Bosnyák Ernő, (Zombor, 1876. január 2. – Zombor, 1963. augusztus 9.) vajdasági magyar rendező, operatőr, nyomdász és pecsétvágó. Lifka Sándor mellett a vajdasági filmművészet legfontosabb úttörője.http://www.magyarszo.com/hu/2025/kultura/98743/%C3%9Ajra-forgat-Bosny%C3%A1k-Ern%C5%91.htm
Élete Nyomdásznak tanult, 1892-ben megkapta mesterlevelét, s ezután nekivágott a világnak. 14 évet töltött külföldön, legtöbbet Párizsban.http://epa.oszk.hu/00300/00336/00010/deak.htm 1906-ban tért vissza Zomborba, magával hozott egy Léon Gaumont filmvetítőt is, s nyomdász szakmájához megfelelően egy sor nyomdatechnikai újítást.http://www.filmkultura.hu/muszter/kep/1964-elso-pp131-196.pdf Hazatérése után nyomdász szakmáját nem feledve lapkiadásba kezd és a színház termében mozit indít. Előtte Zomborban csak vándormozik működtek, az ő mozija az első állandóan működő mozi. A moziban vetített filmek legnagyobb része híradó jellegű anyag. Felveszi a kapcsolatot a Kristansen nevű forgalmazóval, segítségükkel Max Linder filmekhez jut, amelyek saját bevallása szerint "a közönséget hallatlanul lelkesítették".
Bosnyák Ernő az elsők között alkalmazta a világon a svenk technikát, amely a kamera nagy ívű mozgatását jelenti filmfelvétel közben. Filmgyárához, amit Boer Film néven jegyzett be 1923-ban, számos hazai és külföldi mecénást szerzett, Németországból, Ausztriából is támogatták igyekezetét, a francia Pathé cég is határozott érdeklődést mutatott tervei iránt, csak éppen szülővárosában gáncsolták, előbb megmosolyogták, majd kinevették, végül belebukott a filmezésbe. Annyira tönkrement, hogy filmjeit méterre vágva volt kénytelen eladni helyi drogériáknak és női fodrászoknak, hogy azok körömlakkot készítsenek belőle. Filmjei így mostanra nagyrészt sajnos megsemmisültek.
Filmográfia Terpsichore Birodalmában (1909) Szerbek, németek, magyarok és ruszinok játékai és szokásai (1909-1914) Rákóczi Ferenc emlékművének leleplezése Zomborban (1912) Simi Tobogan (Zombori Vásártér) (1919) Az Első Jugoszláv Filmgyár próbafelvételei (1923) Hazudj a kedvemért (Die Lüge meiner Wiege) (1923) Kedves bölcsőm; Faun (1923-1924) Dr. Orlov; Aki keres az talál egy milliót (1925) A Szokol ifjúság; A hadsereg és Szokol nyilvános órája Zomborban (1930) A zombori római katolikus egyházközség urnapi körmenete (1932)
Jegyzetek
Kategória:1876-ban született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Vajdasági magyarok Kategória:Zomboriak Kategória:Magyar filmrendezők