Koszmosz–150 (oroszul: Космос 150) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Második generációs Zenyit–4 felderítő műhold.
Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Programja a Koszmosz–141-gyel megegyező. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette.
Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold.
1967. március 22-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája perces, 65.64 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 204 kilométer, apogeuma 350 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 10 nap.
Fototechnikai (fényképezőgép, televíziós kamera) berendezései nagy pontosságú (3000 milliméter/3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek.
1967. március 30-án 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.
Források
További információk
Elődje:Koszmosz–149Koszmosz-program 1967Utódja:Koszmosz–151
Koszmosz 0150 Kategória:1967 az űrkutatásban