A strukturált párbeszéd olyan eszköz, amely segítségével a fiatalok kinyilváníthatják véleményüket az őket érinti kérdésekben, és eljuttathatják azt az európai uniós döntéshozókhoz. Ez az eszköz segít becsatornázni az európai uniós fiatalok véleményét az őket érintő, előre kijelölt ifjúságpolitikai kérdésekben az európai uniós politikai döntéshozatalban. Ez esélyt biztosít arra, hogy az Európai Unió ifjúságpolitikáját a fiatalok érdekeinek és igényeinek megfelelően alakítsák a fiatalok és a döntéshozók folyamatos konzultációja réven.
Előzménye A strukturált párbeszéd közvetlen előzménye az ifjúságról szóló fehér könyv, melyet az Európai Bizottság 2001 novemberében fogadott el, és kijelölte azt a négy fontosabb ifjúságpolitikai területet, ahol nagyobb együttműködés szükséges: (demokratikus) részvétel, tájékoztatás, önkéntesség és a fiatalok nagyobb fokú megértése és ismerete. A fehér könyvA fehér könyv összefoglalása és teljes szövege célkitűzése egy olyan új keretrendszer kialakítása az ifjúságpolitika területén, mellyel sokkal hatékonyabban lehet bevonni a fiatalokat az őket érintő döntésekbe. A Fehér Könyvben megfogalmazott új keretrendszer két összetevőből állt. Egyrészt az EU-tagállamok közötti együttműködés fokozása az úgynevezett „nyitott koordinációs módszer” segítségével, másrészt a fiatalok igényeinek figyelembevétele az ágazati politikákban, főleg a foglalkoztatás, oktatás, társadalmi befogadás, mobilitás területén.
Másik előzménye az Európai ifjúsági paktum,Summaries of EU legislation > European Youth Pact melyet 2005 márciusában fogadott el az Európai Tanács a lisszaboni stratégia felülvizsgálatának részeként. Az ifjúsági paktum olyan politikai eszköz, melynek célja az európai fiatalok oktatásban, képzésben való részvételének növelése, valamint a mobilitás, a szakmai és társadalmi beilleszkedés elősegítése. Ezen kezdeményezés célja ezen kívül, hogy a különböző hasonló területeket érintő kezdeményezéseket összhangba hozzák egymással, és az, hogy a tagállamok az előbb említett kezdeményezések kidolgozásával kapcsolatban konzultációt folytassanak a fiatalokkal.
Létrehozása Az előző címben említett eszközök fő célkitűzése az volt, hogy a fiatalokat minél aktívabban bevonják az ifjúságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalba.Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak az ifjúságot érintő európai szakpolitikákról. Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések: Az Európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás (2005. május 30.) Ezen célkitűzés hatására 2005 november végén a Miniszterek Tanácsa egy olyan állásfoglalást A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás –– „Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések –– az európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás ösztönzése” (2005. november 24.) fogadott el, melyben felkéri a Bizottságot és a tagországokat, hogy alakítsanak ki egy olyan strukturált párbeszédet, melyben részt vehetnek fiatalok, ifjúsági szervezetek, ifjúságkutatók és politikai döntéshozók. Egy ilyen típusú strukturált párbeszéd szükségességét egy 2006 novemberi tanácsi állásfoglalás,A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás – A fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítása a fiatalok aktív európai polgári szerepvállalásának ösztönzése érdekében valamint egy 2007 szeptemberében kiadott, a fiatalok társadalomban, oktatásban és foglalkoztatásban való teljes körű részvételének elősegítéséről szóló bizottsági közvéleményA Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítése is megerősítette. 2009-ben hozták létre a strukturált párbeszéd elnevezésű konzultációs eszközt, melynek lényege, hogy a fiatalok (15-30 éves korosztály) kinyilváníthassák a véleményüket az őket érintő kérdésekben.
Felépítése Az Európai Unió Tanácsa elnökének feladata az Európai Unió prioritásainak meghatározása, és az ezzel kapcsolatban kialakult hármas rotációs rendszerének köszönhetően a tagállamokat triókba osztják. Minden trió 18 hónapon keresztül működik, így a tagjaik félévenként váltják egymást. A trió felépítés lényege, hogy a folyamatosságot biztosítsa az adott három tagállam között, valamint az egymást váltó triók között. A strukturált párbeszéd erre a felépítésre alapul, így minden trió kijelöl egy számára fontos, átfogó ifjúságpolitikai témát, melyen belül az egyes tagállamok az elnökségi pozíció betöltése alatt választhatnak egy altémát.
