Kernyesd () falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete A 'pisze' jelentésű román cârn szóból származik, személynévi áttétellel és helységnévképzővel. Először 1439-ben említették, Kernesth alakban.
Fekvése A Hátszegi-medencében, Hátszegtől tíz kilométerre délkeletre fekszik.
Lakossága 1785-ben 316 lakosa volt. 1790-ben 313 görögkatolikust, 1786-ban nyolc római katolikust írtak össze benne.Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet 1910-ben 788 lakosából 749 volt román, 29 magyar és hét német anyanyelvű; 736 görögkatolikus, 21 római katolikus, 14 ortodox, nyolc zsidó és hét református vallású. 2002-ben 483 lakosából 475 volt román és hét ukrán nemzetiségű; 442 ortodox, 18 baptista és 17 pünkösdi vallású.
Története A helyi kenézi család Katalin nevű tagja 1489-ben a nyugati rítus szerint esküdött meg Móré Jánossal. Az itt udvarházzal bíró Kernyesdi család és talán más birtokos családok is a katolikus szertartást követhették, mert a 15. században helyben egy latin rítusú templom épült, amely a 17. századig állt fenn. A 9x6,8 méteres hajóból, négyzet alakú szentélyből és toronyból álló épület alapjait az Uncsukfalva felé eső temető közepén ásták ki.Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997, 184–187. o. Román jobbágyfalu volt kevés kisnemessel, akik a 17. és a 18. század egy részében református hiten voltak. 1666-ban Barcsai Ákosnak udvarháza volt itt. Mai ortodox (eredetileg görögkatolikus) temploma 1755-ben épült, egy korábbi fatemplom helyén.
A faluban Kendeffy Samu helybéli birtokos számára és Lukse-Fábry Béla tervei alapján 1871–75-ben felépítették a svájci Hilterfingen közelében alig egy évtizeddel korábban elkészült romantikus Hünegg-kastély mását, egy nagy kerek saroktoronnyal. Az épület nem maradt fenn.Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: A historizmus kora. Bp., 2007, 176–77. o.
Gazdaság A Nagyvízen két kis vízerőmű is működik a falu közelében; a Kernyesd I 15,9, a Kernyesd II 11,5 megawatt kapacitású.Nicolae Popa: Țara Hațegului. Timișoara, 1999, 115. o.
Jegyzetek
bélyegkép|balra|260px|Kernyesd környéke 1769–73 körül, még a Nagyvíz szabályozása előtti vízrajzi viszonyokkal
Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései