Szabó Jenő (Kolozsvár, 1867. április 17. – Kézdivásárhely, 1934. november 18.) erdélyi magyar református lelkész, költő, Szabó Dezső bátyja.

Életútja

Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Református Kollégiumban, a teológiát Nagyenyeden végezte (1890). Papi pályáját Nagyenyeden kezdte, majd Békésgyulán, Barátoson, Illyefalván, 1901-től nyugdíjazásáig (1915) Kézdi­vásárhelyen volt lelkész. Nyugdíjasként 1923–34 között a Bereck központú szórvány egyházi teendőit látta el. Öccse, Szabó Dezső valószínűleg róla mintázta Az elsodort falu (1919) Farczády Jenőjét, s a megsértődött költő Sz. Farczády leveleit. (Intimitások Szabó Dezső életéből. Az elsodort falu kritikája Kézdivásárhely, 1925–26 c. művével reagált a regényben írottakra.) Az első világháború és a forradalmak alatt, de később is nyomasztó anyagi gondok között élt, könyöradományokból temették el.

Költői munkássága

Verseit 1891-től az Ellenzék, Arad és Vidéke, Fővárosi Lapok, Erdélyi Lapok, Jó Pajtás közölte; a Székelyföldi Néplap és e lap elődjeinek, utódjainak állandó munkatársa volt; jeles szónok, „aranyszájú pap”-nak nevezték. Tagja volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, a Kemény Zsigmond Társaságnak, a temesvári Arany János Társaságnak.

Szoros barátság fűzte Szabolcska Mihályhoz, akinek költészete hatott is rá. A nép-nemzeti irányzat késői követőjeként főleg Arany lírájának az utánzója. Felesége korai halála után ihlető forrása többnyire a bánat, de elsiratta az első világháború áldozatait is, Trianon után pedig hirdette és vallotta az ittmaradást. A modern líra szele alig érintette. Legismertebb költeménye a Barackfa virága c., amely a költő sorsának metaforikus képe is, s amelynek korabeli népszerűségét Dávid István zenéje növelte.

Művei

Versek. 1882–1892 (Nagyenyed, 1893) Újabb versek. 1892–1896 (Nagyenyed, 1896) Magyar szívvel. Versek, 1896–1906 (Kézdivásárhely, 1906) A mélységből. Költemények, 1914–1920 (Brassó, 1920) Virágok a Golgotáról (Kézdivásárhely, 1923) Sóhajok hídján (Kézdivásárhely, 1923) Farcády Jenő levelei Szabó Dezsőhöz. Intimitások Szabó Dezső életéből. Az "Elsodort falu" kritikája. Kézdivásárhely 1925–1926; Minerva Rt., Kolozsvár, 1944

Források

További információk

Reményik Sándor: Virágok a Golgotáról. Pásztortűz, 1923/33/III. Ikafalvi Diénes Jenő: Szabó Jenő. Vasárnapi Újság, 1923/16 = Erdélyi írók otthon Szabó Jenő (Nekrológ). Erdélyi Napló, 1934. november 25.

Kategória:Magyar költők Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Romániai magyar egyházi személyek Kategória:Magyar református egyházi személyek Kategória:Kolozsváriak Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1934-ben elhunyt személyek Kategória:A kolozsvári református kollégium diákjai