A szétmorzsolt levelek illata kellemes édeskés.
Kis, ovális, felálló tobozai a hajtásvégeken nőnek. A fiatal tobozpikkelyek ívesen hajlanak és egymásra borulnak, éretten barnák és szétállóak.
Életmódja, termőhelye
Örökzöld. Természetes élőhelyein erdőalkotó.
Felhasználása Gyakori dísznövény, az egyes fajoknak sok kertészeti változata ismert. A nyugati tuja (Thuja occidentalis) nagy C-vitamin-tartalmú levelét forrázva sokáig a skorbut ellen használták.
Jegyzetek
Források
Linné: Priszter: TPL, Thuja:
Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Ciprusfélék Kategória:Kelet-ázsiai flóraterület Kategória:Pacifikus–észak-amerikai flóraterület Kategória:Atlantikus–észak-amerikai flóraterület