Péter (Pikler) György (Budapest, 1903. március 30. – Budapest, 1969. január 4.) matematikus, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok doktora (1967). A reformközgazdászok közé tartozott. 1948-tól 1968-ig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke volt.

Testvére, Ferenc: mérnök; felesége: Pikler Emmi (1902–1984) orvos, írónő; gyermekei: Tardos Anna, Pikler Éva, Péter József, Péter János.MTV - Modern képmesék

Élete Apja Pikler J. Gyula (1864–1952) orvos, szociológus, aki 1887-től a fővárosi Statisztikai Hivatalban dolgozott, annak 1906-tól 1917-ig aligazgatója volt. Anyja Fekete (Schwarz) Ilona (1878–1947) volt, Fekete Lipót kaposvári bérlő és Kunfi Katalin lánya.

Pikler György Bécsben találkozott Emilie Madeleine Reichhel, akivel 1930-ban Triesztben házasodtak össze, majd ott telepedtek le. A férj ekkor középiskolai matematikatanárként dolgozott.

1932-től részt vett a munkásmozgalomban, 1935-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának a tagja. 1936-ban letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték. A második világháború végéig, kilenc évig börtönben és koncentrációs táborban volt. A szegedi Csillag börtönben együtt raboskodott többek között Rákosi Mátyással is. 1944 nyarán besorozták a politikai foglyokból létrehozott büntetőszázadba, ahonnan két társával együtt megszökött.

1945 után Szegeden alpolgármester és városi tanácsos, majd 1948-ig Budapesten az Országos Társadalombiztosítási Intézet vezérigazgatója lett. 1948-ban megbízták a Központi Statisztikai Hivatal irányításával. Átszervezte a hivatalt, megváltoztatta a korábbi statisztikai szemléletet és gyakorlatot. A történethez hozzátartozik, hogy kollégái nem igazán kedvelték, mert eléggé kellemetlen, goromba alak volt. Ezzel együtt felismerte a gazdasági problémákat, nézeteit tudományos folyóiratokban tette közzé. A Közgazdasági Szemlében olyan gazdasági rendszerről írt, amely a vállalatok önállóságára és felelősségére épít, utóbb eljutott a tényleges nyereségérdekeltség és a piac szerepének a felismeréséhez is. Emellett több olyan, börtönből szabadult '56-osnak adott munkát a hivatalban, mint Andorka Rudolf, Bibó István vagy Kemény István.

1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre.

A statisztika tudományának fejlődése Magyarországon az 1950-es évekbenAz egyetemi oktatás mellett több statisztikai tanfolyam és később három statisztikai középiskola megszervezésére, valamint két tudományos intézet – a Népességtudományi Kutatóintézet és a Gazdaságkutató Intézet – létrehozására került sor, továbbá 1958-ban – Európában másodikként – tudományos folyóirat is indult Demográfia címmel.

Az 1956-os forradalom után revizionistának tekintették, de nem váltották le. 1963-tól Nyers Rezső munkatársa a gazdasági mechanizmus reformjában.

1964-től a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Szenvedélyes numizmatikusként nemesfém érméket gyűjtött és vásárolt – itthon és külföldön. Már az 1960-as évek elején az állambiztonság látókörébe került, műkincsekkel folytatott üzérkedés, devizabűntettek, sikkasztás gyanúja miatt, továbbá cionista kémkedéssel vádolt személyek kapcsolataként is figyelték.

Huszár Tibor visszaemlékezése szerint „soha sehol nem tudták a készülő per aktáiban bizonyítani, hogy Péter György csempészésben vett részt, hogy Napóleon-aranyakkal kereskedett, vagy hogy saját és a lánya lakásán ilyesmit rejtegetett volna. Amikor házkutatást tartanak, semmit sem találnak.”

Mindenesetre 1968 márciusától mégis operatív akciót folytattak ellene, letartóztatni viszont nem tudták, mivel ahhoz a legfelsőbb pártvezetés engedélyére lett volna szükség. Felfüggesztették állásából, ám szabadlábon hagyták, mert szívinfarktus miatt ápolásra szorult. Benkei András belügyminiszter utasítására a BM-kórházban őrizet alá került, 24 órában rendőr posztolt kórtermének ajtaja előtt. De bármennyire is szigorúan őrizték, 1969. január 4-én reggel holtan találtak rá kórházi szobájában.Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront akkori alelnöke halála után 32 évvel, 2010-ben kiadott titkos naplójában ezt írta róla:A kórházban Péter őrizet alatt állt. A két ÁVH-s, Sanyi – t.i. Barcs Sándor, az MTI elnöke – így nevezte őket, este benézett a szobába, Péter pizsamában, befelé fordulva aludt. Nyugodtan elmentek ultizni, s vagy másfél óra múlva (egy másik hír szerint csak hajnali öt óra tájban) benéztek a szobába, s látják: Péter ott fekszik holtan, felöltözve – a másik híradó, Mód Aladár szerint pizsamában. Barcs adatközlője szerint nemcsak fel volt öltözve (vagy esetleg felöltöztették!), hanem a szája begyömöszölve és bekötve, és bal oldalon egy konyhakés mélyen átvágta a nyaki ütőeret és a szívet is.A hivatalos verzió szerint 1969. január 4-én Péter György öngyilkosságot követett el úgy, hogy kétszer szíven szúrta magát egy hámozókéssel. Órákkal később találták meg, az ágya mellett feküdt a padlón vérbe fagyva, szájába tömött zsebkendővel.