Az alábbi táblázat tartalmazza a strukturált párbeszédben részt vevő elnökségek listáját és az általuk megszabott ifjúságpolitikai prioritásokat. Dátum Átfogó ifjúságpolitikai téma Soros elnök Ifjúságpolitikai altéma 2010. január – 2011. június Fiatalok foglalkoztatása Spanyolország Hátrányos helyzetű fiatalok bevonása Belgium Ifjúsági munka Magyarország Aktív részvétel, önkéntesség 2011. július – 2012. december Fiatalok részvétele Lengyelország A fiatalok és a világ Dánia Kreativitás és innováció Ciprus Részvétel és társadalmi befogadás 2013. január – 2014. június Fiatalok társadalmi befogadása Írország Az ifjúsági munka minősége Litvánia A nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok Görögország A fiatalok vállalkozókészsége 2014. július – 2015. december A fiatalok képessé tétele Olaszország A fiatalok jogokhoz való hozzáférése Lettország - Luxemburg -
Működése Európai szint A strukturált párbeszéd európai szintű koordinálásért az Európai Irányítóbizottság felelős. Ezen kívül a folyamatot ellenőrzi, értékeli, és az eredményeit kommunikálja. Tagjai között vannak az Európai Bizottság képviselői, a tanácsi trió elnökségének országaiból az ifjúságpolitikáért felelős minisztériumok, a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok, valamint a Fiatalok lendületben program nemzeti irodáinak képviselői és az Európai Ifjúsági Fórum képviselői. Az Irányítóbizottság feladata a nemzeti konzultációkhoz szükséges vezérkérdések megalkotása, valamint a tagállamokból visszaérkező eredmények összefésülése, és egy dokumentumba való összefoglalása. Ezt a dokumentumot, mint háttérdokumentumot használják fel az EU Ifjúsági konferenciákon.
Tagállami szint A strukturált párbeszéd alkalmazása minden tagállamban az Európai irányítóbizottság útmutatásai és az általa kijelölt főbb irányvonalak mentén, nemzeti konzultáció révén zajlik. Az egyes tagországokban a nemzeti munkacsoportok felelősek a konzultáció lebonyolításáért, melynek eszközei a kérdőívek, a mini-interjúk, a viták és a fókuszcsoportos beszélgetések. A munkacsoport tagjai közé az ifjúsági ügyekkel foglalkozó minisztériumok képviselői, ifjúsági szervezetek képviselői, ifjúságkutatók, és ha van, akkor a Nemzeti Ifjúsági Tanács tagjai tartoznak. A munkacsoportok feladata, hogy minél több fiatalt, minél hatékonyabb módon elérjenek, illetve, hogy a konzultáció eredményéből egy nemzeti riportot készítsenek, amelyet eljuttatnak az európai irányítóbizottsághoz.
Ifjúsági konferenciák Minden elnökség ideje alatt megrendeznek egy európai uniós ifjúsági konferenciát az adott elnökség országában, amelyen az európai uniós döntéshozók és a tagállamok ifjúsági delegáltjai előre meghatározott kérdésekben konzultálnak egymással. Az irányítóbizottság által kiadott háttérdokumentum témái alapján workshopokban vehetnek részt a résztvevők, melyekért az Európai Ifjúsági Fórum által kijelölt facilitátori csoport felelős. A konferencia végére az egyes workshopok 3-3 ajánlást fogalmaznak meg, melyet eljuttatnak az Európai Unió Tanácsához, amely azok alapján megállapításokat és döntéseket hoz.
Ajánlások Spanyolország, Jerez de la Frontera, 2010. április 13-15. Közös következtetések A konferencia témája a fiatalok foglalkoztatása volt, ezen belül is főleg a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkoztatási nehézségeivel foglalkoztak. Ezen a konferencián 97 ifjúsági delegált és 90 döntéshozó ült össze, hogy megvitassák az európai uniós ifjúságpolitika prioritásait.
Fiatalok foglalkoztatás és ennek hatása a fiatalok autonómiájára. A munkaerőpiachoz való hozzáférés Nem formális tanulás eredményeinek elismerése Tisztességesen fizetett, biztonságos munkakörülményeket biztosító, hosszú távú munkahelyek biztosítása a fiatalok számára Az oktatásból a munkaerőpiacra való zavartalan átmenet biztosítása olyan támogató intézkedések előmozdításával, mint minőségi gyakornoki lehetőségek, tanácsadási rendszer, valamint hatékony és kiegyensúlyozott együttműködés a munkaerő-piaci politikával :# "Fiatalbarát" munkaerőpiac Jövedelemtámogatási-, nyugdíjrendszerhez és egyéb szolgáltatáshoz (gyermekgondozás, lakhatás, közlekedés, stb.) való hozzáférés biztosítása a fiatalok számára a fiatalok autonómiájának és biztonságának támogatása érdekében Annak érdekében, hogy csökkentsék az oktatásból kiesők arányát, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok körében, arra kérik a Tagállamokat, hogy gondolják újra a pénzügyi támogatási- és az oktatási rendszerek hatékonyságát Fiatalok vállalkozási szelleme és önfoglalkoztatása Vállalkozói szellem ösztönzése és egyenlő esélyek biztosítása minden fiatal számára, aki vállalkozó szeretne lenni A vállalkozáshoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése A vállalkozásról szóló jobb tájékoztatás és támogatási programok szükségessége Új ötletek támogatásának és a kölcsönökhöz, valamint uniós finanszírozási programokhoz való hozzáférés szükségessége A bonyolult eljárásokhoz kapcsolódó specifikus képzés és támogatás szükségessége Munkakörülmények és esélyegyenlőség. A munka és magánélet összeegyeztetése A fiatalokra vonatkozó munkafelvételhez és munkakörülményhez kapcsolódó diszkrimináció megszüntetése A kétes munkaszerződésekkel szembeni védelem biztosítása a fiatalok számára az egyenlő munkajogok, a foglalkoztatási biztonság és az autonómia előmozdításának érdekében Esélyegyenlőség biztosítása a fiatal nők és férfiak számára a magán- és családi élet, valamint a munka összeegyeztetése érdekében A szakmai gyakorlat releváns tanulási tapasztalat kell, hogy legyen, ahol érvényesülnek a tisztességes munkapiaci feltételek A fiatalok nemek közötti egyenlőségének előmozdítása a munkaerőpiacon és az oktatásban Képzés és oktatás, élethosszig tartó tanulás és mobilitás. Innováció, kreativitás és az új infokommunikációs technológiák használata A nem formális oktatás, valamint a formális oktatás, nem formális oktatás és e-oktatás szinergiájának és komplementaritásának elismerése A fiatalok számára biztosított egyenlő esély az alábbiakhoz való hozzáférésben: formális oktatás, nem formális oktatás, élethosszig tartó tanulás, képzés és mobilitás Munkatapasztalati lehetőségek fejlesztése az oktatási rendszer állami és magánszektora, valamint a NGO-k közötti szektorokon átívelő együttműködés és kapcsolat segítségével, valamint a szakképzés és szakoktatás hitelességének tudatosítása A már meglévő mobilitási és oktatási eszközök mellett a "fiatalbarát" iránymutatás és tájékoztatás fejlesztése Az oktatás minden szintjén és formájában megjelenő kreativitás és innováció támogatása Az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés növelése, valamint az egyénre és a társadalomra gyakorolt hatásuk tudatosítása Társadalmi párbeszéd, részvétel és a munkavállalók jogai Mind a foglalkoztatott, mind a munkanélküli fiatalok nem kapnak elegendő információt, tudást, készségeket és bátorítást, hogy részt vegyenek a munkakörnyezetükben és a társadalmi párbeszédben A munkajog és a szociális védelem nem terjed ki olyan fiatalokra vonatkozó specifikus helyzetekre mint a szakmai gyakorlat, részmunkaidős foglalkoztatás, szülői szabadság, stb. A vállalati környezet nem ösztönzi a fiatal munkavállalókat, hogy a munkahelyi környezetükkel kapcsolatos döntéshozatalban részt vegyenek