A forradalmi ifjúsági napok vagy Forradalmi Ifjúsági Napok (rövidítve: FIN), más néven „forradalmi tavasz” vagy „három tavasz” 1967–1987 közöttKérdések és válaszok a Kádár-korról, Napvilág kiadó, 2013, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) által szervezett tavaszi ünnepségsorozat volt. A Kádár-rendszer propagandagépezete a FIN keretében igyekezett összekapcsolni az 1848-as forradalomra emlékező március 15-ét az 1919. március 21-i Tanácsköztársaságról és az 1945. április 4.-i a fasiszta megszállás alóli felszabadulásról történő megemlékezéssel.Kolozsi Ádám - A hálás magyar nép ÁVH-s felvonulókkal mond köszönetet a Szovjetuniónak (444.hu, 2025.04.04.) A forradalmi ifjúsági napokat a KISZ-en kívül a pártszervek (MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya (APO), illetve a megyei és budapesti pártbizottságok is) rendszeresen megtárgyalták.
Története Az 1956-os forradalom leverése után március 15. félelmetessé vált a hatalom szemében. Kádár kormányzata 1956 decemberében ugyan rendeletileg visszaadta március 15-e nemzeti ünnep rangját, de 1957-ben ismét, öt nappal az ünnep előtt, mégis munkanappá nyilvánították, csak az iskolákban volt tanítási szünet. A levert szabadságharc újraindítását nem véletlenül erre a dátumra tervezték („Márciusban Újra Kezdjük”, MUK). Az állampárt vezetése ambivalensen viszonyult a kokárdás ünnephez (netán paranoiásan rettegtek tőle), annak potenciálisan rendszerkritikus, ellenzéki töltete miatt. A hatvanas évek elejétől iskolai ünnepségeket ugyan már országszerte tartottak, ám a felnőttek számára továbbra is munkanap volt a forradalom évfordulója.
Az ifjúság újult érdeklődést mutatott március 15. iránt. Az 1848, 1919 és 1945 eseményeihez kötődő ünnepségek eltérő népszerűsége, a hivatalostól eltérő interpretációk fejtörést okoztak a hatóságoknak; ahogy az is, hogy míg március 15. iskolai szünnap volt, addig 21-én tanítás folyt az iskolákban.Transindex: Nosztalgiafegyver – A vörös páncélvonat és a Forradalmi Ifjúsági Napok Az Agitációs és Propaganda Osztály 1966 januárjában javaslatot készített az 1967-es tavaszi ünnepségekről, a Forradalmi Ifjúság Hete megrendezésére. 1966 augusztusában a KISZ Titkársága a márciusi évfordulókat április 4-ével összekötve, Forradalmi Ifjúsági Napok néven kívánta megszervezni a tavaszi ünnepségsorozatot. Ebben az öszvérmegoldásban március 15-ét mint csúcspont március 21-e, a Tanácsköztársaság emléknapja követte, majd április 4-e zárta, „szerves egységbe állítva 1848 és 1919 örökségét a jelennel”.
A KISZ védnöksége alatt 1967 és 1987 között rendezték meg a forradalmi ifjúsági napokat.
1987. december 15-én az MSZMP Politikai Bizottságának határozata ismét piros betűs ünneppé nyilvánította március 15-ét; az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben pedig hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánította.Múlt-kor történelmi portál: Egy ünnep másfél évszázada
Jegyzetek
További információk Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek: Nemzeti ünnepek Történelemportál Tiltott márciusok – március 15. a kommunista diktatúra idején Magyar Hírlap: Március 15-e és a baloldal Transindex: Nosztalgiafegyver – A vörös páncélvonat és a Forradalmi Ifjúsági Napok Forradalmi Ifjúsági Napok, Gárdos Péter dokumentumfilmje (1974) Képek az 1970-es, 1980-as évek márciusaiból Videó, Forradalmi Ifjúsági Napok eseményei, Balassagyarmat, 1974
Kategória:Magyarország a Kádár-korszakban Kategória:Kommunizmus Kategória:Magyarországi kulturális események