Krahucsán Zsolt történész szerint a vizsgálati anyagban egy helyen gyöngyháznyelű kést írtak, máshol fából volt a nyele, a valóságban pedig egyáltalán nem lehetett volna nála ilyen eszköz, hiszen belügyi őrizet alatt tartották.

Péter György több mint gyanús halálát a hatóságok öngyilkosságnak könyvelték el. Hiába kérte felesége, Pikler Emmi Kádárnak írt levelében az eset tisztázását, a pártvezér egy semmitmondó, elutasító válasszal rázta le az asszonyt.

A Farkasréti temetőben (20/2-1-527), feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben védetté nyilvánította. Síremlékét Kalmár János szobrász alkotta.Kozák Péter: Péter György közgazdász, matematikus, statisztikus. Névpont.huPéter György síremléke. Köztérkép.hu Kalaposlány műlapja

A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjeként Péter György nevéhez fűződik a KSH átszervezése, a korábbi statisztikai szemlélet és gyakorlat megváltoztatása. Hivatali tevékenysége során első nagy feladata az 1949. évi népszámlálás végrehajtása volt. Az 1960. évi népszámlálásnak már az előkészítése és a végrehajtása is az ő vezetésével történt. Ennek a népszámlálásnak a szervezési, végrehajtási és feldolgozási tervei az 1970. és 1980. évi népszámlálási programok kidolgozásához is alapul szolgáltak.

Vezetői tevékenységének első éveiben kifejlesztette a központi tervgazdálkodás és tervutasításos irányítási rendszer statisztikai bázisát, az államosított vállalatok gazdasági tevékenységének teljes körű, gyakori és részletes megfigyelését az iparban és a gazdaság többi termelő ágazatában.

Irányításával került sor a nemzetijövedelem-számítás megszervezésére, majd később egy tágabb koncepciójú népgazdasági mérlegrendszer bevezetésére, amely az anyagi termelés mellett a szolgáltatásokat is felölelte, és felépítése folytán alkalmas volt többirányú nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is.

Az életszínvonal-számítások továbbfejlesztését jelentette ebben az időszakban a lakosságon belüli jövedelmi különbségek rendszeres bemutatása, valamint a már 1949-ben megindított háztartás-statisztika.

Jelentős hangsúlyt helyezett az elemző értékelésekre, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatok problematikus kérdéseit vizsgálták. Támogatta a részvételt a különböző nemzetközi statisztikai tudományos intézményekben és munkálatokban, így a lakosság fogyasztásának országok közötti összehasonlításában.

A Központi Statisztikai Hivatal elnökeként felismerte az ötvenes években keletkezett gazdasági problémákat, és hamarosan közzétette gondolatait a Társadalmi Szemlében. A Közgazdasági Szemlében pedig összegezve megfogalmazta, hogy olyan gazdasági rendszerre van szükség, amely a vállalatok önállóságára és felelősségére épít. Később eljutott a tényleges nyereségérdekeltség és a piac szerepének a felismeréséhez is.

Fontosabb művei Általános statisztika (egyetemi tankönyv, Budapest, 1952) A szocialista statisztikáról (Rédei Jenővel, Budapest, 1954) A gazdaságosság és a jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban (Budapest, 1956)

Irodalom A magyar szocialista statisztika harmincéves útja (Statisztikai Szemle, 1979. 10. sz.) Online változat Borsányi György – Hegedűs B. András: Egy reformközgazdász emlékére – Péter György (1903–1969) Tudományos ülésszak 1992. április 24-én (Cserépfalvi Könyvkiadó – T-Twins Kiadó, 1994)Egy reformközgazdász emlékére című könyv adatai.Recenzió: Egy reformközgazdász emlékére Maltsik Balázs: Péter György közgazdasági reformelképzelései 1953–1956

Jegyzetek

Források

Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 – Péter György

További információk Magyarország a XX. században – V. kötet: Tudomány 2. – Társadalomtudományok (1953–1957) Petőfi kör – A felszólalókról Buják Attila: Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban (168ora.hu, 2006. július 6.)

Kategória:Magyar matematikusok Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar statisztikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:KMP-tagok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) Kategória:Öngyilkos személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek