bélyegkép|jobbra|300px|Az Ötvenhatosok tere Budapesten, a Liget Budapest helyszíne bélyegkép|Parkrész a megújuló Városligetben A Liget Budapest (korábban: Múzeumi Negyed),Liget Budapest Projekt. www.ligetbudapest.org egy, a budapesti Városligetbe és az Ötvenhatosok terére tervezett beruházás. A tervek szerint 2018-2020-ra elkészülő épületekbe költözne a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern és kortárs gyűjteményének egyesítésével létrejövő Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és az újonnan létrehozott Magyar Zene Háza. Emellett újjáépítenék a lebontott Városligeti Színházat, megújítanák a Hősök tere és a Városliget teljes felületét. Felújítanák többek között az Olof Palme-házat és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak helyet adó Vajdahunyad várát, az egykori Vidámpark helyén bővítenék a Fővárosi Állat- és Növénykertet.

A létrehozását 2011 óta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója irányítja előbb kormány-, majd miniszteri biztosként. 2016 augusztusától Persányi Miklós a Liget-projekt zöldügyi miniszteri biztosa.

Történelem Előzmények

Miután 2004-ben kinevezték főigazgatójává Baán Lászlót, több fórumon is javasolta, hogy a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét egyesítsék, majd új koncepció alapján osszák fel. Utasítására elkezdték tervezni a Szépművészeti Múzeum földalatti bővítését, de ezt a kormány 2011 februárjában leállította.

Az önálló budapesti múzeumi negyed koncepciója először Tarlós István 2009 őszén nyilvánosságra hozott, a 2010-es önkormányzati választásra összeállított főpolgármesteri programjában szerepelt.Itt a Nyugati pályaudvar és a Podmaniczky út közötti területen (a korábban tervezett Kormányzati Negyed helyén), a sínek lesüllyesztésével vagy lefedésével az alábbi nyolc intézményt helyezték volna el:

Néprajzi Múzeum; Modern Magyar Művészetek Múzeuma; Magyar Építészeti Múzeum; a művészeti egyetemek kiállító és továbbképző centruma; Magyar Technikatörténet, Ipartörténet és Tudomány Múzeuma; Művészet-kulturális Gyermek- és Ifjúsági Központ; Új Nemzeti Galéria; Európa Háza. Ld. és

2011. február 15-én Szőcs Géza kulturális államtitkár és Baán László a Szépművészeti Múzeumban jelentette be, hogy 10-15 fejlesztéssel a budai várnegyedtől a Hősök teréig húzódó „kulturális tengelyt” hoznak létre; ez lesz az Andrássy Negyed. Ennek részeként az Ötvenhatosok terén Múzeumliget néven új múzeumi negyedet építenének. Az Andrássy Negyedben erősen korlátozták volna a forgalmat, kulturális célokra hasznosították volna az ott álló, állami tulajdonú épületeket, és a Múzeumligetben építették volna meg az Új Nemzeti Galériát és a Magyar Fotográfiai Múzeumot. Fontolgatták az 1952-ben lebontott Regnum Marianum-templom újjáépítését is. Szőcs Géza kezdeményezte, hogy az ekkor húszmilliárd forintosra becsült beruházás előkészítésére hozzanak létre kormánybiztosságot.

2011. október elsején Baán Lászlót az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Az 1326/2011. számú kormányhatározat értelmében feladata „a budapesti Ötvenhatosok terén kialakítandó új, nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójának kidolgozása, megvalósításának és építészeti tervpályázatának előkészítése, kiemelt figyelemmel a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítésére”. Miután 2012. június 13-án Szőcs Géza lemondott posztjáról, az Andrássy Negyed koncepciója eltűnt a kormányzati kommunikációból, de a Liget Budapest előkészítését folytatták. 2012. augusztus 31-én Baánt felmentették kormánybiztos posztjáról, és a munkát miniszteri biztosként vitte tovább.

A végleges koncepció kialakulása

Baán László kormánybiztosi kinevezésével egy időben, 2011 őszén született kormányzati döntés a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek egyesítéséről és új szempontok alapján történő felosztásáról. Baán ennek kapcsán úgy nyilatkozott: a Nemzeti Galéria mindaddig marad jelenlegi helyén, amíg el nem készül új épülete az Ötvenhatosok terén. A Magyar Nemzeti Galéria megszüntetését előíró kormányrendelet nyilvánosságra kerülését követően, 2011. november 8-án év végi hatállyal az intézmény főigazgatója, Csák Ferenc lemondott posztjáról.

2012. július 6-án Baán László és L. Simon László kulturális államtitkár bejelentette, hogy a kormány döntött a Múzeumi Negyed koncepciójának támogatásáról. Az ekkor 50-60 milliárdosra becsült beruházás keretében az Ötvenhatosok terén öt épületben hat intézményt terveztek elhelyezni: a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Építészeti Múzeumot, a Magyar Zene Házát, a Magyar Fotográfiai Múzeumot, valamint közös épületben az Új Nemzeti Galériát és a mellé költöző Ludwig Múzeumot.

2013. február 10-én Balog Zoltán miniszter és Baán László a Szépművészeti Múzeumban hozták nyilvánosságra: amellett, hogy a korábban meghatározott intézmények az Ötvenhatosok terére költöznek, a beruházás részeként készül egy új raktározási és restaurálási központ is az egykori Szabolcs utcai kórház területén, valamint helyreállítják a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát. A beruházás költségeit ekkor 70 milliárd forintra becsülték, ehhez a Városliget felújításának további 50 milliárd forintos költsége járul hozzá.

A Múzeumi Negyed nem csupán a kulturális intézmények szempontjából komoly beruházás, de idegenforgalmi szempontból is jelentős; Baán László szerint a felújított és a Múzeumi Negyeddel kibővült Városliget „Európa első számú városi-családi célpontja lehet”, amely évi 1-1,5 millió turistát hozhat Budapestre.

Az elképzelés fogadtatása

Az Andrássy Negyed, illetve a Múzeumi Negyed kialakításával kapcsolatos bejelentések a magyar sajtóban komoly visszhangot kaptak; a szakmai lapokban viták indultak a beruházás szükségességéről, az intézmények és a helyszín kiválasztásáról.

A program egyik legvitatottabb eleme a Magyar Nemzeti Galéria beolvasztása a Szépművészeti Múzeumba. 2011 októberében a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) magyar tagozatának elnöksége állásfoglalásában hiányolta a döntés előtti szakmai hatásvizsgálatokat, háttértanulmányokat. A két gyűjtemény eltérő jellegére és kialakulására hivatkozva kritizálta az „újraegyesítést” Marosi Ernő akadémikus, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke és Endrődi Gábor, az ELTE Művészettörténeti Intézetének oktatója is.Endrődi véleményét ld. blogján: A beruházást első lépéseitől kritizálta a Magyar Urbanisztikai Társaság, amely több szakmai programot és konferenciát szervezett a szakmai ellenérvek és az alternatívák bemutatására.

A kritika felerősödött 2015-ben, a Nemzeti Galéria két meghívásos tervpályázata után. A pályázatra alternatív tervet beadó Zoboki Gábor a nyilvánosság előtt is a Budai Várat ajánlotta helyszínként. Erick van Egeraat holland építész nemcsak a beruházás egész koncepcióját kifogásolta, de azon belül külön a városligeti helyszínt is.

Zugló 2014-ben megválasztott polgármestere, Karácsony Gergely népszavazást kezdeményezett a Városliget beépítéséről. Zuglóban 2015. augusztusáig 15 ezer, a beruházást ellenző aláírást gyűjtöttek össze. A Kúria azonban megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) határozatát, és ezzel megakadályozta a Városliget védelmére tervezett népszavazást.

Előkészítés, tervezés

A Városliget rekonstrukciójának koncepcióját 2013. április 30-ig készítették elő. A kétfordulós nemzetközi ötletpályázatot a Liget Budapest épületeire az Union Internationale des Architectes közreműködésével, 2014 elején írták ki; eredményt 2014 decemberében hirdettek. A pályázatra 470 munka érkezett. A Magyar Zene Háza tervpályázatát Fudzsimoto Szu japán építész irodája, a Néprajzi Múzeumét a francia Vallet de Martinis DIID Architectes nyerte. A FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum pályázatának első helyezettje a magyar Középülettervező Zrt. A Magyar Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum új épületének pályázatán a zsűri nem hirdetett eredményt, bár öt munkát megvétellel ismertek el. Erre a feladatra 2014 novemberében új, meghívásos-előminősítéses pályázatot hirdettek, amelynek második fordulójába 11 magyar és külföldi építésziroda, illetve konzorcium jutott be. 2015 áprilisában kiderült, hogy a pályázaton a japán Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA) és a norvég Snohetta megosztott első helyezést ért el. A két cég közül végül a SANAA kapta a megbízást.

2015 januárjában a kormány bejelentette, hogy a projekt részeként épül meg a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése, illetve felújítják a Vajdahunyad várát és a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum épületét is. A korábban tervezett projektstruktúrát felülírta a 2015. október 20-i kormánydöntés. A beruházásból ezzel kikerült a fotográfiai és az építészeti múzeum, és nem költözik a Városligetbe a Ludwig Múzeum - viszont eredeti helyén újjáépítik az 1950-es években lebontott Városligeti Színházat, amely a Kolibri Színpaddal együttműködésben, gyermekszínházként működik majd. A kormánydöntés magában foglalja a Vajdahunyad várának rekonstrukcióját, illetve a Hősök tere 1938 előtti állapotának visszaállítását is.

2015 novemberében Baán László bejelentette, hogy az eredetileg tervezett határidőre, 2018 tavaszára a Magyar Zene Háza, illetve Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ új épületei, továbbá a Szépművészeti Múzeum és a Közlekedési Múzeum felújítása készülhet el. Az Új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum új épületei, a Vajdahunyad vár és az Olof Palme Ház felújítása, a Városligeti Színház, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése legkorábban 2019-re lehet kész.

2015 decemberében kiírták az újabb, meghívásos nemzetközi pályázatot a Néprajzi Múzeum tervezésére a kijelölt új helyszínen, illetve ezzel párhuzamosan a nyitott tájépítészeti tervpályázatot a Városliget megújítására.

Építkezés

A munkálatok a Közlekedési Múzeum épülete, illetve a Városligetben álló pavilonok bontásával 2015 végén indultak el. 2017 elejére a Közlekedési Múzeum lebontása befejeződött. A Magyar Zene Háza átadását 2018-ra, a Nemzeti Galéria átadását 2019 nyarára tervezték. 2021-ben a Magyar Zene Háza építkezése a finisébe ér, illetve a Dózsa György út mellett már szintén előrehaladott állapotban van a Néprajzi Múzeum új otthonának építése is.

A tervek között szerepelt a Dózsa György út alá építendő, 800 jármű befogadására alkalmas, egyesek szerint az Országház épületével majdnem egyező méretű mélygarázs. Mivel az egész építkezés kiemelt beruházásnak minősül, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási hivatalának határozata szerint semmiféle környezeti hatással nem járhat az építkezés, ezért környezeti hatástanulmány elvégzésére nincs szükség.http://hvg.hu/itthon/20170606_melygarazs_liget_dozsa_gyorgy_ut 2020-ra megépült a földalatti parkolóház, melynek alapterülete 9000 négyzetméter (az Országház területének kb fele), és a magyar modernizmus kiemelkedő alakjainak festményeit idézik meg a falain, a felette lévő parkrészt pedig visszakapták a növények és a gyalogosok.

Projektek

Közlekedési Múzeum - Magyar Innováció Háza 2015 januárjában jelentették be, hogy hétmilliárd forintért a Liget Budapest részeként felújítják és helyreállítják a Közlekedési Múzeumot. A múzeum háború előtti állapotának újjáépítését a Mérték Építészeti Stúdió tervezi. A beruházás részeként 2015 végén megkezdődött a múzeum szabadtéren kiállított műtárgyainak elszállítása, amelyet a háború után emelt épületrész bontása követ. 2017-ben a kormány úgy döntött, ne a Városligetben, hanem az Északi Járműjavító területén találjon új otthonra a Közlekedési Múzeum, a Városligetben pedig - az épület eredeti formáját visszaépítve, de többszintes, földalatti bővítések nélkül - a Magyar Innováció Házát tervezik megvalósítani.

Magyar Zene Háza bélyegkép|Az épülő Magyar Zene Háza