Halmos Béla (Szombathely, 1946. június 4. – Budapest, 2013. július 18.) Széchenyi-díjas magyar népzenész, népzenekutató, hegedűtanár. A magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes egyik alapító tagja, 1990-től a Kalamajka zenekar prímása. A zenetudományok kandidátusaként tanított a Zeneakadémia Népzene tanszékén, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa volt, megszervezte és OTKA támogatással működtette a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot, és ő indította el a Táncház Archívum szervezését, aminek később vezetőjeként dolgozott.
Szabadidejében táncházmozgalmi, társadalmi feladatokat is vállalt. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer fölkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Életútja Édesapja, Halmos Béla építészmérnök, városrendező, tájszervező, édesanyja, M. Szabó Rozália tanítónő (akitől a zene szeretetét is kapta; nagyszülei, M. Szabó Ferenc és a mesterszakács Paulik Rozália, éttermet vezettek). Négy lánytestvére is mind tanult zenét. 1969-ben házasodott, felesége Gyenes Katalin, akit a Műegyetem szimfonikus zenekarában ismert meg. Két leányuk született, Borbála 1970-ben, KataFakutya Zenekar honlapja: Halmos Kata (hozzáférés: 2014. jan. 30.) 1976-ban.
Gyermekkorát Gyulán töltötte, itt kezdte komolyzenei tanulmányait. Előbb hegedülni, majd brácsázni is tanult. Játszott zeneiskolai, városi, egyetemi zenekarokban és kamaraegyüttesekben, illetve a katonai szolgálata idején, rövid ideig szólógitárosként egy beat-zenekarban is zenélt. Diplomáját 1970-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, városrendezésre szakosodott tervező építészmérnökként. Ezután a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben helyezkedett el.
Még az egyetem befejezése előtt, az építészmérnök-jelöltek nemzetközi diáktáborban érte diáktársaival a felismerés, hogy míg más nemzetek saját folklórjukkal tökéletesen mulatnak, a magyar résztvevők egy népdalt sem tudtak elénekelni. Ez után jött a Magyar Televízió által szervezett „Röpülj Páva” népdalverseny, ahol Sebő Ferenccel ketten Duna menti népdalokat énekeltek, ám párosuk kiesett a versenyen. Halmos Béla szólistaként folytatta, és gitárral kísért magyar népdalait nyaralással jutalmazták. 1969-től előbb a Sebő–Halmos duó, majd 1974-től a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, Európában, Amerikában, Kanadában, Kubában és Japánban is. Eközben ugyanakkor olyan néprajztudósok irányították és adták kézről kézre őket, mint Vargyas Lajos, Martin György, Kallós Zoltán, Sárosi Bálint, Vikár László, akik által megismerkedtek az eredeti, a többszólamú hangszeres népi muzsikával. Az ő útmutatásuk alapján főként erdélyi falvakban végeztek autentikus kutatómunkát, hogy gyűjtsék, megtanulják az eredeti román és magyar népzene dallamait és előadásmódját. 1972-től, Budapesten, hatalmas érdeklődés mellett, néptáncosokkal táncházakat szerveztek, ahol mint prímás lépett fel. Emellett 1972-1979 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla Néptáncegyüttesének zenekarvezetője is volt. 1981–1986 között különböző vidéki városokban (Győr, Jászberény, Szeged, Debrecen, Bonyhád) szervezett táncházzenész tanfolyamokat.
1975-től kezdődően jelentek meg az egy-egy részterületet felölelő, a széki hangszeres népzenét elemző-bemutató publikációi. Ebben az időben tagja az MTA Népzenekutató Csoportjának, majd az MTA Zenetudományi Intézetének külső munkatársaként – Martin György megbízásából – a népi tánczene körébe tartozó hegedűdarabok lejegyzésével, zenekari partitúrák készítésével, valamint a felvételek archiválásával foglalkozott. Az intézet aspiránsaként 1987-ben kapta meg „a zenetudományok kandidátusa” tudományos fokozatot. Ez után előbb a Hangszeres Népzene Osztályon, majd – mikor ez 1988-ban megszűnt, – átkerült a Néptánc Osztályra, ahol 1992-ig – egészen a kutatásra fordított pénzügyi támogatás leállításáig – dolgozott. Ekkortól a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársaként szervezte és – az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával – működtette a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot. Közben, alkalmi fellépésekkel és a táncházi muzsikálással, majd 1990-től 2009-ig a Kalamajka együttes prímásaként előbb a Molnár utcai Művelődési Ház, majd a jogutódjaként működő Aranytíz táncházában, heti rendszerességgel muzsikált.
thumb|Halmos Béla egy fellépésén 1999-ben kezdte el a Táncház Archívum szervezését, melynek 2000-től kinevezett osztályvezetője volt, melynek feladata, hogy az 1970-es évektől kibontakozó táncházmozgalom, színpadi néptánc és más népművészeti mozgalmak történetét és eredményeit kutatja és archiválja. 2001-ben áthelyezéssel a Hagyományok Háza Népművészeti Műhelyébe került, majd a Lajtha László Folklórdokumentációs Központba, ahol immár a Táncház Archívum vezetőjeként dolgozott.
A 2007/2008-as tanévtől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene tanszakának oktatója volt. Ugyancsak népzenét oktatott a Pécsi Tudományegyetem Zenei Elméleti és Kórus szakán. Mint népzenei szakértő és zenei rendező közreműködött a Hagyományok Háza televíziójának népzenei műsoraiban, illetve szerkesztője és zenei rendezője volt egy 9 részből álló, népzenészeket, énekeseket bemutató dokumentumfilm-sorozatnak (Muzsikusportrék). Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsa Zenei Szekciójának, a Magyar UNESCO Bizottság Kulturális Albizottságának, a Kossuth és Széchenyi Díj Zene- és Táncművészeti Albizottságának. A Táncházi Kamara (ma Táncház Egyesület) első elnöke, majd elnökségi tagja, a Magyar Zenei Tanács alapító tagja. A Hagyományok Háza Baráti Köre közhasznú egyesület alapítóelnöke. 2008-tól haláláig a PG Csoport zenekar állandó közreműködője, tagja. Előadóként számos hangzóanyagon szerepel, népzenei kiadványokat is szerkesztett, tanulmányokat, önálló köteteket írt a népi hangszeres tánczene és a táncházmozgalom témakörében.
Emlékezete 2014 májusában a Táncház Napjának alkalmából avatták fel a tiszteletére állított emléktáblát a népzenész – és a táncházmozgalom egyik alapítójának – egykori lakóhelyén, Budapest II. kerületében, a Forint utcában.hagyomanyokhaza.hu Emléktábla-avatás Halmos Béla tiszteletére Bényi Péter, Küttel Dávid: Halmos Béla tiszteletére, Kultúrpart Csoport - 2014. május 12.
2014. július 15-én rendezik meg először a gyulai várban a Halmos Béla Népzenei Fesztivált, ahol a legismertebb magyar művészek emlékeznek meg elhunyt kollégájukról.Júniusban indul a Gyulai Várszínház 51. évada 7óra7/MTI - 2014. március 12.
Szomjas György portréfilmet készített róla "Hosszú Búcsú Halmos Bélától" címmel 2014-ben. thumb|Halmos Béla-dombormű a Budai Vigadó épületében
Halmos Béla-díjak 2015. május 9-én, a IV. Táncház Napján rendezett gálán, a Zeneakadémián adták át először a róla elnevezett díjakat.Felhívás Halmos Béla-díjra és -emlékéremre való jelölésre , hagyomanyokhaza.hu (hozzáférés: 2018. május 2.)
Halmos Béla-vándordíj A vándordíj maga Halmos Béla egykori hegedűje, amit Barbarossa János készített. A mesterhegedűt egy éves használatra, szakmai kuratórium döntése alapján olyan aktív, táncházakban muzsikáló, 40 év alatti, hagyományos népi hangszeres zenét játszó muzsikus kaphatja, aki határokon is átívelő, elkötelezett munkásságot folytat, élénk kapcsolata van a határon túli magyar közösségekkel.
Díjazottak: 2015 Lipták DánielKulcsár Tímea Ágnes: Lipták Dániel: "Béla bácsi a mi kertünkben is megfordult", fidelio.hu - 2015. június 3. 2016 Horsa IstvánVirágvölgyi Márta és Horsa István kapta a Halmos Béla-díjakat, fesztival.mandiner.hu - 2016. május 9. 2017 Nyitrai TamásPapp Tímea: Átadták a Halmos Béla-díjakat, papageno.hu - 2017. május 16. 2018 Mihó Attila 2019 Csonka Ferenc 2020 Kovács Márton Bencehttp://tanchaz.hu/index.php/hu/hirek/hirek-2020/2396-atadtak-a-halmos-bela-vandordijat-es-emlekermet 2021 Gelencsér János 2022 Csernók Klára
Halmos Béla-emlékérem Az emlékérmet a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület készíttette és olyan személy kaphatja, aki a táncházmozgalom keretén belül kimagasló szakmai és/vagy közösségi tevékenységet folytat.
