A Pécsi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Pécs. Területe 623,07 km², népessége 178 968 fő, népsűrűsége 304 fő/km² volt a 2014. évi adatok szerint. Két város (Pécs és Kozármisleny) és 38 község tartozik hozzá.
Települései A járás települései:Pécsi Járási Hivatal TelepülésRangKistérség(2013. január 1.)Népesség(2014. január 1.)Terület(km²)Pécsmegyeszékhelymegyei jogú városrégióközpontPécsiKozármislenyvárosPécsiAbaligetközségPécsiAranyosgadányközségPécsiÁtaközségPécsiBakonyaközségPécsiBerkesdközségPécsváradiBirjánközségPécsiBogádközségPécsiBostaközségPécsiCserkútközségPécsiEgerágközségPécsiEllendközségPécsiGörcsönyközségPécsiGyódközségPécsiHosszúhetényközségKomlóiHusztótközségPécsiKeszüközségPécsiKisherendközségPécsiKovácsszénájaközségPécsiKökényközségPécsiKővágószőlősközségPécsiKővágótöttösközségPécsiLothárdközségPécsiMagyarsarlósközségPécsiNagykozárközségPécsiÓcsárdközségPécsiOrfűközségPécsiPécsudvardközségPécsiPellérdközségPécsiPerekedközségPécsváradiPogányközségPécsiRegenyeközségPécsiRomonyaközségPécsiSzalántaközségPécsiSzemelyközségPécsiSzilágyközségPécsváradiSzilvásközségPécsiSzőkeközségPécsiSzőkédközségPécsi
Története A Pécsi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1978 végén szűnt meg, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Pécs volt. Az 1990-es évek elejétől kezdve több szakaszban alakították ki Magyarországon a kistérségeket. Mintegy két évtizedig a terület a Pécsi kistérséghez tartozott. 2013. január 1.-től az újjáalakuló Pécsi járás lépett a kistérség helyébe.
Fekvése A járás területe a Mecsek hegységre, a Pécsi-síkságra és a Baranyai-dombságra terjed ki. A járáshoz tartozó települések a pécsi agglomeráció részei. A terület a Mecsek hegység nyugati részének egy részét is magába foglalja. Ez nagyrészt dombsági táj, amelynek felszíne északkelet felé a Geresdi-dombságba megy át, délről a Villányi-hegység határolja. Délnyugat felé a pécsi síkságba torkollik a járás. A terület éghajlati szempontból kedvező pozícióban van. A napsütéses órák száma viszonylag magas (2000 óra fölötti), a csapadékeloszlás egyenletes, a Mecsek hatásai miatt szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű. Ez a terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Találhatók itt termálvizek, mesterséges tavak, horgásztavak, viszont természetes állóvíz a térségben nem található.
Nevezetességei A területen több mesterséges tavat alakítottak ki. az Orfűi-tó, Pécsi-tó, Hermann Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó, az Abaligeti tavak, a Pogányi tó, a Malomvölgyi-tó és a Pellérdi halastavak üdülési és sportcélokat szolgálják. A járás területén két természetvédelmi körzet van: a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet és a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. A pécsi járás olyan nevezetességekkel büszkélkedhetett, amelyek fel kerültek többek között az UNESCO világörökségi listájára (Ókeresztény sírkamrák), amely komoly turisztikai vonzerőt jelentett. Pécs város történelmi épületei, a barbakán, a dzsámi, a Pécsi székesegyház, a Széchenyi tér, Zsolnay Kulturális Negyed, a Király utca szintén nemzetközi jelentőségűek.
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) A KSH 2012. évi helységnévkönyve
Kategória:Baranya megye járásai Kategória:Baranya vármegye járásai Kategória:Pécs közigazgatása