A Typhoon együléses brit vadászbombázó repülőgép, amit a Hawker Aircraft tervezett és gyártott a második világháború idején. Elsősorban közepes magasságú vadászrepülőgépnek tervezték, a bombázók elfogására és egyben a gyár Hurricane típusát leváltani a RAF-nál, de több tervezési probléma miatt mégsem tudta ezt a feladatot teljesen ellátni.Thomas és Shores 1988, p. 16. Az 1940-es események is növelték a fejlesztési nehézségeket. A brit légierőnél elterjedt beceneve a Tiffy volt.

Szolgálatba állását 1941 közepén ugyanúgy problémák övezték, mint kezdeti szolgálati hónapjait és kétes jövőjét. Mindazonáltal, amikor 1941-ben a Luftwaffe szolgálatba állította az Fw 190-et, a Typhoon volt az egyedüli típus a RAF-nál, amely huszonnégy hengeres Napier Sabre motorjával hajtva képes volt azt elfogni alacsony magasságon, és ezzel az új feladatkörrel biztostani tudták helyét a légierőben.Thomas és Shores 1988, pp. 35–36. Az ezt a típust repülők, mint Roland Beamont, elérték, hogy éjszakai vadászThomas és Shores 1988, p. 34. és nagy hatótávolságú vadász feladatkörben is alkalmazzák. 1942 végétől a Typhoon-okat felszerelték bombákkal is, majd 1943 végétől RP–3 nem irányított rakétákkal és megnövelték a páncélvédelmét. Ezekkel a módosításokkal a típus egyike lett a háború legagilisebb közvetlen légitámogató és csapásmérő repülőgépeinek.Thomas és Shores 1988, pp. 23–26.

Kezdeti problémák és a megoldás 1941-ben, amikor rendszeresítették a Typhoon-t, akkor a megbízhatatlanság még nagyon beárnyékolta a típus alkalmazását. Akkoriban úgy számoltak, hogy minden egyes bevetésre vagy motorhiba vagy pedig a repülőgép struktúrális hibái miatt elveszítettek egy gépet.

A probléma egyik oka az volt, hogy a motor ette a kenőolajat. Ennek az volta az egyik oka, hogy a sorozat gyártott példányok minősége nem egyezett meg a tesztpéldányok minőségével.

Ezt később megoldotta, amikor sikerült a motor megbízhatóság javítani. Ez úgy oldódott meg, hogy a motort fejlesztő Napier a rivális Bristol motorgyártól segítséget kapott.

Üzemeltetők

451. század – Időlegesen három gépet üzemeltettek trópusi próbákra.

bélyegkép|jobbra|250px|A 439. század egyik Typhoon-ja leszállás előtt 400. század – Két gépet üzemeltettek fejlesztési céllal. 438. század 439. század 440. század

bélyegkép|jobbra|250px|A 486. század Typhoon-ja Frank "Spud" Murphy hadnaggyal 485. századAs stopgap: Rawlings 1978, p. 450.Article XV Squadrons - the RNZAF proper did not use Typhoons. 486. század

bélyegkép|jobbra|250px|Az 56. század egyik gépe. Jól megfigyelhető a be- és kiszállást segítő ajtó a bal oldalon bélyegkép|jobbra|250px|A 181. század egyik Typhoon Ib-je rakétákkal és póttartályokkal bélyegkép|jobbra|250px|Egy új építésű, replika a Caen Museumban a 184. század jelzéseivel

1. század 3. század 4. század – Harcászati vadász-felderítő egység, része a Második harcászati légierőnek. Kis számban alkalmaztak vadász-felderítő (FR) Typhoonokat. 56. század 137. század 164. század 168. század 170. század – Két repülőgépet üzemeltettek fejlesztési célokra.Thomas és Shores 1988, p. 179. 174. század 175. század 181. század 182. század 183. század 184. század 186. század 193. század 195. század 197. század 198. század 245. század 247. század 257. század 263. század 266. század 268. század 349. század 350. század – Mindössze három gépet üzemeltettek. 534. századRawlings 1978, p. 465. 542. század – Egy repülőgépet, az MN315-öt üzemeltették 609. század 1320. alakulat (No. 1320 Flight RAF)

778. tengerészeti légiszázad

Források Victor Bingham: Major Piston Aero Engines of World War 2

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Második világháborús brit vadászrepülőgépek