Díjazottak: 2015 Ötvös GyörgyiKulcsár Tímea Ágnes: Ötvös Györgyi: "Egyedül nem megy", fidelio.hu - 2015. július 12. 2016 Virágvölgyi Márta 2017 Simoncsics János 2018 Henics Tamás 2019 Havasréti Pál 2020 Turi András 2021 Vasváry Annamária 2022 Rőmer Ottó 2026: Vörös Árpád
Díjai, elismerései 1973: A Népművészet Ifjú Mestere 1974: A Szocialista Kultúráért 1976: SZOT-díj (Sebő Ferenccel megosztva) 1985: Állami Díj (Sebő Ferenccel és Timár Sándorral megosztva) 1989: Magyar Művészetért díj 1998: A táncházmozgalom kezdeményezőinek A Planetáris Tudat díj (Sebő Ferenccel és Timár Sándorral megosztva)A Budapest Klub archívuma: A Planetáris Tudat Díjak átadása '96 Budapest 1999: Magyar Örökség díjA Magyar Örökség Díj honlapja: Eddigi díjazottak (hozzáférés: 2015. március. 12.) 1999: Gyula díszpolgára 1999: Budapestért díj (Sebő Ferenccel megosztva) 2006: Bartók Béla-emlékdíj 2007: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 2012: Prima díj a magyar népművészet és közművelődés kategóriában 2012: Népművészet Mestere díj – Jelentős hagyományátörökítő és értékmentő tevékenységéértA Hagyományok Háza A Népművészet Mestere díj 2012. évi kitüntetettjei, részletes kifejtés 2013: Széchenyi-díj / a „népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként" /
Diszkográfia
Önálló lemezek Az a szép piros hajnal. SLPX18173, Hungaroton, Budapest, 1989 Röpülj Páva! SP60016 BIEM, Qualiton, Budapest, 1970
Önálló lemezek a Sebő együttessel Weöres – Sebő együttes. SEP27481, Pepita, Budapest, 1974 Táncház – Sebő együttes. SEP28022, Hungaroton, Budapest, 1974 Sebő együttes. SLPX17482, Pepita, Budapest, 1975 Táncházi muzsika – Élő Népzene VI. SLPX18031-32, Hungaroton, Budapest, 1978 La Hongrie Musique et Dances – Ensemble Ferenc Sebő. ARN33444, Arion, Rennes, 1978 Sebő Ferenc – Énekelt versek SLPX13877, Hungaroton, Budapest, 1980
Önálló lemez a Sebő és a Muzsikás együttessel Táncház I. – Élő népzene IV. SLPX18041, Hungaroton, Budapest, 1978 Táncház II. – Élő népzene V. SLPX18042, Hungaroton, Budapest, 1978
Önálló lemezek a Kalamajka együttessel Megütik a dobot (Etnofon, az Egyszólam együttessel közösen) EP-CD048, Etnofon és a Pax Pannoniae Kft., Budapest, 1998 Ez is Borivóknak való! AKÓCD001, Akó Kft., Budapest, 1999 Haj Rákóczi, haj Bercsényi. PTCD001, Petrovits Tamás (Petrovits Kiadó), Budapest, 2002 Széki pár—In memoriam Molnár-utcai táncház. PTCD002, Petrovits Tamás (Petrovits Kiadó), Budapest, 2003 Aprók táncházában II. PTCD003, Petrovits Tamás (Petrovits Kiadó), Budapest, 2003 A Molnár utca 9-től az Aranytízig FA-229-2. (Fonó Budai Zeneház) 2006Folkrádió:A Molnár utca 9-től az Aranytízig
Közreműködés önállóan Szörényi Levente – Hazatérés. SLPX17641, Pepita, Budapest, 1980 Táncház Találkozó 1982. KR-920, Magyar Színkör, Budapest, 1983 Hongrie Le Dernier Passage. 558610, Radio France, (Franciaország), 1983 Dúdoltam én: Sebestyén Márta. SLPX18118, Hungaroton, Budapest, 1987 A felkelő nap háza – Nemzetközi Népzenei Fesztivál, Szeged 1988. SLPX18157-58, Hungaroton, Budapest, 1989 Pál apostol levelei (Gryllus Dániel citerán, Halmos Béla brácsán), Gryllus Kft., 1999. CD Audió
Közreműködés a Sebő–Halmos duóval József Attila, Berek Kati, Sebő Ferenc, Halmos Béla. LPX13734, Hungaroton, Budapest, 1972
Közreműködés a Sebő együttessel MIDEM’79. SPS70363, Hungaroton, Budapest, 1979 Kalocsai kertek alatt... College Music in Hungary – Bakfark Consort. SLPX11760, Hungaroton, Budapest, 1976 Hazáért és szabadságért – Rákóczi dokumentumok. SLPX15053, Hungaroton, Budapest, 1976