Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin, oroszul: Родион Константинович Щедрин szovjet-orosz zeneszerző, zongoraművész, a Szovjetunió népművésze (1981).
Legismertebb kompozíciója a Кармен-сюита (Carmen-szvit) című Bizet operájából készült balettzenéje (1967). A szinte minden műfajban alkotó komponista fő műve a gyermekkorától rajongott Gogol-regényből, tíz éven át saját librettójára írott Мертвые души (Holt lelkek) című operája (1977).
Felesége 1958-tól a balerina haláláig Maja Pliszeckaja volt.
Élete Édesapja is zeneszerző volt, az alapokat tőle sajátította el. A még zongoraművésznek készülő Scsedrin 1941-től a Moszkvai Központi Zeneiskolában tanult. A Nagy Honvédő Háború idejére családjával együtt Szamarába evakuálták. 1944-től a Moszkvai Kórusiskola diákja volt. 1950-ben került be a Moszkvai Konzervatóriumba. Zeneszerzést Jurij Saporin osztályában, zongorát Jakov Fliernél tanult. Az 1955-ös végzés után pianistaként működött.
A Carmen-szvit A balett bemutatója 1967-ben volt Maja Pliszeckajával a címszerepben, aki Scsedrin felesége volt. Ugyancsak 1967-ben a Kubai Nemzeti Balett is bemutatta, ott Alicia Alonso volt a főszereplő. Az előadások bejárták a világot, az oroszból két (1969, 1978), a kubaiból három filmváltozat (1968, 1972, 1973) is készült.
Állítólag Scsedrin a felesége számára szeretett volna Sosztakoviccsal íratni egy szvitet a Carmenből, de ő a feladatot finoman, ám határozottan visszautasította, ezért Scsedrin maga írta meg, amit a Bolsoj be is mutatott, de a premiert követően az előadást betiltották, mert túlságosan túlfűtöttnek és erotikusnak találták. Aztán vagy háromszáz előadást ért meg csak New Yorkban. Művei Balettek A púpos lovacska (Pjotr Pavlovics Jersov meséjéből); 1960 Carmen-szvit (Bizet operájából); 1967 Anna Karenina (Tolsztoj regénye alapján); 1972 Sirály (Csehov nyomán); 1980 A kutyás hölgy (Csehov nyomán); 1985
Operák Nem csak szerelem (Sz. P. Antonov elbeszélései alapján); 1961 Holt lelkek (Gogol műve nyomán); 1977 Lolita (V. V. Nabokov regényéből), 1992 Очарованный странник (Leszkov elbeszéléséből); 2002 Боярыня Морозова (Avvakum protopópa és Morozova önéletírása nyomán); 2006
Zenekari művek Vokális művek Zongoraművek Kamarazene Egyebek Díjai Jegyzetek
Források Brockhaus Riemann zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkai Antal. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. III. köt. 344. l. Neef, Sigrid: Handbuch der russischen und sowjetischen Oper. 2., durchges. Aufl. Berlin, 1988. Henschelverlag. S. 551–562 Оперные либретто. Краткое изложение содержания опер. 5-е изд., испр. Москва, 1981. «Музыка». Т. 1. с. 234–242
Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Szovjet zeneszerzők Kategória:20. századi zeneszerzők Kategória:Orosz zongoraművészek Kategória:Orosz operaszerzők Kategória:Filmzeneszerzők Kategória:Lenin-renddel kitüntetettek