A Szopláki-ördöglyuk Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, Pilisszentkereszten található. A feljegyzések szerint első látogatása 1883-ban történt. A Pilis hegység ötödik leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja. Jelentős denevér-telelőhely. Turista útikalauzokban is ismertetve van. Schafarzik Ferenc 1884-ben publikált tanulmánya szerint a Pilis hegység legnevezetesebb barlangja. Ferencz Károly 1953-ban megjelent dolgozata szerint a Pilis hegység legnagyobb barlangja.
Leírása
Legkönnyebben a Pilisszentkereszt központjától a Két-bükkfa-nyereg felé tartó, zöld sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg. Pilisszentkereszt központjától kb. 3 km-re található. A település központjától haladva a bal oldalon, közvetlenül az út mellett, az úttal párhuzamos sziklafal aljában van a barlang vaskorláttal védett, függőleges bejárata. Nyílását a turistatérképek is jelölik Ördög-lyuk néven.
A Kis-Szoplák délkeleti oldalán, a Hármas-forrás völgyében, 486 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlangot a triász időszaki mészkőben meleg vizek alakították ki, majd később víznyelővé vált, de jelenleg inaktív. Hossza 430 m és mélysége 111 m. A barlang elágazó, aknákkal tagolt. A falakon szép oldott formák jöttek létre. Néhány helyen cseppkövek is megfigyelhetők járataiban. Sok denevér telel benne, a Belső-terem nevű kiöblösödés alját vastag guanóréteg borítja. A Budai-hegység és a Pilis hegység egyik legfontosabb denevértanyahelye.
A barlang biológiai értékei miatt fokozottan védett, ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével szezonálisan, a denevérek telelési időszakának kivételével látogatható. Le van zárva és bejárásához kötéltechnikai eszközök használata kell. Jelenlegi neve először 1984-ben jelent meg nyomtatásban.
További nevei:
Ördög-barlang (Szeghalmy 1937) Ördög-lyuk (Boros 1971) Ördöglyuk (Thirring 1900) Ördöglyuka (Pesty 1888) Ördöglyuk-barlang (Szeghalmy 1937) Pilisi Ördöglyuk (Bertalan 1976) Szoplaki-barlang (Gonda 1982) Szoplaki-ördöglyuk (Mezei 1967) Szoplaki ördöglyuk (Kadić 1920) Szoplaki Ördöglyuk (Barcza, Thirring 1920) Szoplaki-Ördöglyuk (Neidenbach 2005) Szoplaki-Ördög-lyuk (Bertalan, Schőnviszky 1976) Szopláki Ördöglyuk (Bertalan 1976) Szopláki-Ördöglyuk (Rónaki 2012) Trisztoki ördöglyuk (Kadić 1921) Trisztoki Ördöglyuk (Bertalan 1976)
Kutatástörténet 1884–1900 bélyegkép|262px|balra|Szopláki-ördöglyuk, a bejárati akna alján
Schafarzik Ferenc az 1884. évi Földtani Közlönybe azt írta, hogy a Pilis hegységben elég gyakoriak a kisebb-nagyobb odúk, de ezeket értelmetlen lenne felsorolni. Ezért csak a legnevezetesebbet, az Ördög-lyukat ismertette röviden. A barlang a Két-Bükk nyeregtől DDK-i irányba kb. 1200–1300 lépésre, az út Ny-i oldalán, erdő szélén, néhány fa között elrejtve helyezkedik el. A bokrokat széthajtva egy meredek dachsteini mészkő sziklafal látható, amelynek tövében több méter átmérőjű lyuk van. Ez a félhomályban csak kb. 15–20 m mélynek tűnt, de a beledobott kövek gurulásából következtetve, valamint a környéken élők állításai szerint még tovább kellett lefelé folytatódnia a barlangnak ezen előcsarnokából. Az előcsarnokba fiatal, hosszú fatörzseken csúszva jutottak le Schafarzik Ferencék. Amikor leért kísérőivel a lefelé egyre táguló üreg fenekére, amely D-re lejt és törmelékkel van borítva, látták, hogy innen több irányba ágazik szét a barlang.
