Guatemala területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, huszonkét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. 250px Antigua Guatemala 1979 Kulturális (II)(III)(IV) Hivatkozás: 65Antiguát spanyol hódítók alapították újra 1543-ban a korábban földcsuszamlások miatt elpusztult települések helyett. A település eredeti neve Santiago de Guatemala volt. Az ezerötszáz méteres tengerszint feletti magasságban elterülő város a spanyol gyarmati építészet egyik legszebb példája. A sakktábla alaprajzú település a régió kulturális, gazdasági, vallási és oktatási központjaként működött, fénykorában hetvenezer lakosa lehetett. Építészetére a nagyszabású koloniális barokk stílus jellemző. Antigua két évszázadon keresztül virágzott majd 1773-ban földrengés pusztította el. Ekkor a főváros átköltözött a mai Guatemalaváros területére. Antigua volt a Guatemalai Királyság spanyol gyarmati kormányának a székhelye és itt alapították az első közép-amerikai egyetemet is 1675-ben. A jelenleg látható épületek a 17. és a 18. századból származnak, egy részük a földrengés következtében ma is romokban áll, köztük kolostorok, paloták és lakóházak. Az utcák egy részét helyreállították és újjáépítették a székesegyházat is. 250px Tikal Nemzeti Park 1979 Vegyes (I)(III)(IV)(IX)(X) Védett terület: 57 600 ha, hivatkozás: 64A Guatemala északkeleti részén elterülő Tikal Nemzeti Parkban, a gazdag növény- és állatvilágnak otthont adó esőerdőben található a maja civilizáció egyik legfontosabb központja. Legkorábbi épületei az i. sz. 3. századra datálhatók. A város fénykorát a 6. századtól a 10. századig élte, ekkor lakosainak száma kilencvenezer körül lehetett. A romváros központjának tizenöt négyzetkilométeres területén eddig több mint háromezer épületmaradványt tártak fel, közöttük palotákat, egyszerű lakóházakat, vallási célú épületeket és hieroglifákkal díszített sírokat. A település kultikus központjában templomok és paloták emelkednek, a terekhez hosszú lépcsősorok vezetnek. A legfontosabb épületek közé tartozik öt lépcsős piramistemplom, amelyek közül az egyik hatvanöt méter magas, a legmagasabb fennmaradt maja építmény. Az ásatások során az épületek mellett számos használati és kultikus célra használt tárgyat, valamint sírmellékleteket találtak. Ezek, valamint az épületmaradványok segítségével sikerült rekonstruálni azt a folyamatot, amelynek során a település lakosai a vadászó-gyűjtögető életmódról a fejlett mezőgazdaságra tértek át és virágzó civilizációt hoztak létre. Tikalban a 9. század után már nem folytattak jelentős építészeti tevékenységet, később, a 10. század folyamán a település teljesen elnéptelenedett. 250px Quiriguá maja régészeti parkja és romjai 1981 Kulturális (I)(II)(IV) Hivatkozás: 149A hondurasi határ közelében elterülő Quiringuá Nemzeti Park területén álló monumentális épületegyüttes piramisok, teraszok és lépcsők összetett rendszeréből áll. Az első lakók nyomai i. sz. 200 körülre datálhatók. A gazdagságát jáde- és obszidiánkereskedelemmel megalapozó város a 7. és a 10. század között élte fénykorát, ekkor a Karib-tenger kikötőivel is szoros kapcsolatban állt. Kezdetben politikailag a jelenleg Honduras területén található Copántól függött, de 738-ban függetlenné vált és jelentős központtá fejlődött. A ma látható legszebb műemlékek a 8. századból valók, köztük sztélék, amelyek feliratai fontos információkat hordoznak a maja történelemmel, benne politikai és katonai eseményekkel, valamint az időszámítással kapcsolatban. Ezek a feliratok olyan magas művészi színvonalak képviselnek, hogy önálló műalkotásoknak is tekinthetők. Jellemző rájuk a magas és mély domborművek ötvözése, és a frontális ábrázolásmód. Elkészítésükhöz nem használtak fémszerszámokat, egyetlen eszközük a kővéső volt. A legnagyobb sztélé az úgynevezett E sztélé a maja kor legnagyobb fejtett kőtömbje, magassága több mint tíz méter, súlya eléri a hatvan tonnát. 250px Takalik Abaj 2023 Kulturális (II)(III) Védett terület: 14,88 ha, hivatkozás: 1668Tak'alik Ab'aj régészeti lelőhelye Guatemala csendes-óceáni partján fekszik. 1,700 éves története az olmék civilizáció és a kora maja kultúra megjelenése közötti időszakot öleli fel. Tak'alik Ab'aj elsődleges szerepet játszott ebben az átmenetben, fekvése révén létfontosságú szerepet töltött be a távolsági kereskedelemben a mai Mexikóban található Tehuantepeci-földszoros és a jelenlegi Salvador között. A kereskedelmi úton lehetővé vált az új vívmányok és szokások széles körű cseréje. A lelőhelyen kozmológiai elvek szerint kialakított szakrális tereket és épületeket hoztak létre, innovatív vízgazdálkodási rendszert építettek ki, fejlett fazekasáruval és kőfaragási technikával rendelkeztek. A romvárost ma a különböző hovatartozású őslakos csoportok még mindig szent helynek tekintik és sokan látogatják rituálék elvégzése céljából is. Elhelyezkedésük Világörökségi helyszínek Javasolt helyszínek NévKépTípusKritériumÉvHiv. Naranjo Sa’aal régészeti helyszíne 150px kulturális II, IV, VI 2022 Nemzeti Színház 150px kulturálisI, IV 2022 San Bartolo falfestményei90px kulturálisI, III 2012 A Naj Tunich barlangok körzete 150px vegyesI, III, V, VI, VII 2012 A guatemalai kulturális háromszög150px vegyes - 2002 Cuenca Mirador150px vegyes- 2002 A maja terület guatemalai központja150px vegyes- 2002 A guatemalai folyók útvonala150px vegyes - 2002 Naj Tunich barlang150px vegyes - 2002 A maja és olmék kultúra találkozási pontjai150px vegyes- 2002 A ferencesrendi térítés guatemalai helyszínei150px kulturálisI, IV, V, VI 2002 A domonkosrendi térítés guatemalai helyszínei150px kulturális I, IV, V, VI 2002 A béke és nemzeti identitás guatemalai helyszínei150px kulturális IV, VI 2002 San Felipe de Lara-kastély150px kulturális IV 2002 Agráripari útvonal és viktoriánus építészet Guatemalában150px kulturális IV 2002 Chichicastenango városa150px kulturálisV, VI 2002 Verapaz zöld útvonala150px természetiVII 2002 Sierra De Las Minas bioszféra rezervátum150px természeti VII, VIII, IX, X 2002 Sierra del Lacandón Nemzeti Park150px vegyes- 2002 A Manglares útvonal Guatemala csendes-óceáni partvidékén150px természetiVII 2002 Atitlán-tó természetvédelmi terület150px természetiVII, VIII, IX 2002 Visis Cabá Nemzeti Park és Ixil háromszög népi építészete150px vegyes- 2002

Források Guatemala az UNESCO világörökség oldalán Guatemala javaslati listája az UNESCO honlapján

Kategória:Guatemala világörökségi helyszínei Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint