Sângeru község Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Butuci, Mireșu Mare, Mireșu Mic, Piatra Mică és Tisa.
Fekvése A megye keleti részén található, a megyeszékhelytől, Ploieşti-től, negyvennégy kilométerre északkeletre, a Cricovul Sărat és a Cricovul Dulce folyók valamint a Saratica, Calugarel és Salcia patakok mentén.
Történelem Helyi legendák szerint a település magja egy veresgyűrű som (románul: sânger) körül alakult ki, és innen ered a település neve. Ezen a néven 1750-ből származó dokumentumokban szerepel először a település.
Matei Basarab havasalföldi fejedelem 1652. július 25-én, az Apostolache kolostorhoz címzett leveléből lehet következtetni, hogy a mai Sângeru régi neve Fundeni volt.
1831-es évkönyv szerint Havasalföld Saak-Székely megyéjének a része volt, ezen okirat megemlíti, hogy ekkor a településen 100 család élt.
1897-ben a község Prahova megye Podgoria járásához tartozott és Sângeru, Butuci valamint Mireș falvakból állt, összesen 2095 lakossal. A község tulajdonában volt egy vízimalom, egy iskola valamint négy templom: kettő Sângeru-n, melyek közül az egyiket Alecu Văcărescu alapított 1816-ban, a másikat pedig Dumitrache Mârzescu 1723-ban, egy Mireșul faluban, melyet Anica Văcărescu és testvére Pană Băbeanu alapítottak 1851-ben, a negyedik templom pedig Butuci faluban állt.
1907. március 15-én néhány száz földműves gyűlt össze a községháza előtt, tiltakozásul a kizsákmányoló földhasználati szerződések miatt. Miután a szerződéseket megszerezték a községházáról és azokat széttépték, Sângeru és Lapoș településeken több földbirtokos házát is kifosztották. A kibontakozó felkelés leverésére a hadsereg gyalogos és lovas egységeit vezényelték a településre, akik végül 104 embert vettek őrizetbe. Ezzel megakadályozva a további lázongásokat. Az utókor a felkelők tiszteletére egy emlékművet emelt a községházával szemben.
A két világháború között a Prahova megyei Podgoria járáshoz tartozott, 2826 lakossal.
1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, a Prahova-i régió Urlați rajonjához került, majd 1952-ben a Ploiești régió Mizil rajonjához csatolták.
1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, Tisa falva pedig ekkor került Sângeru irányítása alá, Apostolache községtől.
Lakossága
A nemzetiségi megoszlás a következő:
2002 Románok 4584 85,41% Romák 783 14,58% Összesen 5367 100,0%
Hivatkozások
További információk A település honlapja A településről asociatiaturismprahova.ro 2002-es népszámlálási adatok Marele Dicționar Geografic al României
Kategória:Prahova megye települései