ÉNy-i oldalából két szűk folyosó indul (ahogy ezt a mellékelt rajzon látni). Az É-i folyosó kezdetben felfelé, azután pedig lefelé halad és vakon végződik. Ez kb. 17 m hosszú, átlag 1 m széles és 2 m magas, de csak néhány kitáguló helyen lehetett állva előre jutni, többször csak hason csúszva lehetett haladni. A másik folyosó egy ugyanilyen szűk csatorna, amely D-re és É-ra kanyarodik, de leginkább Ny-ra és lefelé megy, kb. 21 m hosszú, azaz csak eddig jutottak el, mert víz alatt volt a többi része. Az előcsarnokba visszatérve az előcsarnok DNy-i oldalán lévő lefelé menő kürtőhöz mentek, ahol ezalatt az idő alatt a bányászok több erős gerendát fektettek keresztbe, amelyekre csigát kötöttek. Tűzoltó övekkel és kapcsokkal ereszkedtek le kb. 25 m-re, ahol ismét kevésbé meredek talajt éreztek lábaik alatt. A fejük felett körülvilágítva azt látták, hogy a mennyezet szép 1,5 lábnyi cseppkőcsapokkal van díszítve.
A talaj, amelyen álltak, mázsás mészkődarabokkal volt borítva, amelyeken átbukdácsolva D-i irányba kb. 18 m-t mentek előre. Itt, a barlang középpontjában megálltak és áttekintették, valamint megbecsülték méreteit. Ennek a teremnek a hossza 28–30 lépés, szélessége 10 lépés (1 lépés 1 méter) és magassága a közepén 10 m. Ez a terem a barlang legmélyebb pontja, 56 m-re van a bejárattól. D-i vége csónakszerűen felfelé hajlik. A sok denevértől fekete volt a barlang mennyezete, míg feneke az évszázadok alatt összegyűlt guanóréteggel (1–2 láb) volt feltöltve. A teljes barlang dachsteini mészkőben van, de rétegződést tisztán sehol sem látott Schafarzik Ferenc. Kétségtelen, hogy a barlang (ahogy a többi mészkőbarlang is) kilúgozás, részben (az alsó tágabb rész) beomlás miatt keletkezett. A tanulmányban látható a barlang alaprajz térképe és hosszmetszet térképe.
bélyegkép|262px|A Szopláki-ördöglyuk bejárata 2021-ben
Pesty Frigyes 1888-ban megjelent könyvében meg van említve, hogy az Ördöglyuka egy barlang, amely a Pilis hegy aljában, Pest megyében, Szent Kereszt falu határában van.
Az 1900-ban kiadott, Budapest környéke című könyvben arról van szó, hogy a Pilisszentkeresztről a Mexikóra vezető sárga jelzésű szekérúton az erdőt elérve, nemsokára balra, kissé az út felett van az Ördöglyuk nevű üreg bejárata. Az Ördöglyuk egy dachsteini mészkő sziklafalban tátongó, több méter átmérőjű lyuk, melynek előcsarnoka lefelé egyre tágul és több irányba ágazik szét. Egyik ága 17, másik 21 m hosszú, utóbbinak nagy része víz alatt van. Az előcsarnok DNy-i oldalán lévő kürtőn Schafarzik Ferenc 25 m-re ereszkedett le, ahol 15–30 cm hosszú cseppkövek borították a mennyezetet. D-i irányba még 18 m-re haladt előre egy kb. 30 m hosszú és 10 m széles teremben, amely 10 m magas volt. (Mélysége a külső nyílástól 56 m.) A barlang fenekét évszázadok alatt keletkezett, 0,5 m vastag guanóréteg fedte. Később gyakran jártak benne kincskeresők. A szekérúton az Ördöglyuktól tovább haladva egy híd található.
1915–1959
Az 1915. évi Barlangkutatásban az van írva, hogy a Pilis hegységben viszonylag kis területen három, a nép által Ördöglyuknak elnevezett barlang ismert. Az egyik a Pilisszentkereszt és Pilisszentlélek közötti megyei út mentén, a Tristoki-völgyben, a Vaskapu-sziklák közelében elhelyezkedő zsomboly. A másik kettő a Solymári-ördöglyuk és a Klotild-telepnél lévő Ördöglyuk. A nép Ördöglyukaknak a legkülönbözőbb típusú barlangokat nevezi.
bélyegkép|262px|balra|A Szopláki-ördöglyuk egyik részének 1913-ban publikált fényképe (fénykép: Szücs Gyula)
Az 1920-ban napvilágot látott, Budapest Duna-jobbparti környéke című kiadványban szó van arról, hogy Pilisszentkeresztről elindulva, a Golyvás-forrás, majd egy fahíd után, az út mellett, a bal oldalon van a Szoplaki Ördöglyuk, amely egy mohos szikla aljában helyezkedik el. Az Ördöglyuk dachsteini mészkőben tátongó barlang, melynek előcsarnoka egyre tágul lefelé haladva, majd egy 17 m hosszú és egy 21 m hosszú járatra ágazik. Az előcsarnok DNy-i oldalán található kürtő 25 m mélységben lévő mennyezetét 15–30 cm hosszú cseppkövek fedik. D-i irányban, 18 m-rel arrébb nyílik egy nagyobb (30×10×10 m) terem, amelynek mélysége a barlangbejárattól 56 m. A nehezen járható barlang fenekét évszázadok alatt keletkezett guanóréteg borítja. Az 1920. évi Barlangkutatásban kiadott könyvismertetésben, amely a Budapest Duna-jobbparti környéke című könyvről szól, meg van említve, hogy a könyvben le van írva a Szoplaki ördöglyuk.
1921-ben a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület tagjai sok, Pilis-vidéken elhelyezkedő barlang térképezését kezdték el. Pl. elkészítették a Szoplaki Ördöglyuk alaprajz térképét maguk szerkesztette teodolit segítségével. Az 1921. évi Barlangkutatásban szó van arról, hogy a BETE Barlangkutató Szakosztálya 1921-ben átgondoltan átkutatta és felmérte a Pilisben lévő jelentősebb Trisztoki ördöglyukat. A barlang pontos felmérését és térképezését a szakosztály technikus tagjai végezték. Az 1924-ben megjelent, Budapest Duna-jobbparti környéke című kiadványban meg van ismételve az 1920-ban publikált könyv Szoplaki Ördöglyukat (Ördöglyuk) bemutató része.
Az 1926–1927. évi Barlangkutatásban szó van arról, hogy az 1923–1924-ben Tasnádi Kubacska András és Véghelyi Lajos által végzett denevér-megfigyelések során, 1924. február 21-én nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus Schreb.) (det. Kubacska–Véghelyi) egy hím egyede lett gyűjtve a Szoplaki ördöglyukból. A barlang mezozoós mészkőben helyezkedik el és télen-nyáron ugyanolyan nedves. A denevér a bejárathoz közel, az egyik folyosó falán függött, bundája a ráfagyott párából álló, vékony kéreggel volt fedve. Tasnádi Kubacska András úgy tudja, hogy Magyarországon ez a biztosan meghatározott harmadik nyugati piszedenevér egyed.
A Turisták Lapja 1929. évi évfolyama szerint a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület megalakította barlangkutató szakosztályát és munkaterületéül a Pilis hegységben lévő barlangokat választotta. A munka elkezdődött és az ifjú, leginkább technikusokból álló barlangkutató turistacsoport, név szerint Györgyfalvay Dezső, Frank István, Fuchs Károly, Kessler Hubert, Kiss Gyula és mások elkezdték pl. a Szoplaki ördöglyuk feltárását és felmérését. Ezeknek a kutatásoknak szép eredményei lettek, de még nem lettek nyilvánosságra hozva.
A Turisták Lapja 1931. évi évfolyamában az olvasható, hogy a Csévi-barlang ásatása után a Pilis hegység többi barlangjában az ősember utáni kutatás már nem tűnt észszerűnek, mert pl. az Ördöglyuk guanóval telt mély és szűk zsombolya csak kötélmászást kedvelő turistákat érdekelhet. A barlang a Pilis hegy ÉNy-i oldalán, a Pilisszentkeresztről a Két-Bükkfa-nyergen át Pilismarótra tartó út mentén (ezen az úton vonultak a tatárok és a törökök Esztergomot elfoglalni) található. Bekey Imre Gábor Klotildbarlangnak nevezte el a környéken élők által Ördöglyuknak nevezett barlangot, mert a Solymári-ördöglyuknak és a Pilis hegy ÉNy-i oldalán lévő ravaszlyuknak is ez a neve, ezért félreértések adódhatnak.
bélyegkép|262px|A Szopláki-ördöglyuk bejárata 2021-ben
Az 1932-ben megjelent és Dudich Endre által írt könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjairól szóló részben meg van említve, hogy a Szoplaki Ördöglyuk Pilisszentkereszt határában van. Néhány helyen mélybe szakadó barlang, amelyben sok denevértrágya található. Nincs átkutatva tudományosan. Szép cseppkőképződmények figyelhetők meg egyes részein. A barlangismertetés két irodalmi mű alapján lett írva. 1935-ben publikált írásában Földváry Miksa arról számolt be, hogy a barlang Pilisszentkereszttől ÉNy-ra, a Kis-Szoplak alatt lévő mexikói völgyben, a pilisszentkereszti királyi közalapítványi erdőhivatal kezelése alatt álló erdőben van. A kb. 50 m hosszú barlang mennyezetét cseppkövek fedik, alját pedig denevértrágya borítja. Állítólag régi pénzeket és enyészetnek indult miseruhákat találtak benne.